Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Nicol & Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Nicol & Eric   Vas. 17 Május 2015 - 22:37



Nicol & Eric







Hűvös őszi szellő csapott az arcomba. Ezen a napon is ugyan olyan hideg volt, mint az összes többi októberi napon, annyi különbséggel, hogy a mai napon valahogy még borúsabbak voltak a felhők, és ezzel együtt a hangulatom is. Összehúztam a kabátomat, és behúzódtam az egyik kis mellékutcába.
Egy bizonyos James Woodstock nevű halálfalóval kellett találkoznom a Sötét Nagyúr parancsára, és most, hogy átadtam neki az üzenetet, amit tennie kellett, úgy döntöttem, itt maradok még egy ideig. Abból nem lehet baj, ha megiszom egy pohár vörös bort a helyi kocsmában.
A Szárnyas Vadkan ma is tele volt nyomorúságosabbnál nyomorúságosabb varázslókkal, és sötét alakokkal. Nem nőknek vagy gyerekeknek való hely, az már biztos.
Miután kikértem a pultban levő csapostól a bort, a helység hátuljába mentem, és leültem a nehéz fából készült székre. Az arcomba húztam a kapucnim, és a háttérbe próbáltam szorulni, ugyanis nem akartam, hogy felismerjen senki, márpedig itt a halálfalók és a központ emberei is megfordulnak néha napján.
A bor nem volt éppen a legízesebb, minőségi ital, de most ez is, mint a hely, a hangulatomhoz igazodott.




Vissza az elejére Go down
Kate Denver
Boszorkányság az életem...
Boszorkányság az életem...
avatar

Származás : Félvér
Lojalitás : Dumbledore
Családi állapot : Álmodozó
Lakhely : London
Foglalkozás : Borgin & Burkes ( kereskedő, kutató )
Pálca : 11 hüvelyk, Barackfa, Egyszarvúszőr
Keresem a... : Burke fivéreket, öcsémet, és a legjobb barátomat
Idézet :
" Minden varázslatos, amit azzá teszel."

Karakterlap : Ha épp nincs jobb dolgod.
Karakterzene :
Playby : Sophia Bush

TémanyitásTárgy: Re: Nicol & Eric   Szer. 20 Május 2015 - 13:43

Nicol & Eric

Ma az egyik ritka alkalmak egyike van, ugyanis szabadnap. Semmi dolgom , gondoltam anyámékat meglátogatom, de rájöttem nem lenne túl jó ötlet egy mugli aurortól, hogy a szüleihez járkáljon. Őket féltem a legjobban, és ahogy tudom próbálom őket megvédeni. Csak reménykedni tudok, hogy a halálfalók nem fognak rájuk akadni. így gondoltam meg keresem Eric-et, hátha tud nekem adni valamilyen feladatott, vagy esetleg Ő is unatkozik, és edzhetnénk vagy csinálhatnánk ... bármit tulajdonképpen, csak foglaljon le.
Ahol gondoltam lennie kéne, nem találtam. Beszéltem már ismerőssel, aurorral, hátha tudják hol van. Mikor senkitől nem kaptam semmilyen használható infót, úgy gondoltam elmegy Roxmortsba, ott szoktunk találkozni régi iskolatársakkal a Szárnyas vadkanba. Ahogy beléptem egy régi Griffis ismerősöm azonnal köszönt, és megkérdezi, hogy vagyok, viszont egy pillanatot kérek tőle, mert majd bepisilek. Hülye hopponálás furcsa hatása rám. A mosdó hátul van, így gyorsan arra veszem az irányt, mikor meglátom egyedül üldögélni Eric-et. Kissé feszültnek néz ki, de nekem akaratlanul is a látványától egy széles mosoly kerekedik az arcomon.
- No lám, én meg egész nap téged kerestelek. - oda állok mellé, de úgy látom nincs jó kedvébe. Főleg azt tartom furának, hogy kapucni van rajta, és úgy nekem teljesen úgy tűnik mintha bujkálni. Hirtelen komoly leszek, hisz lehet tényleg bujkál, küldetésen van, és lehetséges pont most csesztem el neki. - Öhm... minden rendben? Zavarok, vársz valakit? - lopva körülnézek, de a környéken nem látok senkit. Ezt mázlinak is mondhatnám, ha tényleg leakartam volna buktatni , talán nem sikerült .



