Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd. 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd. 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Evans & Black

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Evans & Black   Hétf. 21 Szept. 2015 - 15:04


lily & tapmancs


Túl vagyunk a második párbajszakkörünkön, én pedig még mindig lámpalázas vagyok. Sosem szerettem a középpontban állni, de James nagyon is. Most kivételesen hálás vagyok, hogy ennyire szereti a figyelmet, hisz szépen átvette a szakkör vezetését. Arról nem is beszélve, hogy jobban figyelnek rá a diákok mint rám. Van egy két fiatal lányka, akik még szóra se méltatnak, az a benyomásom hogy tényleg elterjedt a kapcsolatunk híre, és nem éppen repes mindenki érte. De ez már az ő gondjuk. Szépen halad, és figyel mindenki, nekem csak az a dolgom hogy összeállítsam a tanrendünket, és figyeljek. Meg persze nekem se árt tanulnom. Az óra végén mindenki elköszön, és elhagyja a szükség szobáját, természetesen kisebb csoportokban, és mindenki óva intettünk, hogy figyeljenek oda. Nem bukhatunk le. Jamesel szoktunk utoljára maradni, félre értés ne essék, összepakolunk... Most oda jött hozzám, mi szerint büntető munkája van Friccsel, és sietnie kell, hogy csak fél órát késsen, még a végén felkelti a figyelmét. Egy rövid csókot kapok tőle búcsúzóul, amihez még hozzá kell szoknom, de kétségkívül fülig ér a szám. Viszont az arcom is színt vált, mikor Sirius előbukkan rejtekhelyéről.
- Téged az előbb nem láttalak kimenni ? - jegyzem meg még mindig elpirulva, miután James sietősen lelépett. Tényleg biztos voltam benne, hogy mindenki elment. - És töröld le a vigyort a képedről, ez eléggé hülyén fest, tekintve hogy megbújva néztél minket...   - vonom fel a szemöldökömet, miközben egy csokibéka csomagolást dobok ki a kukába. Hihetetlen, hogy még itt is képesek szemetelni. - ... viszont elnézem a perverz hajlamaidat, ha segítesz. - megejtem egyik megnyerő vigyoromat, amivel spórolni szoktam.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Pént. 25 Szept. 2015 - 15:24

To: Lily
Lily titkos párbajszakkörét, egyszerűen még mindig zseniálisnak tartom: főleg azok után, hogy ma már a második összejövetel is meg volt. Ágas kiválóan átvette a vezetést, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen rá sokkal jobban figyelnek, mint szegény Lilyre. Így nagyon jól haladunk, nekem pedig nem árt az, hogy felfrissítsem a tudásomat, még akkor is, ha a többségével már tökéletesen tisztában vagyok. SVK-ból mindig is remekeltem, ezt másoknak is el kell ismerniük. Ma, mikor véget ér az összejövetel, kivételesen én nem csapódok hozzá egyetlen csoporthoz sem, ennek pedig meg is van az oka. James még a szakkör előtt megkért arra, hogy most maradjak bent, hogy tudjak segíteni Lilynek a pakolásban, mivel neki büntetőmunkára kell mennie. Természetesen belementem, az óta a bizonyos kviddicses beszélgetés óta, már nincs semmi problémám azzal, ha Lilyvel kettesben kell maradnom, habár még mindig kicsit szégyellem magam amiatt, hogy annyi marhaságot elmondtam neki akkor. De azzal most nem törődök.

Vigyorogva figyelem a páros elbúcsúzását, ez a vigyor pedig még nagyobb lesz, mikor Lily észrevesz, és természetesen zavarba jön. Háhh! Ezért már érdemes volt itt maradni!
- Nem, rosszul láttad. – Alig bírom visszafojtani a nevetésem.
- Nem bujkáltam, egész egyszerűen mással voltál elfoglalva, így nem vettél észre. Előfordul, én megértem. – Vigyorgok továbbra is elégedetten a dolgok alakulásával. Hiszen imádom zavarba hozni.
- Csak azért maradtam itt, hogy segítsek. Úgy is elnézed a perverz hajlamaimat? – Kérdezem még mindig mosolyogva, miközben én is nekiállok a pakolásnak.
- Különben pedig, Jamesnek köszönt, ő kért meg, hogy maradjak, mert nem akarta, hogy egyedül kelljen összepakolnod. Úgy sokkal tovább tartana a dolog. – Teszem hozzá, mint egy mellékes dologként.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Hétf. 28 Szept. 2015 - 10:51


lily & tapmancs


Nem dühített fel Sirius, ahhoz amúgy is túl jó kedvem van. Csak szeretem játszani, főleg mert ilyenkor kíváncsi vagyok a reakciókra.
- Mindjárt bocsánatot is kérek, hogy nem vettelek észre. - válaszolom gúnyos mosoly kíséretében. Még mindig kicsi zavarban vagyok, ehhez nekem még hozzá kell szoknom. Jamesnek olyan könnyen megy ez az egész. Persze ha épp velem van, nem is érdekelnek mások, akkor én is felszabadultabb vagyok. Csak utána fura, mint most is. Én és James együtt, és látják mások is. Fura.
- Na helyes, végre a hasznodat is veszem. - nevetem el magam, miközben egy újabb fura édesség papírját szedem fel. Komolyan csinálni fogok egy házirendet. Majd megtorpanok, mikor bejelenti, hogy James kérte meg. Őszinte meglepetéssel az arcomon nézek rá. - Komolyan? - és mindig még furább lesz a helyzet. - Azt hiszem akkor neki tartozom igazán köszönettel. Nem is tudtam, hogy ilyen úriember. - zavaromat, mint szokás szerint most is poénkodással próbálom leplezni. Tényleg James mindennap meglep valamivel. Azt hiszem ez a kapcsolat nem lesz unalmas. Csak nehogy engem unjon meg a végén. Miközben pakolgatunk a bejárat felé dübörgéseket hallok. Felkapom a fejem, majd Siriusra nézek.
- Te is hallod ? - kérdezem suttogva, bár nem értem miért. Oda megyek az ajtó felé, majd fülelek. - Valaki kopogtatja a falat... nem hagyott is senki semmit, nem? - összehúzom a szemöldökömet, ez nem jó jel, cseppet sem. Ettől féltem, hogy lefogunk bukni. De legalább a többiek nincsenek itt. Kár, hogy nem átlátszó a fal, hogy lássuk ki van mögötte...
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Pént. 9 Okt. 2015 - 23:32

To: Lily
Szélesen kezdek vigyorogni a szavait hallva.
- Látod, látod, rögtön ezzel kellett volna kezdened. A bocsánatkéréssel. – Ha ez lehetséges, a vigyorom még szélesebb lesz.
- Engem nem észrevenni, hatalmas bűn. Csodálkozom, hogy ezt te eddig nem tudtad. Mindenki tisztában van azzal a ténnyel, hogy Sirius Black egyáltalán nem észrevétlen, és mindenki megbámulja a folyosón, ha elsétál arra felé. Szóval igen, most nagyot csalódtam benned, Lily Evans. – Adom elő teljes komolysággal a hangomban, bár a vigyorom alaposan rontja az összképet. Na nem baj, így se úgy se venné komolyan, mert ezt nem is lehet.
- Szóval, most, hogy így ilyen sértést követtél el ellenem… tartozol nekem egy kis tökös derelyével. A következő roxmortsi hétvégén, szépen veszel és hozol nekem. – Ó igen, nagyon is kihasználom a helyzetet.

- Nem értem, ezt most miért mondod. Én mindig hasznos vagyok. – Próbálok sértett arcot vágni, de nem igazán jön össze a dolog, helyette újra egy vigyor virít az arcomon.
- Lassan ideje lesz megszoknod: James mindig fog meglepetéseket okozni. – Bólintok most már sokkal, szelídebb mosollyal.
- De azért nekem is megköszönheted. Ha már itt vagyok. – Persze, engem nem lehet kihagyni a hálálkodásból. Újabb pár dolgot dobok ki, mikor én is meghallom a dübörgést. A pillantásom találkozik Lily-ével, a kérdésére pedig csak bólintok. A mosoly már a dübörgés kezdetén letörlődött az arcomról, és most már csak én is feszülten fülelek, miután a lány mellé léptem.
- Nem láttam elvesztett tárgyat. – Vajon ki lehet az?
- Te, Lily. Ez a Szükség Szobája. Nem lehet, hogy ha azt kívánjuk tőle, hogy láthassuk az illetőt, akkor megmutatja nekünk? – Kérdezem.
- Mint mondjuk azokba a… mugli izékbe. Mi az… a dobozban, a mozgó képekben láttam valami olyasmi üveget, ami az egyik oldalról megmutatta az embereket, viszont a másik oldalról nem látták azokat, akik figyelték őket. Nem tudom jól magyarázom-e, nem vagyok otthon ezekben a dolgokban. – Hadarom el neki az elképzelésemet. Egyszer láttam ezt az izét, mikor nyáron volt egy kis kalandom egy mugliszármazású lánnyal.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Kedd. 13 Okt. 2015 - 11:05


lily & tapmancs


Csak mosolyogva nézem a fényűző előadását saját magáról.
- Akkor most csalódást kell okoznom, mert nem láttalak. Lehet én vagyok az egyetlen ember a földkerekségen, aki nem vesz téged észre. - gondolkodó fejet vágok. - Hm lehet ez a titkos képességem... különleges vagyok. - szét tárom a karomat, mintha valami nagy rejtélyt oldottam volna meg. - Ez sok mindent megmagyaráz. - a tökös derelyés "parancsára" csak csípőre teszem a kezemet, és felemelt szemöldökkel nézek rá. - Parancsolsz ? - tudom, hogy tréfál, de akkor se szeretem ha valamit nekem kijelentenek, és " parancsba" adnak. - Ha tökös derelyét akarsz tőlem, szépen oda jössz majd velem, kiveszem a cumit a szádból és belenyomom. - kedvesen elmosolyodom, kb mint egy pszichopata a támadása előtt. Majd mintha mi sem történt volna megyek takarítani.  Majd kiderül tulajdonképpen tényleg azért maradt, hogy segítsen, és James kérte meg rá. Mikor Sirius nem lát, csak szélesen elmosolyodom, ez a gesztus meglep, és hát tetszik.
- Ha ilyen kellemes meglepetéseket fog okozni, nem lesznek gondjaink. - mondom mosolyogva. - Na jó nyertél. De jól figyelj, mert nem sűrűn fogom ezt kimondani. - megállok vele szembe komoly arccal. - Black... köszönöm. - majd miután kiélte magát a ritka alkalmak egyikén pakolászunk tovább. Viszont meghallom, hogy valaki kaparászik pont a bejárat körül. Oda megyünk hallgatózni.
- Szerintem se, meg akkor betudna jönni ide.... - az ötletére próbálok koncentrálni, hogy láthassuk az embert. Egy kis kukucskáló jelenik meg az ajtón. - Hűha, ez nagyon... menő. Erre gondoltál? - nézek rá nevetve, mert mindig is viccesnek találtam, ahogy a mugli dolgokról beszélnek az aranyvérűek. Mondjuk ők is mulatnak én rajtam, mikor nemtudok valamit a varázsvilágról, bár eléggé szépen felzárkóztam azt hiszem. - Ez egy ... mardekáros. És... azt a ... Gale te szemét. - bambulok ki, na igen az exem... najó az, hogy az exem eléggé durva kifejezés tekintve, hogy csak pár randink volt, hivatalosan nem jártunk a hollóhátos sráccal, főleg miután erőszakoskodott. - Tudtam, hogy nem bízhatunk benne... Valamit Sirius ki kéne találni Gale tud a helyről...
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Hétf. 19 Okt. 2015 - 23:44

To: Lily
Felhúzott szemöldökkel nézek rá, de aztán persze csak nem bírom megállni nevetés nélkül.
- Igen, Evans, tuti ez a különleges képességed. Fel kellene lépned valahol, biztosan nagyon nagy sikered lenne. Már látom is magam előtt a címet: „Evans, a Csodálatos, Aki nem veszi észre, hogy milyen csodálatos is Sirius Black.” Bár lehet, ez egy kicsit hosszú cím lenne. – Jegyzem meg elgondolkodva. Igen, nem vagyok normális, tudom. De nem baj, így szeret mindenki, nem igaz? Akkor meg nem számít.  
- Mindegy, ha gondolod, megcsinálom neked a transzparenseket. Tudod, profi vagyok a színváltós bűbájokban. – Vigyorgok.
- Ilyenkor félelmetes tudsz lenni, Lily. – Mondom a tökös derelyés kis incidens után, de még mindig felfelé húzódik a szám.
- Különben pedig így is csak jól járok. Épp az előbb közölted, hogy etetni fogsz. – A cumis részt persze teljesen figyelmen kívül hagyom. Mert miért is ne tenném, hiszen én, Én vagyok.

- Ha pedig mégis gondjaitok lennének – akkor majd Sirius a nagy szakértő, beveti magát. – Nem tudom ma mi van velem, azt hiszem túl sok édességet ettem és megártott. Vagy csak így próbálom elterelni a figyelmemet a dögunalmas takarításról. Most már sosem tudjuk meg.
- Hűha. Ezt a ritka alkalmat, fel fogom jegyezni az emlékezetemben. – Vigyorgok újra, mikor megköszöni nekem azt, hogy maradtam. Csak akkor lesz vége a tréfálkozó, kellemes hangulatnak, mikor olyan hangokat hallunk, amiket nem kellene. Aztán pedig meg is jelenik a zseniális ötletem nyomán egy apró… kukucskáló.
- Hát, nem teljesen erre gondoltam, de biztosan jobb a semminél. – Bólintok magabiztosan, és csatlakozom a lányhoz, hogy megnézzem, ki a franc akar ide bejutni.
- Hmm… Hát ez a nap, nem lesz a kis okos tojásnak a szerencsenapja. – Közlöm, miután eltávolodtam az ajtótól.
- Ki fogunk találni valamit. – Ennek örömére, tényleg neki fogok az ötletelésnek. Számtalan tervet dobok gondolatban a kukába, mikor végre találok valami használhatót.
- Arról nem tud semmit, hogy mit szoktunk itt csinálni. Legszívesebben megátkoznám, de azzal csak gyanúsabbá válna neki a helyzet, azt pedig nem akarom. Úgyhogy valami, békésebb megoldás kéne. Mit szólnál egy kis színjátékhoz? – Kérdezem meg végül Lilyt kíváncsian.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Csüt. 22 Okt. 2015 - 10:26


lily & tapmancs


Karba font kézzel hallgatom végig, majd csak forgatom a szemem. Komolyan nem tudom honnan tudnak ennyi hülyeséget összehordani. Ráadásul folyamatosan ömlik belőlük, még csak el se gondolkodnak rajta. Csak nevetek végül.
- Igen ezt a nevet le kéne rövidíteni. : "Evans, akit nem csábít Black." Ez is hosszú, de még mindig a fele annak amit te találtál ki.   - nézek rá sajnálkozva, mintha rossz jegyet kapott volna az egyik tekercs dolgozatára. - Nyugodtan csináld, kíváncsi vagyok milyenre sikerülne. - mosolyodom el, esküszöm már csak az erőfeszítéséért is megérné a dolog. A tökös derelyés megjegyzésére elővettem az egyik komolyabbik énem, bár nem tűnik eléggé hitelesnek, hisz tudom csak tréfálkodunk. Viszont a célomat elértem Sirius ugyanis egy másodpercig nem szólt semmit, és komoly volt a tekintete. - Ideje megszoknod Black, hogy én voltaképp egy félelmetes ember vagyok. Nem lehet velem csak úgy szórakozni. - kacsintok rá. - Főleg ha édességről van szó. - aztán forgatom a szememet, majd csak elnevetem magam. - Na jó azt a részét vissza szívtam, nem gondoltam át. - azért James fejét megnézném, ha elkezdeném Siriust etetni. Kíváncsi lennék mennyire akad ki, és lenne féltékeny. Ezt a gondolatot azonnal el is hessegetem, soha nem állnék közéjük.. mintha képes lennék rá. Ezek ketten mint a sziámi ikrek. Tényleg csak feszítővassal, és sok vér kíséretében sikerülne. Majd végre neki kezdünk a lényegnek és neki állunk takarítani.
- Hűha Sirius Black a párkapcsolati tanácsadó? Azt hiszem neked is kell majd egy transzparens. Azt megcsinálom én. - vigyorodom el magam. - Mondjuk komolyra fordítva a szót, az tény, hogy te jobban bele látsz Jamesbe, mint én... egyenlőre. - a köszönetemre való reakciójára csak nevetek. - Jegyezd is, nem sűrűn szoktam mondani, általában nekem mondanak köszönetet. - majd jönnek a hangok, és oda sietünk a bejárathoz. Erősen koncentrálok, majd létrejön az ajtón egy kukucskáló. Hirtelen nagyot dobban a mellkasom, és a gyomrom is görcsbe rándul. Gale, és egy Mardekáros áll odakint, valószínűleg nem tudnak bejönni. - Nem akarom, de fura, hogy nem sikerül nekik. Lehet nem is tudja ez az idióta mit keressen... - gondolkodom el hangosan. Cinkosan rámosolyodom Siriusra , fura érzés kerít hatalmára... komolyan teljesen felcsigáz a gondolat, hogy rosszat csináljak. Tényleg kezdek kivetkőzni önmagamból, de a kérdés inkább az, hogy ez jó e vagy rossz. - Benne vagyok, hátul a sarokba még tudunk csinálni egy vészkijáratot. A fal másik oldalán jövünk ki. Ezt ilyen vészhelyzetre kerestük meg Jamesel. - elindulunk a szoba másik végébe, közbe végig hallgatom Black tervét, közbe rettenetesen izgulok, mint egy vizsga előtt.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Hétf. 9 Nov. 2015 - 0:27

To: Lily
Nem, már csak azért sem fogom elismerni Lilynek, hogy igaza van. Akkor még jobban látszana az egészen, hogy nyert, ezt pedig nem akarom benne megerősíteni. Így hát szó nélkül hagyom a rövidebb verziót, csak legyintek egyet, jelezve, hogy már nem is fontos. Természetesen ezt is csak azért, mert különben el kellene ismernem a vereséget, ami ugye egyáltalán nem szokásom.
- Hát milyenre sikerülne? Természetesen tökéletesre. Mindenki felfigyelne rá, mert olyan jó lenne. – Mondom teljes bizonyossággal. Ebben pedig tényleg biztos vagyok, nagyon kreatív tudok lenni, ha akarok. Persze csak akkor, ha akarok, de ezt sem vallanám be senkinek, mert még képesek lennének munkára fogni. Én meg lusta vagyok, tehát ez teljesen kizárt. Titokban kell tartanom a még titkolt tehetségeimet.

- Igaz, az édességgel nem szabad viccelni. Az szent. Megértem, hogy miért is lettél olyan félelmetes. – Mondom mosolyogva, de valamilyen szinten még komolyan is gondolom. Főleg mivel a tökös derelyéért, még ölni is képes lennék, annyira szeretem. Ez pedig nem is akkora túlzás, mint ahogy a többség hinné. Emlékszem, hogy egyszer mikor már nem volt valami sok a Mézesfalásban, képes voltam behúzni annak a gyereknek, aki el akarta happolni előlem az utolsót. Igen, tényleg ennyire elvetemült vagyok. De mentségemre legyen szólva, hogy nem egy kisgyerekről volt szó, hanem velem egyidős volt. Nyilván egy sokkal kisebbet nem bántanék azért, mert meg akarja venni előlem a kedvenc édességemet.
- Gondoltam, hogy visszaszívod. – Vigyorgok rá.
- James biztos megőrülne a féltékenységtől. Inkább őt etesd. – Lesz szélesebb még inkább a vigyorom.

- Most miért? Nem is lenne annyira rossz ötlet, így belegondolva. Én legalább kíméletlenül őszinte lennék, hogy mit csinálnak rosszul abban a kapcsolatban. Még ha jót nem is tudnék mondani, de a problémákat csak felismerném. – Mondom bizakodva, bár ezt én is érzem, hogy ez sántít. Mindenesetre az jó lenne, ha néha-néha nekik azért tudnék segíteni, ha úgy adódna. Még, akkor is, ha nem vagyok valami jó az ilyesmikben. Lehet, még fejlődni fogok, ki tudja?
- Igen, ilyen szempontból, azért lehet, hogy majd tudok még segíteni neked. Főleg, ha titkokat is kiszivárogtatok, bízva abban, hogy te azt úgyis bizalmasan fogod kezelni. – Mosolyodok el újra, de most megint kicsit komolyabb vagyok, mint a megszokott Sirius. Legalábbis ennél a résznél.

Természetesen nincs olyan, hogy ne történne valami, pedig olyan kellemes kis időtöltésnek indult az egész, annak ellenére, hogy takarítani kell, amit soha sem szerettem kifejezetten. Egyből valamiféle terven kezdek gondolkozni.
- Persze, hogy nem tudja, hogy mit keressen. Akkor nagyobb slamasztikában lennénk, ha még az is valahogy a tudomására jutott volna. Maximum csak sejt valamit, ezért kell olyasmit tennünk, ami elijeszti jó időre a szimatolástól. – Mondom komoran, miközben magamban a terv részleteit csiszolgatom. Remélhetőleg sikerrel fog járni.
- Oké. – Indulok meg Lily után az úgynevezett vészkijárat felé, közben bele is fogok a terv részletezésébe.
- Arra gondoltam, hogy lehetne valami olyasmi, hogy láthatatlan támadás éri őket. Nem is lenne nehéz kivitelezni, ráadásul azt sem tudnák, hogy mi voltunk azok. Megidézhetnénk madarakat, azt pedig egy oppugnoval támadásra ösztökélnénk. De úgy, hogy közben a madarakra használjuk a kiábrándító bűbájt. Mit gondolsz, ez elég lenne? Vagy esetleg lenne valami jobb ötleted? – Kérdezem, most már sokkal halkabbra véve a hangomat, hogy még véletlenül se fedezzenek minket fel.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Kedd. 10 Nov. 2015 - 17:14


lily & tapmancs


Csak nevetek rajta, kezdetekbe nem nagyon tudtam kezelni ezeket a " nagyképű" beszólásokat. Eleinte azt hittem komolyan is gondolják Jamesel ezt a felfuvalkodott stílust. De azt hiszem kezdem kiismerni őket, és már csak vicces marad. - Igen, miért is gondoltam volna másra. De rózsaszín ne legyen benne, a közhiedelemmel ellentétben nem szereti minden lány a rózsaszínt. - elhúzom a számat a nyomatékosítás kedvéért.
Hát igen, a lényre tapint... az édességgel valóban nem szerencsés viccelni főleg ha rólam van szó, de ahogy látom Sirius is úgy van vele. Nem vagyok önző, sőt eléggé "adok" természetem van... de az édességemből ne kérjen senki, mert lehet előbújik belőlem a fő bűn egyike.
- Vigyázz magadra Black, figyelni foglak. - mutatok a két szememre, majd rá is, hogy lássak komolyan gondolom. Majd azért elvigyorodom magam, vele ellentétben én nem tudom ezt komolyan végig játszani. - Na azért megnézném én, Jamest féltékenyen.- jelentem ki nevetve. - Ha egyáltalán tud olyat csinálni... mondjuk lehet ha valaki úgy belőné a haját, mint ő, és a másiknak jobban állna, valami érzelmet kicsikarna belőle. - egy pillanatra gondolkodó fejet vágok, ahogy próbálom elképzelni. - Szegény másik... utána biztos kopasz lenne. - nevetem el magam. - Szóval komolyra fordítva a szót... esküszöm ha egyszer is féltékenynek látom, én megetetem. Ezt veheted fogadásnak is, de nem szólhatsz neki . - nézek rá vigyorogva.
Arra, hogy lenne a "Kapcsolati tanácsadónk" csak elmosolyodom. Jól esik tőle ezt hallani, hogy így akar segíteni. - Őszinte leszek, én teljesen abban voltam, hogy... nem is tudom, nem fogsz nekünk örülni. - mondom, ezentúl komolyan, és őszintén. - Szóval eléggé meglepsz, hogy ennyire nyitott vagy, és segíteni akarsz nekünk. És nagyon jól esik... ha számít valamit ez.. - elmosolyodom. Valamiért, ezt most jól esik kiadni magamból.  Komolyan azt hittem, hogy Sirius inkább veszély forrásnak fog tekinteni, mint ... barátnak. Azt hiszem lassan használhatom a barát szót. Meg tudnak lepni még az emberek, és ha ilyen kellemes módon, akkor nem is baj.
Majd felgyorsulnak az események. Valakik járkálnak a szükség szobája előtt, és mikor kitudunk kukucskálni látjuk, hogy az " exem " akivel randiztam az a görény hollóhátas Gale az, és asszem egy vagy esetleg két mardekáros kíséretében. Lemerem fogadni hallott a szakkörről, és arról, hogy én találtam ki az egészt, így azon van, hogy lebuktasson. Eléggé undorító húzás tőle, főleg az ok miatt amiért szakítottam vele, vagyis több randira nem mentem el vele... Dühös vagyok, de nagyon... Még jó hogy itt van Sirius ha egyedül lennék most nem is tudom mit csinálnék, de az biztos hogy bepánikolnék, és gondolkodás nélkül valami hülyeségre vetemednék. Megmutatom Siriusnak a " vészkijáratot " közbe figyelmesen hallgatom a tervét. Gonosz vigyort ejtek meg a hallottak után.
- Hűha, ugye tudod, hogy nem Jamessel vagy. - mondom neki, kicsit bátortalanul először. - De amúgy jó ötlet. Aztán megjelennék teljesen más felől, mint prefektus,és pontot vonnék le... - ezen már elnevetem magam, marha kemény vagy Evans. Közbe a másik ajtónál megállok , majd koncentrálok, és kinyílik. Körülnézünk, majd ki ossonunk, majd a szemközti szobor mögé bújunk. - Na és most ? - kérdezem suttogva, ez annyira izgalmas...
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Vas. 6 Dec. 2015 - 2:50

To: Lily
Elborzadt kifejezés jelenik meg az arcomon, mikor megemlíti a rózsaszínt.
- Fúj. Miért tennék bele rózsaszínt? Még akkor sem használnám azt a színt, ha tudnám, hogy az a kedvenc színed. Különben sem állna jól a vörös hajadhoz, így az szerencsés, hogy nem is szereted magát a színt. – Mondom ezt már újra elvigyorodva, mert elképzeltem talpig rózsaszínben. Hát, hogy is mondjam… nem lenne túl attraktív a látvány, akármilyen csinos is Lily.
- A túl sok rózsaszínnel amúgy is ki lehet kergetni a világból. Nem is értem, miért szereti olyan sok lány. – Sóhajtok, mintha ez lenne a legnagyobb problémám jelenleg, hogy sokan túl sok rózsaszín ruhát hordanak. Mintha annyira érdekelne, ha vetkőztetés után úgy sem fog érdekelni, hogy milyen ruha volt az illetőn.

- Ó, akkor nagyon hamar meg fogom nyerni ezt a fogadást, mert biztos vagyok benne, hogy Jamest nagyon könnyen féltékennyé lehet tenni. De ezt te nem biztos, hogy észre is fogod venni. Lehet, hogy James egész egyszerűen csak nekem panaszolja el, hogy legszívesebben kinyírná azt a srácot, aki rád mert nézni, nem éppen barátságos szándékoktól vezérelve. – Vigyorgok. Nem hiába mondom ezt, hiszen volt már azért pár ilyen alkalom, még akkor is, ha ez burkoltabb formában történt, és leginkább azért, mert észrevettem, hogy Ágas milyen feszült. De ezt most nem említem meg.
- Szóval, ha féltékenynek látnád, akkor mindenképpen úgy etesd meg, hogy én is lássam. – Csak, hogy még az unokáik is láthassák később őket úgy, mert azt tervezem, hogy megörökítem majd a pillanatot. Gonosz módon.

- Hmm. Végül is igen, tőlem nem is lehetett volna mást várni, főleg mikor még nem is ismertél ennyire. Tulajdonképpen, biztos így lettem volna vele, ha nem láttam volna Jamesen, hogy mennyire fontos vagy a számára. – Mondom ezt egy kicsit elgondolkozva.
- Meg hát, különben sem te akaszkodtál rá Jamesre, szóval semmi okom nem lett volna arra, hogy most fúrjam a kapcsolatotokat, vagy ilyesmi. Csak azt szeretném, hogy James boldog legyen, és melletted láthatóan az, szóval… – Vonom meg a vállam mosolyogva.
- Örülök, hogy végül melletted kötött ki, mert az elején bár nem úgy tűnt, de most már tisztán látom azt, hogy ti ketten igazán összeilletek. Ami baromi jó dolog, és nem is gyakran történik ilyesmi, tehát csak annyit tudok mondani, hogy hajrá. – S komolyan is gondolom ezt. Tényleg drukkolok nekik, hogy sokáig együtt legyenek.

Sajnálatos módon a kellemes beszélgetésünket igen csak durva módon megzavarják, ez pedig bosszút kíván. Meg persze az is, hogy olyan dolgokba akarják beleütni bizonyos emberek az orrukat, amikbe nagyon nem kellene. De majd most megtanulják, hogy velünk nem érdemes ujjat húzni.
- Ó, persze, hogy tudom, hogy nem James vagy. De most már James barátnője vagy, szóval ideje kicsit levetkőzni a jó kislányos gondolkozást. – Vigyorgok rá.
- Máris fejlődsz. Vond csak le azokat a pontokat, legalább a mi házunk is erősödik ez által. – Lesz még szélesebb a vigyorom, ahogy elmondja a további terveit. Közben át is megyünk egy szobor biztonságos takarásába, ahonnan láthatjuk a három, továbbra is elszántan próbálkozó balekot, akik még mit sem sejtenek az elkövetkezendő eseményekből.
- Na és most… – Kezdem egy ördögi mosollyal – Ellátjuk a bajukat, elég rendesen. Melyik részét szeretnéd csinálni a varázslatnak? Azt hiszem, a kiábrándító bűbájban te ügyesebb vagy, mint én.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Vas. 6 Dec. 2015 - 19:46


lily & tapmancs


Továbbra is csak nevetek, széles vigyor ül ki az arcomra, ahogy Sirius elborzad a rózsaszíntől. Érdekes, mert én lány vagyok, és még is ki nem állhatom a rózsaszínt. Elgondolkodom. - Most komolyan nem is tudom mi lehet a kedvenc színem. - elgondolkodom egy pillanatra. - Talán a narancssárga, tetszik a házunk színe a sárga és a piros. Meg... - eszembe jut James szeme, nem fogok nyálas lenni, de arra már rég felfigyeltem, még akkor is mikor még legszívesebben elástam volna. - És a kék, az a mély kék... - közbe természetesen uralkodom a vonásaimat, nehogy véletlenül is arra gondoljon, amire én. - Szóval a rózsaszínt megkaphatod. - vigyorodom el megint. A tréfálkodásomat James féltékennyé tételéről Sirius komolyan gondolta, így komoly választ is kapok. Így oda is figyelek rá, majd kicsit zavarba is jövök mikor elképzelem Jamest, ahogy dúlful Siriusnak, hogy valaki esetleg leszólít. Lehet kicsinyes vagyok, és önző most, de ez tetszik.
- Igazán édes lehet a féltékeny James, mondanám, ha esetleg ilyen előfog fordulni valahogy örökítsd meg, de gondolom nem akarod így elárulni a legjobb barátodat. - sejtelmesen mosolygok, nem hülye, tudja hogy ez csak csali. Csak kíváncsi leszek rá is harap e. Majd nevetek ismételten, - Rendben majd időzítünk, hogy mindenki láthassa a nagy James Pottert féltékenyként. Új szenzáció lesz.
Majd ismételten rám jön egy kis őszinteségi roham, ha már ilyen jóba lettünk Siriussal. Tényleg nem hittem volna, hogy ilyen jól fogja fogadni, ha Jamesnek barátnője lesz. Mikor ezen gondolkoztam el régen, hogy mit csinálna a másik ha lenne komoly kapcsolata.. mindig úgy gondoltam, hogy azt a szerencsétlen hiszékeny lányt majd kiutálják. Mondjuk még ki tudja, milyen sors vár rám, de én mondjuk olyan vagyok , aki inkább előbb felkészül akár a rossz lehetőségekre is, hogy akkor ne essek nagyot.
- Örülök neki, hogy így gondolod, jól esik. És tényleg elképesztő a barátságotok, lehet a végén én leszek féltékeny. - de persze viccelek, és ezt biztosan ő is tudja. - Arról, hogy összeillünk e vannak kétségeim. Fura, hogy mennyire különbözünk, de ha lehiggad megtaláljuk a közös nyelvet. - elmosolyodom. - Naaaaaa mind1 ennyit erről. - majd meghalljuk a zajokat, és meglátjuk a kedves betörőket. És ekkor lépünk akcióba. Olyan gyorsan történik minden, hogy máris a szobor mögött találjuk magunkat. Majd ravaszul elmosolyodom - Van egy jobb ötletem. Kicsit jobb mint a kiábrándító. Felkészültél? - majd felemelem a pálcámat, és Sirius felé mutatok vele. - Calligo - suttogom, majd a pálcámból sűrű fekete köd mászik elő, ezzel teljesen beterítve Siriust. - Most ijeszd el őket. - mondom harciasan, komolyan magamra se ismerek. Ezek megrontanak.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Kedd. 8 Dec. 2015 - 20:41

To: Lily
Tudom, hogy idegesebbnek kellene lennem az egész helyzet miatt, ami kialakult, miközben én Lilyvel nem is olyan régen még a szükség szobájában beszélgettünk egymással. De valahogy mégsem vagyok ideges, ez pedig azért van, mert biztos vagyok benne, hogy ennek a három idiótának esélye sincs semmire ellenünk. Ők túl ostobák, láthatóan azt sem tudják, hogy konkrétan mit keressenek, én és Lily pedig hát… valljuk be, egész jó csapatot tudunk alkotni, ha akarunk. Neki zseniális ötletei vannak, én pedig vagyok olyan őrült, hogy végre is hajtsam az ötleteket, vagy éppen, hogy felbátorítsam valami igazán felháborító dologra. De azt hiszem, ez amúgy is az egyik legjobb tulajdonságom, hogy minden gond nélkül képes vagyok magammal rántani más személyeket is különböző csínyekbe. Mert, olyan ellenállhatatlan vagyok. A lány ravasz mosolyára, mégis meglepetten nézek rá, majd amikor hirtelen sötét köd burkol be, nem bírom megállni és halkan, hogy még véletlenül se halljanak meg azok ott hárman, felnevetek.
- Hűha, azt hiszem, James és a tekergők társasága egy kicsit rossz hatással van rád. – Mondom kajánul vigyorogva, habár ő ezt nem láthatja.
- De, tetszik ez a változás. – Teszem még hozzá, hogy biztosan eljusson hozzá az elismerés.

- Azt ajánlom, kicsit helyezkedj el jobban, hogy premier plánban láthasd az előadást, mert vicces lesz. – Biztosítok neki egy jó tanácsot, majd továbbra is vigyorogva, olyan halkan kezdek el lopakodni a három alak felé, mintha igazából nem is lennék szilárd anyagként jelen. Bár, ahogy elnézem őket, annyira bele vannak merülve abba, hogy olyan dolgokba üssék az orrukat, amikhez semmi, de semmi közük nincs az égvilágon, még azt sem vennék észre, ha egy elefántcsorda csörtetne el mellettük, nem hogy egy olyan embert, aki már elsős kora óta igen csak begyakorolta a lopakodás művészetét. Nem is telik sok időbe, amíg sikerül végül elég közel kerülnöm hozzájuk. Először ahhoz a mardekároshoz lépek, aki a legtávolabb áll a faltól és lassan ráfújok a tarkójára. Egyből összerezzen, de mielőtt még megfordulhatna, már meg is szólalok alaposan elváltoztatott hangon.
- Lám, lám… a vacsorám tálalva van. – Erre mind a hárman egyszerre fordulnak hátra, és olyan halálra vált arcot vágnak, hogy majdnem elröhögöm magam, de vissza kell fognom magam.
- Először, talán veled kezdem. – Máris közelebb húzódok az egy szem hollóhátashoz, aki egyelőre még eléggé le van bénulva a váratlan megjelenésemtől.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Szer. 9 Dec. 2015 - 18:57


lily & tapmancs


Sirius természetesen vérszemet kapott az ötletemre, és hogy ijesszünk rá a jómadarakra. Képes lenne Gale lebuktatni mindenkit, csak mert haragszik rám, megjegyzem egyáltalán nem jogosan. Akkora egy szemét. Sirius lelkesedése rám is rám ragad, és teljesen felpörgök.
Komolyan nem ismerek magamra, és az egész helyzet eléggé felvillanyoz. Alig várom mi fog ebből kisülni. Tényleg rossz hatással vannak rám a többiek, borzalom. Majd támad egy remek ötletem, hogy mivel tudnák ezeket a barmokat elijeszteni. Siriust konkrétan füstté változtatom, nem fogják felismerni, és eléggé ijesztő.
- De vigyázz azért, szívrohamot ne kapjanak. - mondom vigyorogva, majd a szobor másik oldalához ossonok. Sirius pedig nekik indul. Amit megszólal a mardekáros azt hiszem srác létére, egy lányosat sikkantott. Gale pedig megfagyottan néz rá. - Rázd gatyába azt a seggfejet...- suttogom magamnak inkább, Sirius úgy se hallja meg. Megérdemli a bunkója.  Gale csak dadog, konkrétan hang nem jön ki a torkán, nem úgy mint a mardekároson, aki már el is iszkolt. Legszívesebben elnevetném magam, de nem akarom lebuktatni magam. Érdekes, hogy velem mekkora szája volt , mikor egy beszélő füstöt lát, már nem olyan pasi. Majd megjelenik Frics. Kipattan a szemem, és nézek Sirius felé mit fog tenni. A gondnok már mindent látott az iskolába, szóval egy lebegő beszélő füst se riasztja vissza.
- Mi a jó fene folyik itt? - dübörög a gondnok. - Azonnal gyertek ide mind a ketten, vagy a hüvelyujjatoknál fogva .... - fogalmam sincs mit csináljak, csak a szobor mögött nézem mi lesz a vége ennek. Szegény Sirius remélem nem fog lebukni. Bár megszokta azt hiszem a büntető munkát. Gale meg meredten bámulja a füstöt, arra hogy ti ketten... vagyis nem hülye leesik neki, hogy egyik diáktársa áll előtte. Legszívesebben a homlokomra csapnék.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Kedd. 15 Dec. 2015 - 22:21

To: Lily
Komolyan imádom mikor Lily kilép a komfort zónájából, és szerencsére ez tényleg egyre gyakrabban történik meg. Lehet, hogy ez bizonyos szempontból tényleg rossz hatás, de én nem így fogom fel a dolgot. Szeretek inkább arra gondolni, hogy ez csak jó a számára, főleg mivel ez az utolsó évünk, ez az utolsó alkalom, hogy alaposan kiéljük magunkat minden szempontból. Mikor lehetne erre még egyszer lehetőségünk? Most belegondolva is kicsit elszomorít a tudat, hogy nem is olyan sokára örökre végzek a falak között, és el kell majd mennem. Hiába várnak új kalandok, a Roxfortot mindig is az otthonomnak tekintettem, egy olyan helynek, ahol olyan jó barátokat szereztem. Nehéz lesz ennek az egésznek hátat fordítani, ha eljön az ideje.
- Ezt nem tudom garantálni. – Jegyzem meg még Lilynek válaszként, majd bele is kezdek az akcióba.

Kifejezett örömmel tölt el a látvány, ami a Gale nevezetű hollóhátas arcán egyértelműen jelzi, hogy mennyire be van rezelve. De mielőtt folytathatnám a nekem igen csak örömteli játékot, megjelenik Friccs, természetesen, mint mindig, a legjobb pillanatban. Visszatartok egy sóhajt, miközben a gondnok felé fordulok. A szövegelésével ráadásul a diáktársam előtt is lebuktat, ami még tovább bonyolítja a helyzetet. Remek. Most találj ki valami zseniálisat, Sirius. Egy pillantást vetek a szobor felé, ahol Lilyt hagytam, aztán próbálom összeszedni a gondolataimat, a lehető leghamarabb, hogy ki tudjam vágni magam a helyzetből, persze úgy, hogy a hollóhátas már ne legyen ilyen szerencsés.
- Ahhoz, hogy a hüvelykujjamnál fogva fellógasson, előbb el kellene kapnia. – Mondom ezt Friccsnek szánva, még mindig elváltoztatott hangon, pimaszul. Ez láthatóan nagyon nem tetszik neki, és még több fenyegetésbe kezd bele, közben meg is indul felénk. Szerencsére a reflexeim igen jól működnek, így mielőtt túl közel érne hozzám, egy gyors mozdulattal Gale mögé lépek, és egy erőteljes mozdulattal meglököm Friccs felé. Ha sikerül ez a mozdulat és a fiú nem túl szemfüles, akkor talán így sikerül egy kis időt nyernem arra, hogy elillanjak, amíg ezek ketten egymással vannak elfoglalva, meg azzal, hogy kissé túl közel kerültek egymáshoz.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Vas. 20 Dec. 2015 - 12:03


lily & tapmancs


Ahogy Frics megjelenik ideges leszek, ez most az én ötletem volt, és nem akarom, hogy Siriust miattam büntessék meg. Nem hiszem el, hogy egyszer akarok egy csínyt elkövetni az se jön össze...
Idegesen megbújva a szobor mögött lesem a fejleményeket. Frics le is buktatja Gale előtt, hogy egy diák lehet, és erre Gale természetesen érdeklődve kezdi figyelni a füstöt. Az agyam elkezd járni, még is mivel segíthetnék Siriuson. Majd megoldja. Kicselezi  Friccset és oda löki Gale-t neki. Amin majdnem felnevetek, de inkább eltakarom kezemmel a számat, nehogy én is lebukjak. Majd Sirius eltűnik, vagyis elillan, ha jól látom az egyik belső lépcsők felé. Közbe oda nézek és Friccs minden erejével löki le magáról Gale-t, én közbe mély levegőt, veszek és a másik irányba elkezdek rohanni. Nagyon remélem, hogy nem vettek észre. Egyik fordulónál vissza fordulok, majd oda érek a lépcsőhöz ahol ott lebeg még a füst. Egy gyors pálcaintéssel eltüntetem a kis álcázóbűbájomat Siriusról.
- Na ez kicsin múlott. - lihegem, cseppet elfáradtam, szerintem még sosem futottam ilyen gyorsan. Majd csak elismerően nézek rá. - Te tényleg profi vagy ebben, mármint, hogy kikerülj ilyen helyzetekből. Szép volt. - nevetek, nem hittem volna, hogy valaha ilyenért kell megdicsérnem valakit. - És most? Nem tudunk vissza menni a Griffendél toronyba, arra fog keresni. - húzom el a számat. Ugyan az adrenalin igencsak felpörgetett, de örülnék a biztonságot nyújtó klubhelyiségnek.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Vas. 10 Jan. 2016 - 15:01

To: Lily
A trükk tökéletesen beválik, és magamban el kell ismernem, hogy még mindig zseniális vagyok, ha ilyen helyzetekről van szó. Amint látom, hogy jól sikerül a mozdulat, már fordulok is meg, hogy életem egyik leggyorsabb sprintjét mutassam be a nagyközönségnek, bár szerintem ezt maximum Lily láthatja, bár lehet, hogy már ő is rájött, hogy jobb lenne minél előbb felkapni a nyúlcipőt. A belső lépcsőknél állok csak meg, kapkodva a levegőt, és közben fülelek, hogy nem hallom-e Friccs dohogását a közelben, de egyelőre úgy tűnik, biztonságban vagyok. Aztán még is lépéseket hallok, de megkönnyebbülten elmosolyodok, mikor Lily jelenik meg, aki el is tünteti rólam a füstöt.
- Igen, de megúsztuk és csak az lényeg. – Mondom nagy vigyorral. Láthatóan ő is kifáradt a nagy rohanásban.

- Ó, hát tudod, túl sokszor kerültem már ilyen helyzetbe, muszáj volt megtanulni, hogyan kerüljem el a büntetőmunkát. Ha túl sokat kaptam volna, az elvette volna az időmet az egyéb szórakozásoktól. – Mondom nagy büszkén.
- Nagyon furcsa a te szádból hallani azt, hogy megdicsérsz azért, mert kikerültem a bajból. De határozottan jól hangzott. – Jegyzem meg, még mindig hatalmas vigyorral az arcomon.
El kell gondolkoznom a szavain, hogy mégis hova mehetnénk.
- Hm. Talán az lenne a legjobb, ha kerülőutat tennénk, és úgy mennénk vissza a klubhelyiségbe. Akkor szerintem már el is múlna a veszély, ráadásul, ha a rejtett folyosókon megyünk, jó nagy kerülővel, kisebb lesz az esélye, hogy belefussunk Friccsbe. – Legalábbis én ebben bízom.
-Meg hát, ha jobban belegondolsz, semmit nem tudnak ránk bizonyítani. A zseniális álcázásodnak köszönhetően kétlem, hogy tudnák, hogy én állok a csíny mögött, még ha sejtik is, bizonyítani nem tudják. Rólad meg szerencsére aztán végképp nem feltételezne senki semmi ilyesmit. Ilyenkor jól jön az, hogy alapvetően jó kislányként viselkedsz. – Na igen, ki gondolna bárki is Lilyre, ha valamilyen csíny történik?  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Szer. 13 Jan. 2016 - 10:58


lily & tapmancs


Az adrenalin szintem az egekig emelgeted, most kezdem megérteni igazán miért csinálják, és miért is élvezik ezeket a csínytevéseket. Most úgy érzem, hogy.. élek. A szívem majd kiugrik a helyéről, és most kivételesen nem a nyomorúságaim miatt. Ezért szeretem Jamesel lenni, akkor is ezt érzem. Izgatottságot, és hogy még akarok belőle. Azt hiszem végülis ez a függőség fogalma, nem ? Sirius is, és én is kapkodva a levegő lapulunk az egyik falhoz, én legszívesebben szakadnék a nevetéstől.
- Igen, hála neked. Én csak lefagyva álltam a szobor mögött. - nevetek már a helyzeten, miközben lejátszom magamba milyen fejem lehetett.
- Ez lehet ijesztő lesz az én számból, de csak most kezdem megérteni, miért csináljátok. Ez eléggé izgalmas. - vigyorodom el. Komolyan az én számból hangzik el, még sem tudom elhinni, hogy ilyeneket mondok.
- Tudom, nekem is furcsa. De nyugi nem fogok rászokni. - mosolyodom el, szerintem így is túl sok szabályt szegtem ebbe a félévben. Sőt. Néha nem is ismerek magamra. Kezd kicsit elmúlni az adrenalin hatása, így a fáradságom is kezd visszatérni. Így kicsit csalódva hallom a tervet, hogy egy jó nagy körutat tegyünk, bár tudom hogy ez a jó terv. Ezért felsóhajtok. - Nem úgy viselkedek, hanem tényleg jó kislány vagyok. - itt ártatlan képet vágok. - De igaza van, nem sejtik, de azt tudják, hogy valószínűleg diák volt. Így hát kezdik a klubhelyiségekhez vezető utakon a keresést, és mivel a Griffendélhez vagyok közelebb, biztos most oda rohant, és ahogy ismerem azt  varjút, most ő is segít Fricsnek. - itt veszek egy mééély levegőt. - Akkor mester mutasd az utat, te ismered a kastélyt. Nem tudom hogy csináljátok, hogy sosem kapnak el. - kicsit érdeklődő leszek, lehet ma este megtudom a fiúk titkát? Áh nem hiszem, ha sikerülne ezt valakitől kitudakolnom, az csak is James lehet, de ellene meglehetnek a fegyvereim...
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Szomb. 23 Jan. 2016 - 16:10

To: Lily
A mai kalandot is ugyanúgy élveztem, mint a többit, pedig úgy voltam vele, hogy ma már biztos nem fog történni semmi érdekes. De történt és egyértelműen megérte, mert láthattam a rettegő arckifejezést, ahogy a döbbenetet is Friccsén, mikor azt a nem túl rokonszenves srácot hozzá löktem. Ezt a trükköt gyakrabban kellene alkalmaznom.
- Így is sokat segítettél. Ha nem lett volna az a zseniális leplező varázslat, akkor sokkal nagyobb pácban lennék most. Így viszont, teljes mértékben megúsztam a dolgot, szóval köszönöm. – Mosolygok rá hálásan. Ezzel nem is túlzok, tényleg nem tudtam volna így megcsinálni nélküle ezt az egészet.
- Ilyenkor jó az, ha a tettestársa az embernek ennyire okos. – Vigyorgok.
- Gyakrabban is lehetnél a bűntársam. – Teszem még hozzá.

- Hűha, Lily Evans rájött, hogy milyen jó érzés is bajt keverni? Ezt fel kellene jegyezni valahova, mert ez történelmi pillanat! – Vigyorodok el még jobban.
- James alig fogja elhinni, ha ezt elmeséljük neki. De gyaníthatóan így csak még jobban beléd fog habarodni. – Legalábbis, gyanítom, hogy így lesz.
- Igazán nagy kár, pedig még elhallgattam volna párszor. – Rázom meg kissé a fejemet csalódottan, de a mosoly persze továbbra sem tűnik el az arcomról. Van egy olyan érzésem, hogy később még úgyis ki fogok belőle csikarni pár dicséretet. Mert azokkal szép az élet.
- Hát még ha annak is lehet nevezni, az idő elteltével úgyis megrontunk. – Nevetek, főleg az ártatlan arca miatt.

- Jó, ez bizony tény. Ezért szükségesek azok a bizonyos kerülő utak. – Bólintok, majd a mester megnevezésre, elégedett vigyor telepszik az arcomra.
- Megvan a trükkünk hozzá. Na, gyere. – Mondom mosolyogva, és már indulok is el a lépcsőkön felfelé. Mikor odaérünk az egyik folyosóra, alaposan körülnézek, és csak akkor nyitom ki az egyik festmény mögötti rejtekajtót, mikor nyugtázom magamban, hogy tiszta a levegő.
- Hölgyeké az elsőbbség. – Pillantok Lilyre, még mindig vigyorogva, és én valóban csak utána lépek be a járatba, ha elindult.
- Lumos! – Mormogom, miután elővettem a pálcámat, és így legalább már látunk is valamit a vaksötétben.
- Csak menj egyenesen, kb. tíz perc és kiérünk. – Biztatom Lilyt magam előtt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Kedd. 26 Jan. 2016 - 11:10


lily & tapmancs


Furcsán érzem magam, tilosban járok, és ezzel ha lebukok talán kockára is tehetem a jövőmet. Mondjuk a prefektusi jelvény az egyetlen, amit nem bánnék ha vissza adhatnék. Megtisztelő, örültem neki, és hát nem rossz egy maréknyi hatalom a kezemben... viszont időt vesz el tőlem, ami mostanában, mintha egyre kevesebb állna rendelkezésemre. Egyszerűen úgy érzem, hogy ezer fele áll a fejem, és szét fog egyszer robbanni. Igen kellemetlen érzés, és állandóan bennem van. Csak James-el érzem azt mikor hülyéskedünk, beszélgetünk, hogy teljesen kitisztul a fejem... bár mellettem még feszengve érzem magam. Most viszont, hogy tilosban járok, teljesen más érzésem van... szabadság érzet. Bármit megtehetnék, amit akarok, bárhova elmehetnék.
- Szerintem jutott volna jobb is eszembe, csak gyorsan kellett döntenem. - húzom el a dicséret ellenére is csalódottan a számat. - Black csak nem munkát ajánlasz nekem? - vigyorodom el magamat. Kicsit vicces munka lenne, igen jövedelmező. Láthatólag nagyon örül, és élvezi, hogy beletudott ebbe keverni. Nekem vegyes érzéseim vannak róla. Élvezem, bár tudom nem helyes, főleg mert még csak az hiányozna ha kirúgnának. OKé ha még Jamesket nem rúgták ki, engem ennyiért nem fognak. - Te csak ne jegyezzél fel sehova semmit. Ez a mai szépen kettőnk között marad. Még úgy is hogy tudom úgy is elfogod mondani Jamesnek. Komolyan fura titeket a másik nélkül látni.- húzom el a számat a csipkelődésem után, majd csak elmosolyodom magam. Majd, hogy James jobban belém habarodna... , itt zavarba jövök, erre nem is reagálok. Nekem még mindig nehéz ezt az egészet elhinnem. Főleg, hogy olyan biztosan beszél mindenki a mi érzéseinkről, mikor csak mi nem tudunk róluk.
- Engem nem tudtok megrontani. Sziklaszilárd vagyok. - nevetem el magam, bár én magam sem vagyok benne biztos. Az tuti, hogy az, hogy ne rúgjanak ki eléggé nagy mozgató rugó, és visszafog engem. Aztán Sirius csak kinyit egy festményt, titkos folyosóra... csak pislogva állok ott. Mielőtt belépnék csak a fejemet dugom át rajta, aztán a pálcámat veszem elő én is. - Lumos- suttogom, nem tudom miért suttogok... - Szóval így csináljátok. Eléggé ijesztő. Gondolom több tucat ilyen titkos járat lehet. Azt hittem csak mese... - mikor azt mondja 10 percig kell ebbe a szűk sötét, pókhálós folyosóba mennem jó nagyot nyelek. - 10 perc... - ismételem hát, Evans sok sikert... - Szóval a titkos alagutak. Mennyi van, és hova vezetnek? - csak tartson szóval,hogy ne kalandozzanak el a gondolataim.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Csüt. 25 Feb. 2016 - 18:57

To: Lily
Amikor kis pisis koromban találkoztam James-el, és elsősként nekiálltunk felfedezni a kastély minden zegét-zugát – természetesen tilosban -, már akkor is éreztem, hogy ez a bizonyos izgalmas veszélyérzet a lételememmé fog válni, és később sem fogok erről lemondani, akármit is tiltsanak meg a szabályzatban. Aztán, ahogy nőttünk, úgy lettünk egyre merészebbek, okosabbak, ritkábban kaptak el és büntettek meg minket. Nagyon fog ez hiányozni, amikor elmegyünk a suliból. Nem fogom majd többet bosszantani a tanárokat és a mardekárosokat. Milyen kár!
- Attól még király volt! – Vigyorgok továbbra is elégedetten.
- Ha ennél is jobbat találsz ki legközelebb, leborulok a lábaid elé és istennőként foglak tisztelni. – Viccelődök.
- Ezt pedig még egyetlen nő sem mondhatja el magáról, akit ismerek. – Pedig sokat ismerek. Marl nevét meg inkább kerülöm, jobb, ha nem kerül szóba.

- Mi van akkor, ha igen? – Vigyorgok továbbra is.
- Jó munka lenne, mindannyian jól járnánk. Jól éreznénk magunkat, te pedig belekóstolhatnál a nagybetűs Szabadságba, ha már úgyis ez az utolsó évünk. – Próbálom rábeszélni, és biztos vagyok benne, hogy lesz hatása, még ha csak egy kicsi is.
- Most miért? Nőne a hírneved. – Bár biztos sokan meglepődnének.
- Persze, hogy Jamesnek elmondom. Előtte nem igen vannak titkaim. – Mosolygok egyből, ahogy Ágas szóba kerül.
- Ne is mondd! Kezd hiányozni. – Sóhajtok teátrálisan.
- Hm… Sziklaszilárd lennél? Na, azt majd meglátjuk. – Mondom csillogó szemekkel. Még mindig nem tudja, kikkel áll szemben? Ajajj, akkor lesznek itt még meglepetések.

A beszélgetés közben kinyitom a titkos alagutat és elégedetten mosolygok az arckifejezése láttán.
- Bizony, újabb titok lepleződött le. – Vigyorgok.
- Ez nem mese. – Erősítem meg. Látom rajta, hogy nem dobja fel túlságosan a gondolat, hogy tíz percig legyen ebben az alagútban, ezért készségesen vállalkozok arra a feladatra, hogy eltereljem a figyelmét.
- Számtalan ilyen járat van és úgy ismerem az összest, mint a tenyeremet. Ha elkezdeném sorolni, akkor reggelig nem jutnánk a végére, de ez igazából a mi titkunk, hogy miért csak ritkán kapnak el minket. – Közben a nagyon makacs pókhálókat és a riadt pókokat próbálom a lehető legtávolabb tartani tőle. Viszonylag sikeresnek is nevezhető ez az ügyködésem.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Vas. 28 Feb. 2016 - 10:53


lily & tapmancs


Sirius teljesen odáig lett azért, hogy vére én is elkövettem egy csínytevést, és egészen mostanáig tilosban járok vele. Egész végig azt hallgatom mennyire büszke rám, a végén már csak egy mosolyon kívül nem tudok semmit hozzáfűzni. Ahogy kezd elpárologni belőlem az adrenalin, abban a tempóban kezdek fáradni is. Arra az egyre akad fel ismét a szeme, hogy mindent elmond Jamesnek.
- Komolyan kezdek aggódni értetek. Nincs gondom az emberekkel, akik... mások csak ne előttem csinálják. Meg persze ne velem kezdjen ki. - mondom holt komolyan, megvárom Sirius reakcióját, majd elnevetem magam. Néha komolyan olyanok mint egy házaspár és zavarba ejtő. De örülök, mert nagyon nagyoooon ritka az ilyen barátság ami köztük van, még a vérszerinti testvérek között sincs olyan kötelék, mint köztük.. én már csak tudom. Majd dacosan nézek rá, mikor kihívásnak tekinti, azt hogy sziklaszilárd lennék.
- Csak próbáld Black. - mondom gúnyosan, de őszintén szólva van benne valami, amit mond. Jól éreztem magam, tetszett ez a veszélytelen izgalom, ez a fajta ami nem az életemre tőr, de még is izgalmas. Lehet én is adrenalin függővé fogok válni, csak az hosszú távon igen veszélyes lehet.
Majd elérkezünk a titkos alagúthoz. Olvastam a Roxfort történetét, így biztosan tudtam, hogy vannak ilyen titkos folyosók a kastélyba, de még is mikor látom meglepődöm, és lenyűgöz. Majd kissé ijesztő lesz mikor rájövök, bárki, bárhova és nem is tudunk róla.
- Az biztos, hogy sok kérdésemre, most választ kapok. - motyogom a Lumos varázsige után, mikor elindulok a folyosón. - És mind fejben tudjátok tortani? Eléggé elszántak vagytok, kéne csinálnotok egy térképet. - jegyzem meg nemes egyszerűséggel, miközben haladok tovább a folyosón. A pókhálókra, és porokra elfintorodom, az tuti, hogy nem takarítja senki ezeket az alagutakat. Bár amennyit használhatják Jamesék néha megtehetnék. - Remélem jó helyen fogunk kilyukadni. - sóhajtom miközben perceg óta megyünk, és egyre jobban kezd nem tetszeni. Nem szeretem ha be vagyok zárva, és nem látok kiutat. Majd rájövök beszélgetnem kell, mert addig se figyelek oda. Gonosz mosoly ül ki az arcomon a sötétben. - Ésss Marl tud ezekről az utakról? - kérdezem Siriust hátra se nézve rá.
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Hétf. 7 Márc. 2016 - 21:43

To: Lily
Nagy szemekkel nézek rá, amikor elkezdi ecsetelgetni, hogy semmi baja azzal, ha valaki meleg. Olyan komolyan adja elő az egészet, mintha komolyan is gondolná.
- Lily, emlékeztetnélek arra, hogy az iskolában lévő nők több, mint a felét már ágyba vittem. Ha komolyan meleg lennék, ez soha nem történhetett volna meg. – Persze, tudom, hogy csak viccel, de azért ezt jobbnak láttam leszögezni. Mert az sosem árt. Aztán elneveti magát, mire én is vigyorogni kezdek, titkon pedig megkönnyebbülök, hiszen azért mégis csak…
- Szóval ne aggódj, nem egy „más” érdeklődésű ember kezdett ki veled. – De most is már csak viccelődök.

- Ó, abban biztos lehetsz, hogy próbálkozni fogok. – Jelentem ki.
- Elég jó csapatot alkottunk az előbb, erről nem igen akarok lemondani. – Nem mintha ehhez feltétlenül szükséges lenne az, hogy szabályokat szegjünk meg, de ezt nyilván nem fogom hangosan megemlíteni. Még csak az kéne. Aztán végre beérünk az alagútba. Igazán nincs miért panaszkodni, hiszen van ennél sötétebb és még szűkebb járat is. Miközben haladunk előre, mesélek kicsit, de nem esek át a ló másik oldalára. Csak olyasmit mondok el, ami még nem fedi fel a titkainkat.

Amikor megjegyzi a térképet majdnem hangosan felnevetek, de visszafogom magam.
- Tudod, zseniálisak vagyunk. – Mondom inkább, ami igaz is. A tekergők térképe igazi mestermű.
- Ne aggódj, biztos jó helyre fogunk kerülni. Csak bízd rám magad. -  Bár ezzel nem biztos, hogy sikerült megnyugtatni. Nem vagyok valami megnyugtató jelenség. Aztán ahogy haladunk előre, felteszi Azt a kérdést. Ezt most ugye direkt kérdezte? Nem akarok McKinnonról beszélni!
- Honnan tudna? – Kérdezem morogva, pár perces hallgatás után.
- Még pár lépés és kiérünk. – Terelem egyből a témát.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Csüt. 10 Márc. 2016 - 11:24


lily & tapmancs


Természetesen csak hülyülök Siriussal, egyedül a féltékeny lány horda volt az aki, elkezdte mondogatni, hogy ők ketten bizonyára melegek. Ugyanis semmi más magyarázat nem létezik arra, hogy ők nem tudják felszedni akár Siriust akár Jamest. Könnyű prédák erre csak azt szoktam magamba mondani, miközben nagyba forgatom a szemem. Komolyan sosem tudtam megérteni azokat a lány társaimat, akik csak úgy felkínálják magukat. Az még az olyan fiúknak se tetszik, mint Sirius. Belegondolok James-nek is úgymond " remélem " én kellettem, és tuti benne volt az is, hogy értem aztán harcolni kellett. Az sokkal izgalmasabb.
- Igen nagy kan vagy, fogadjunk van listád is. - viccelődöm vele, de az a szomorú, hogy akár el is tudom képzelni. Csak remélni merem, hogy James nem rendelkezik ehhez hasonlókkal. Majd az agyam elkezd ezen kattogni, hisz James köztudott, hogy nem egy lánnyal randizott, persze semelyikkel nem hosszú ideig... de azokból vajon hányat vitt ágyba is? És tőlem mikor fogja.... elvárni ... najó. Most azonnal elhessegetem ezeket a gondolatokat, mielőtt pánik rohamot kapok.
Mikor Sirius kimondja esik csak le, hogy ez a kis viccem ha komoly lenne milyen fénnyel lenne rám. Zavaromba elkezdek vigyorogni.
- Végülis csak mellettem ne legyen az. Nem ? - próbálom menteni a menthetőt ameddig lehet.
A következőkön csak enyhén elnevetem magam, micsoda megtiszteltetés, Sirius Black egy csapatba számol engem ?
- oh hát csapat tag lettem? Ugye nem lesz valami beteg befogadó szertartás vagy ilyesmi? Vagy ez volt az? - bizakodom benne, hogy igen, és nem fog egyéb marhaságot kitalálni, amin túl kell tennem magam. A folyosó nem akar fogyni, de az én türelmem igen csak kezd, bár belegondolok, legalább jót beszélgetünk, és eltereli a figyelmemet.
Eleve azt is elképesztőnek találom, hogy így megtudják jegyezni a kastély minden szegletét, meg hogy ennyi idejük van ilyen tanrend mellett így felfedezni a kastélyt. Komolyan le a kalappal. Mikor felhozom a témát, és a térképet jót derül rajta, én csak mosolygok továbbra is az ötleten, végülis nem lenne rossz dolog, de ha rossz kezekbe kerülni, főleg ezekben az időkben... nem lenne jó egy térkép.
- Zseniális az eléggé erős kifejezés, inkább csodálatra méltó az elszántságotok. - mondom komolyan gondolva, majd a következőn elnevetem magam. - Ez eléggé vészjóslóan hangzik. - főleg számomra, aki nagyon nehezen bízik meg az emberekben, még ha kedves is vagyok. Mindenkiben meglátom a jót, és a szépet ez bizonyára egy különleges képességem, de a bizalom igencsak más dolog.
- Hát nem tudom, honnan tudna... ő is szeret felfedezni. - mondom széles vigyorral. - Meg olyan egyedül lennék, mint lány a bandátokban... lehet kéne még valaki, nem? - tudooom eléggé szorul a hurok, de muszáj valamit tennem a két idióta ügyében, mert szorít az idő, aztán megfogják bánni...
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Aranyvér
Lojalitás :
Családi állapot : Bonyolult
Playby : Ben Barnes

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Szomb. 2 Ápr. 2016 - 0:30

To: Lily
Tény és való, hogy már az elejétől kezdve untam azokat a lányokat, akiket könnyű volt megszerezni. Persze, kezdetben még az is jó volt, ha valaki olyan természetességgel vetette bele magát a karjaimba, mintha mindig is ez lett volna élete álma, de ez egy idő után, már egyáltalán nem hízelgő, hanem sokkal inkább zavaró. Mi ebben így a kihívás? Miért kellene így erőlködnöm? Miért kellene ezért küzdenem? Szóval, hamar rájöttem, hogy engem az ilyen lányok nem nagyon érdekelnek, és képtelen vagyok őket sokra tartani. Sajnos, elég sok ilyen van, akárhogy is nézzük és egyre kevesebb olyan, akiért érdemes is megküzdeni. Talán ezért is van az, hogy manapság már egyáltalán nincs olyan sok egyéjszakás kalandom, mint ahogy sokan esetleg gondolhatnák.
- Listám az nincs. Maximum fejben. Azért azt még én is kegyetlennek gondolnám, ha minden egyes csaj nevét leírnám, akivel lefeküdtem. Magamban viszont jól elraktározom a neveket, ahogy azt is, hogy milyen emlékek fűztek az adott lányhoz. De nem hiszem, hogy ez téged túlságosan érdekelne. – Mondom egy vigyorral. Nem valószínű, hogy pont ezt kellene ecsetelgetnem neki.
- Hát, azért gondolom, nem örülnél annak, ha kiderülne, hogy csak melletted az, és egyébként nem. – Lesz szélesebb a vigyorom.
- De ilyentől tényleg nem kell aggódnod, azt én garantálhatom. Már pedig az én szavamnak lehet hinni. – Jelentem ki.

- Most, hogy említed, lehet hogy kellett volna egy jó befogadó szertartás. Igazából, eddig nem számoltam azzal a lehetőséggel, hogy ilyen szuper lesz együtt dolgozni, mert abszolút nem feltételeztem volna rólad, hogy belemész ilyesmibe. Szóval veheted úgy, hogy az előbbi dolog volt az a bizonyos szertartás, bár vicces lenne, ha kitalálnék még valamit, de neem, nem vagyok olyan gonosz. – Vagyis, hát próbálkozom, habár jó pár igen csak jó ötlet átsuhan az agyamon. De nem, nem szabad telhetetlennek lennem, hiszen mégis csak Lilyről van szó. Az oké, hogy most benne volt egy ilyen balhéban, de nem várhatom el tőle, hogy mindig felrúgja a szabályokat, úgy, ahogyan én, vagy a többi tekergő. Már ez is nagy dolog volt tőle, ami előtt még mindig megemelem a nem létező kalapomat.
- Nem, a zseniális egyáltalán nem túlzó, tökéletesen leír minket. Ezt mindenki tudja bizonyítani. – Vigyorodok el újra.
- Lehet, hogy vészjóslóan hangzik, de tényleg rám bízhatod magad. Igaz, csinálok hülyeségeket, de kedvellek. Nem akarnám, hogy bármi bajod essen. – Igen, ez a ritka vallomásaim közül az egyik. Meg kell becsülni.

Nem, csak nem hagyja a témát. Igyekszem nem túlságosan feltűnően a tudatára hozni, hogy mennyire nem akarok erről beszélni. Még szerencse, hogy mögötte vagyok, így nem igazán láthatja az arckifejezésemet. Sirius, csak vedd lazán a dolgot. Úgy, mintha egy teljesen átlagos, unszimpatikus lányról lenne szó, akit legszívesebben messzire elkerülnél. Ez utóbbi, amúgy is igaz.
- Nem, nincs szükség még egy tagra. – Ezzel szűkszavúan le is akarom zárni a témát. Nem, ez cseppet sem ment olyan lazán, mint ahogy kellett volna. Kicsit megkönnyebbülök, mikor végre kiérünk az alagútból egy üres folyosóra.
- Jó, most, hogy kijutottunk, már egyenesen mehetünk is a klubhelyiségbe. Valószínűleg már Friccs sem fog minket keresni, ilyenkor már rég ellenőrizhette az eredeti útvonalat. – Sietősen el is indulok, és csak remélni tudom, hogy nem fogja még egyszer felhozni a Marlos témát.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27


lily & tapmancs


Egy pillanatra megállok, majd kérdő tekintettel nézek rá, majd fürkészem.
- Komolyan neked az már gáz, ha felírod a neveit egy papírlak mondjuk, de hogy fejben előhozod őket, az teljesen rendben van? - borzasztó, hogy a férfiak és a nők mennyire különböznek, komolyan, én ezt a logikát soha nem fogom megérteni, de rájöttem, hogy nem is akarom. - Ez kissé beteges, de nem is akarom megérteni, elég ha te érted. - elhúzom a számat, majd tovább folytatjuk az utunkat. A fejembe természetesen átvillan a fejemen azonnal James. Vajon neki pontosan hány lány volt meg? És ő is fejben tartja őket, és neki is emlékei vannak rólunk, amire szívesen emlékszik vissza? Ez a folyosó is egyre hidegebb, összehúzom magam a köpenyembe. Nem akarok erről se tudni, ha Jamesel kezdünk magunkkal valamit, ha együtt kezdünk el valamit, azt muszáj tiszta lappal. Nekem egy rövid barátom volt, én azzal amúgy se tudnám felvenni a versenyt vele... és én még lehet csak a töredékéről tudok. Az biztos, már most hallom mennyi lány féltékeny már most rám.
- Nem tudom minek örülnék, szerintem úgy lenne tisztességes, ha tiszta lappal kezdenénk. - mondom ki végül hangosan azt, amit elég szerencsétlenül is, de megfogalmaztam már egyszer magamban. Ő tapasztaltabb, mint én , és ez nem fog úgy se egyhamar kimenni a fejemből.
Majd vidáman fogadom azt a tényt, hogy lassan én is a fiúk kis csapatába tartozom, bár nem értem miért dob fel ennyire a tudat, hisz nem rég még elítéltem őket, és azt amit művelnek az iskolában. A nő ügyeiket, azt hogy folyton megaláznak másokat, és szabályt szegnek. A nehezen megszerzett házpontjainkat, úgy szórják, mint a robbanós cukorkát.
- Én is úgy vélem, hogy az a kis akció, bőven elég volt beavatásnak. Úgy sem tennék meg többet, jól ismersz. - elmosolyodom magam. A továbbiakban ismét elnevetem magam, gondoltam hogy felcsigázom a kis dicséretemmel. Majd kicsit megtorpanok, a következőkön, és ismételten hátra fordulok felé.
- Miért rejted el ezt az énedet? Komolyan kérdezem Sirius. Az előbb említetted, hogy szeretnél egy normális lányt magad mellé, burkoltan, de értettem a lényeget. Ha így viselkednél meg is kapnád azt a lányt, akit érdemelsz. Meg a fenébe is hogy lettetek James-el ilyen jó barátok? Nekem is kell ilyen... - motyogom hangosan, igaz ami igaz vannak barátaim az iskolában, és Marlene a legjobb mind közül, rá mindig számíthatok, de valljuk be messze nem olyan mint Sirius és James barátsága, szinte már testvérek, az a tipikus együtt mozgunk szinte fajta... Igen kicsit féltékeny vagyok, főleg mert ha Jamesel komolyra fordulnak a dolgok, egyrészt nem akarom, hogy el legyen hanyagolva majd ez miatt Sirius, másrészt... azt se akarom, hogy én legyen elhanyagolva Sirius miatt. Azt hiszem ez nehezebb lesz, mint gondoltam. Nehéz újként bekerülni, egy megszokott, és jól működő bandába.
Majd elkezdek célozgatni Marlene-ra. Annyira egyértelmű, hogy tetszik neki, és az is hogy a barátnőmnek is. De már nagyon betegesen palástolják ezt, és nagyon úgy csinálnak mintha utálnák egymást. Mondjuk mi is ilyenek voltunk Jamesel , csak én megláttam az igazi énjét. Valahogy náluk is ezt kéne elérni. Közbe tovább haladunk, és lassan ki is érünk, már látom az alagút végét... Végre, egy alapos zuhanyra lesz szükségem úgy érzem. Ahogy kiérünk, mélyet szippantok a levegőből, isteni érzés.
- Ahh végre, komolyan ha nem beszélgettünk volna közbe, már rég pánikrohamot kaptam volna oda bent. Szóval köszönöm. - mosolygok rá hálásan, miközben a cipőnkre mutatva a pálcámmal, elmormogok egy kis bűbájt, ami segít hangtalanul lépkednünk, ezzel feltűnés nélkül vissza jutnunk. Ahogy a kövér dámához érünk, ő szigorúan néz ránk.
- Tudod ki vagyok, prefektus. Büntetőmunkáról jövünk. - biccentek Sirius felé. - Savanyú cukorka - mondom végül a jelszót, majd beenged minket nagy kegyesen a portré. Majd Sirius felé fordulok.
- Hát köszönöm, ez izgalmas este volt, lesz mit mesélnek a bandának fent. - vigyorodom el magam, én ezt csak Marl-nak fogom minden bizonnyal elújságolni milyenre sikeredett az esténk.  
  




_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Evans & Black   

Vissza az elejére Go down
 
Evans & Black
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Szépségverseny [Event]
» Black Iron Castle
» Képek
» Hayden G. Evans
» Trish Lilith Evans - Boszorkány

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Kastély :: 7. emelet-
Ugrás: