1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
- Még is nekünk mi közünk volt Aaron halálához? - fakad ki belőlem,már szinte hisztériás sokként. Hogy lehet ilyen miatt minket, engem hibáztatni, és ezért egy sorozat gyilkossá válni? Nem értem, nem tudom felfogni. Teljesen kiakaszt az, hogy Seth ekkora agymosáson ment keresztül, és ilyenné vállt. Menthetetlen, nem lehet már megmenteni. Ezt el kell fogadnom, és fel kell dolgoznom. Mindenkiben meglátom a jót, de menne nem tudom. Már teljesen kiölték belőle, és inkább arra haragszom aki ezt tette vele, nem rá. Valaki megváltoztatta, átalakította, és ellenünk fordította. És ez már vissza fordíthatatlan. A mestere nevét majdnem kikotyogta. A fenébe, lehet ha jobban felidegesítettem volna ki is mondja a nevét. Nagy segítség, és előre lépés lett volna. Sajnálatból látom, valóban elege lett. Ez látszik rajta. Szerintem meg nem kapott pont, hogy elég együttérzést. De ennek már annyi, nem? Seth elveszett. Majd csak remegő kézzel szegezem felé a pálcámat, miközben előadja a novellás kötetéből egy részletet. Hogy lehet valaki ennyire gonosz, és költői is egyszerre? Szépen használja a szavakat van tehetsége hozzá, de igaz ahelyett hogy írna esetleg, embereket kell gyilkolnija. Mondjuk az biztos kifizetődőbb. Akár tetszik neki , akár nem csak sajnálkozva tudok rá nézni, máshogy nem. A sajnálatom iránta most jelenleg elnyomja a haragot, amit még iránta érzek. Meg kéne ölnöm, de nem teszem, hisz akkor nem lenne különbség köztünk. Le kéne fegyvereznem, meg kéne állítanom. De nem tudom meg tenni, csak könnyezve tartom felé a pálcámat, mikor hallom hogy valaki a nevemet kiáltja kérdőn, hogy jól látja, hogy én vagyok e. Ezt a hangot ezer közül is megismerném. A szívem akkorát dobban, hogy kiakar szakadni a mellkasomból. A gyomromból, egy mázsás súly zuhan a mélybe, és a tokromból is kiszáll a csomó. James az, ide érnek. - Én vagyok! - szerintem sosem hallatszott ennyire meg könnyebbülten a hangom. Ezzel egy időben Seth be is fejezte a mondókáját, és hátat fordít nekem, majd elindul a sötétben. Szívfacsarító az a könnyedség ahogy halad egyre távolabb, ahogy nyeli el a sötétség. Mintha misem történt volna. Én nem tudok így tenni. Engem a történtek sokkoltak, és most ébredtem rá, hogy mennyire komolyan kell vennünk a veszély forrást. Majd valaki megérinti a vállamat, ismét a nevemen szólít. Nem bírom tovább könnyekbe török ki, és James mellkasába temetem az arcomat. Túléltem, élek... de az a 13 gyerek, és sok hulla pár méterrel. Sok nekem egyszerre.
by 