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nicol & Eric   Hétf. 25 Május 2015 - 16:35



Nicol & Eric







Nem nézelődtem a helységben, mert egyeseknek már az is feltűnő lenne. Még azt gondolnák, hogy várok valakire, így csak a borospohárra koncentráltam vagy éppen a fa asztal erezetét követtem szememmel.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki az asztalom elé áll, és azt mondja, egész nap engem keresett. Azonnal felismerem a hangját, és felé kapom a tekintetem. Most nem kéne itt lennie. Akaratomon kívül is érzek valamiféle aggodalmat, hogy itt megláthatnak minket, és ezzel lebukom a halálfalók előtt, vagy ami valamiért még rosszabb, őt ölik meg. De mióta érdekel engem más? Mióta nem csak önmagam mentése számít? Nem is tudom, minden esetre most felkelek a székről, kockáztatva a lebukás veszélyét.
-Te….mit keresel itt? –bukik ki belőlem, és felsóhajtok. –Nem lenne szabad itt lenned… -mondom, majd körbenézek a kapucnim alól, miközben még jobban a szemembe húzom. Yaxley Sawyer, az egyik ismert halálfaló ment el az asztal mellett. Miközben elment Nicol mellett, megbámulta, és én közben fogcsikorgatva néztem, mégsem tehettem semmit, mert akkor megtudják, ki vagyok.
- Ez nem nőknek való hely. –sóhajtok fel, és most kissé haragos tekintettel nézem őt. Átlagosnak mondható öltözékében is úgy gondolom, túl feszes ruhákat hord, ami elég feltűnő kerekded idomait tekintve. Elidőzik a tekintetem mellein, de végül felnézek arcára, és mélyen beszívom a levegőt.
-Na jó, figyelj… Mi lenne, ha inkább átmennénk valahova? –kérdeztem, majd egy szuszra megittam a maradék bort a poharamból.
Próbáltam úgy tenni, mintha egy kicsit oldottabb lennék, bár még akkkor sem tűnhet úgy külső szemmel, amikor valóban az vagyok. Még akkor is feszültnek tűnhetek a sok stressz miatt.





Vissza az elejére Go down
Kate Denver
Boszorkányság az életem...
Boszorkányság az életem...
avatar

Származás : Félvér
Lojalitás : Dumbledore
Családi állapot : Álmodozó
Lakhely : London
Foglalkozás : Borgin & Burkes ( kereskedő, kutató )
Pálca : 11 hüvelyk, Barackfa, Egyszarvúszőr
Keresem a... : Burke fivéreket, öcsémet, és a legjobb barátomat
Idézet :
" Minden varázslatos, amit azzá teszel."

Karakterlap : Ha épp nincs jobb dolgod.
Karakterzene :
Playby : Sophia Bush

TémanyitásTárgy: Re: Nicol & Eric   Kedd 26 Május 2015 - 13:10

Nicol & Eric

Amúgy is eléggé furcsa embernek gondoltam mindig is Eric-et, és marhára titokzatosnak. Most viszont még jobban annak gondolom, nem értem mit csinál itt, elbújva, kapucniban.... és iszogat.
-  Nincs túl korán ehhez? Ugyan már elmúlt dél... - jegyzem meg, de teljesen kiakad.
- Én ? Én társaságot keresek, meg téged kerestelek, de te egymagad mit csinálsz itt ? - van egy halvány sejtésem, hogy most nagyon belekontárkodtam valamibe, így halkabbra fogom a hangomat.- Miért ne szabadna itt lennem ? Sokat vagyok itt, tudod te is. - nézek rá teljesen értelmetlenül, nem értek semmit. De ha tényleg bujkál, mint aminek tűnik, megértem itt nem is akarja elmondani. Ahogy elmegy mellettünk valaki, nem látom kicsoda, jobban behúzza a kapucniját az arcába. Dühös lesz az arca, én meg egyre jobban nem tudom hova tenni a szitut. Csak összehúzott szemöldökkel nézek rá, és közelebb hajolok, inkább már suttogok. - Valaki elől bujkálsz ? Mert segíthetek, tudod te is. Azt nem hiszem hogy dolgozol, mert úgy hiszem nem alkohol mámorosan csinálnád. - most legszívesebben lecseszném, hogy ha bujkál miért iszik, hisz akkor nem hiszem hogy túl jól tudna gondolkodni.  - Mi az, hogy ez nem nőknek való hely, ugye csak viccelsz ? - Már látom nem ez volt az első kupája, mert kissé vörös az arca. Arról nem is beszélve, hogy a tekintete elidőzik a cicimet, oké tényleg túl sokat ivott. Csak csettintek előtte. - Hahó, ember a szemembe. - kezdek kicsit feszült lenni, azt hiszem még se lesz nyugodt szabadságom. Mikor felajánlja, hogy menjünk el más helyre élek a lehetőséggel. Lehet jót is tenne neki a friss levegő, meg kint talán végre el is mondaná, hogy mi a fene folyik itt. Mikor elindulnánk ki,megragadja a karomat, és a hátsó kijárat felé vesszük az irányt. Oké már tényleg belenyúltam valamibe. Ahogy kiérünk a szárnyas vadkan mögötti sikátorba, karba teszem a kezemet. - Szóóóóóval? Valamibe belenyúltam? Vagy csak nem akarod, hogy más is megtudja, hogy a szabadnapodon alkesz vagy ? - miközben várom a válaszát, egy éles kacagást hallok a sikátor végéből. Nem vagyunk egyedül, de az alak felénk közeledik.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nicol & Eric   Szer. 27 Május 2015 - 20:48



Nicol & Eric






Mikor megjegyzi, hogy túl korán van ahhoz a pohár borhoz, magamban kicsit szitkozódom. Jellemző, hogy nem is arra figyel, amit mondok, hanem arra, hogy nem tesz jót nekem az alkohol. Aztán arról kezdett kérdezősködni, hogy én mit csinálok itt egyedül. Nem akartam elmondani neki, hogy miért vagyok itt. Jobb, ha nem tudja, hogy éppen milyen dologról faggat, mert nagyon nagy veszélyben lehet a találkozásunk miatt.
- A jövőben kerüld el ezt a helyet a barátaiddal együtt. –jelentettem ki. Nem fűztem hozzá semmi egyebet, és mindezt úgy mondtam neki, hogy nem tűrök ellenkezést. Azt viszont nem értettem, hogy én, a kőszívű, és néha magam számára is furcsa Eric Hardy, miért mond ilyeneket akárkinek is?
Előtte mindig csak az oktatóteremben méltattam némi figyelemre a tanítványaimat, és nem érdekelt, ha bármi gondjuk, bajuk van, most viszont arra kértem Nicol-t, hogy ne tegye ki magát olyan veszélynek, ami itt érheti.
Magamban megmosolyogtam a mondatát, miszerint ő segíthet rajtam, és talán arcomon is ott bújkált egy kis mosoly, de aztán elkomolyodtam, mikor csettintgetett előttem, mert éppen máshol járt a tekintetem.
Egy kis figyelmetlenség elég volt ahhoz, hogy arcom kikerüljön a kapucni árnyékától, és ezzel láthatóvá váljon az arcom. A következő pillanatban megláttam, hogy az az alak, a halálfaló Yaxley Sawyer minket néz, és feszült képpel előveszi a pálcáját. Talán tudja, hogy ki Nicol? Tudja, hogy auror növendék? Vagy csak a folyton őrült, szeszéjes gondolatait, és ölni vágyását akarja levezetni a lányon?
Hírtelen karon ragadtam Nicol-t, és a hátsó kijárat felé húztam, amely egy sikátorba vezetett.
- Nincs időm, és nem is fogok magyarázkodni. El kell menned innen. –szóltam a lánynak keményen, de amint ezt végigmondtam, már hallottam a halálfaló hangos kacagását.
Fogcsikorgatva figyeltem, amint Yaxley felénk közeledik, és nem tudtam, mit tegyek, hogy ne bukjak le se a lány, sem pedig a halálfalók előtt.
- Mit akar? –kérdeztem, miközben elővettem a pálcámat, és a férfi felé nyújtottam.
-Tudod te jól, hogy mit akarok… A boszi biztosan nagyon tetszene a társaimnak….és nekem is.
A férfi arcán undort keltő vigyort láttam, amint méregette Nicol-t.
- A boszi velem van. –mondtam kimérten.
- Hm, nem tudom, mit szólna ehhez a Sötét Nagyúr… -vigyorgott tovább, mire felé küldtem egy erősebb átkot.





Vissza az elejére Go down
Kate Denver
Boszorkányság az életem...
Boszorkányság az életem...
avatar

Származás : Félvér
Lojalitás : Dumbledore
Családi állapot : Álmodozó
Lakhely : London
Foglalkozás : Borgin & Burkes ( kereskedő, kutató )
Pálca : 11 hüvelyk, Barackfa, Egyszarvúszőr
Keresem a... : Burke fivéreket, öcsémet, és a legjobb barátomat
Idézet :
" Minden varázslatos, amit azzá teszel."

Karakterlap : Ha épp nincs jobb dolgod.
Karakterzene :
Playby : Sophia Bush

TémanyitásTárgy: Re: Nicol & Eric   Pént. 29 Május 2015 - 13:16

Nicol & Eric

Lehet most kicsit érthetetlenebb vagyok a szokásosnál, nálam előfordul. De azzal tisztában vagyok, hogy valamibe nagyon belenyúltam, és hogy Eric nem nagyon számított rám, és hát egyértelmű, hogy nem akarja, hogy most itt legyek. Meglepődök mikor bejelenti, hogy a jövőbe kerüljem el a szárnyas vadkant. Ez egy központi helynek is mondható iskolás korom óta ide járok mióta beengednek. Vagy nem épp engedtek...
-  Miért is ? Tudod jól lenne ha kivételesen beavathatnál. - már csak azon veszem észre magamat, hogy miután megegyezünk elmegyünk más hova, és reményeim szerint ott beavat a dolgokba, a hátsó kijárat felé vezényel. -  Valakit meg kell figyelned? - kérdezem végül halkan. Nem kapok ismételten választ, gondolom most eléggé kotnyelesnek tűnhetek, nem csodálom, sajnos szokásom. Bejelenti, hogy el kell mennem onnan, de mielőtt reagálhatnék, vagy megmozdulhatnék éles kacaj zavar meg minket, és egy alak tűnik fel. Yaxleyt vélem felfedezni az alakban, és már is rájövök ki után leskelődhetett Eric. Mély levegőt veszek, tényleg remekül belenyúltam neki. Eric után én is előveszem a pálcámat óvatosan, nem feltűnően és magam mellet szorongatom. Engem akar ? Csak egy széles vigyor nyúlik el az arcomon. -  Azt hiszem ehhez nekem is lenne beleszólásom. Nem nagyon örülnének nekem, higgye el.  - a gúnyos mosoly mindig az arcomon van. Viszont a halálfaló csak közeledik felénk, de Eric felé küld egy átkot. Yaxley megtántorodik, és káromkodik egy sort. Én hirtelen azt se tudom mit tegyek. Ugyanis hamar magához tér, és egy füst felhő keletkezik. Nem látok semmit, próbálok tapogatózni Eric felé, de nem találom. Majd valaki hirtelen megragad, és mivel a pálcáját érzem a torkomba nem hiszem, hogy Eric lenne az. Viszont a nagy rántásba, hiába szorongattam a pálcámat, így is elejtettem. Remek...
Mély levegőt veszek, és próbálom összeszedni magamat. - Erre semmi szükség, Auror vagyok ha bajom esik követni fogják, és jobban ráállnak az elfogására.  - próbálok rá hatni, bár úgy vélem teljesen feleslegesen. A halálfalók többsége örült, ezt már tudja mindenki. És ez is az lehet ha két aurorral szórakozik. Komolyan mi baja ennek ? Majd kinyílik a szárnyas vadkan hátsó kijárata ismételten, és két másik csuklyás férfi lép ki rajta. Mind a kettő végig néz minket, majd a füst eltűnik, és Ericet is meglátják. Az egyik arcán széles mosoly üt ki, mintha régi jó havert látna...



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Nicol & Eric   

Vissza az elejére Go down
 
Nicol & Eric
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Információk :: Karakterek :: Lezárt Játékok-
Ugrás: