Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Katrina Nicol Denver

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Kate Denver
Boszorkányság az életem...
Boszorkányság az életem...
avatar

Származás : Félvér
Lojalitás : Dumbledore
Családi állapot : Álmodozó
Lakhely : London
Foglalkozás : Borgin & Burkes ( kereskedő, kutató )
Pálca : 11 hüvelyk, Barackfa, Egyszarvúszőr
Keresem a... : Burke fivéreket, öcsémet, és a legjobb barátomat
Idézet :
" Minden varázslatos, amit azzá teszel."

Karakterlap : Ha épp nincs jobb dolgod.
Karakterzene :
I hope you find a way to be yourself some day
In weakness or in strength
Change can be amazing
So I pray for the best
I pray for the best for you

Playby : Sophia Bush

TémanyitásTárgy: Katrina Nicol Denver   Pént. 5 Jún. 2015 - 22:43


Katrina Nicol Denver
Dinka, Kate
Kor: 25   Ház: Griffendél  Évfolyam/munka: Borgin and Burkes   Oldal: jó

 
Jellem:


Tömören és röviden? A fekete bárány. Igen, az voltam mindig is. Egyszerűen tökéletes példája vagyok, az olyan emberek egyikének, akik nem képesek felfogni, más emberek természetét. Nem értem mit miért csinálnak, és hogy miért az a természetes, ahogy ők viselkednek. Mindig is sokat gondolkodtam ezen, és mindig azt hittem a világ elcseszett, hogy az emberek furák. Nem... én vagyok az. Mindig én voltam az iskolában a "dinka csaj", ami szívemen az a számon, amit megakartam tenni, azt megtettem. Kicsit valóban dinka voltam, de élveztem, sok embert megnevettetem. Nem tartoztam a lúzerek közé, nem úgy voltam bugyuta, inkább a vakmerő csaj kategória. Mint akinek békát tettek a bugyijába. Nem nagyon találtam magam, fura érzés, de mindig is másokat figyeltem, a természetüket. Nem találtam a saját stílusom, így mindig találtam valakit, akit tudok ebben követni. Elveszett voltam, de még mennyire. Lehet ezzel a szabad stílusommal ezt próbáltam elfedni. Voltak barátaim a Roxfortba, de sokáig nem maradt meg egyik sem, főleg mert mindig aranyvérűek társaságát kerestem. Félvér vagyok, bár a mugli világban nőttem fel, apám a minisztériumba dolgozott, és távol akart tartani minket az ügyeiktől. Mióta kikerültem az iskolából, történt velem valami. Talán a tömény valóság volt, de valami felébresztett. Sikerült felnőnöm ( bár a dinka dolgaim, ha felszabadulok továbbra is megmaradtak), bár kerestem önmagam továbbra is. Végül senkit nem kellet utánoznom, mert megtaláltam a stílusomat. Azt hiszem mondhatom, hogy kezdek önmagammá válni, de ehhez szükségem volt valakire, aki ezt előhozza belőlem. Csak kár, hogy mind ez szerencsétlen körülmények között történik.
A szüleim a mindenem, és elveszíteni látszom őket, ha ők nem lesznek ki marad nekem? Mindig is az az álmodozó típus voltam, de még is ezzel egyszerre mindig megmaradtam két lábon a földön. Viszont egy valamiben sosem hittem... a szerelemben első látásra. Erre mit add Merlin? Szerelembe estem rögtön, mikor megláttam, és ezzel sokáig nem is tudtam mit kezdeni... egy biztos, végre megtaláltam önmagam! És nem fogom elveszíteni.

Küllem:


Mindig is csodáltam az antik tükröket. Gyönyörűek, és van bennük valami varázslatos. Hány ember nézhette benne magát? Hány kislány, asszony pöröghetett előttük, hogy megcsodálhassák legújabb ruhadarabjaikat? Itt állok egy csodálatos példány előtt, és ámulva nézem, várom hogy mint szellemek jelenjenek meg. De csak magamat látom. A sápadt bőrömet, a jelenleg félhosszú barna hajamat, amit sűrűn kell változtatnom, van mikor szőke, van mikor hosszú sötét barna. Főleg mióta menekülnünk kell... Mi tűnik ki a legjobban? A nagy kékeszöldes szemeim, néha megkaptam, hogy áthatóak, de én inkább különlegesebbnek érzem magam tőlük. Sóhajtok, hisz semmi csoda nem fog történni, hisz csak én pislogok vissza. Nem valami nagy szám... Fogom magam, és végzem a munkám, tovább mosom a keretét.

Történetem:


Anna Lane és Peter Denver gyermekeként láttam meg a napvilágot. Édesanyám mugli, apám pedig varázsló, aki Wizengamot tagja, és a minisztériumba dolgozik.  Lehetne egy bátyám is, de sajnálatos módon halva született. Öcsém Martin Denver Hollóhát tanuló, kis okostojás, de imádom az öcsköst. Apámnak hiába van kiemelt helye a varázsvilágban, mi még is úgy élünk, mint a muglik. Nem akarja apám hogy sok közünk legyen a világához, de nem tudta ezt elkerülni,mikor megérkezett a Roxforti levelem. Addig a pillanatig ugyanis nem is tudtuk apám igazi munkáját. Azt hittük, hogy minisztériumban dolgozik, de nem a mágusokéba. Mit ne mondjak, egy egész új világ nyílt meg számunkra, meglepetésemre még anyám is hamar megbékélt a dologgal.  Én a Griffendélbe jártam, bár valamiért a süveg nem volt egyértelmű, valamit motyogott nekem a Mardekárol is, de én jobban szerettem volna a bátrak közé tartozni. A vonaton hamar felvilágosítást kaptam pár eléggé beképzelt lánytól. Kicsit kitaszítottnak éreztem magam, és ezért picit haragudtam apámra, amiért nem avatott be minket idejébe a varázsvilág rejtelmeibe. Hiába jártak muglik is az iskolába, de mégis bosszantott a tudat, hogy így is felnőhettem volna. Érdekelt minden ami a varázsvilággal kapcsolatos. Szinte mindig aranyvérűek társaságát kutattam, talán ez a magyarázata annak, hogy sosem volt szoros barátságom senkivel iskolai évem alatt, mindig csapongtam. Az első fiúm is aranyvérű Hollóhátas volt, akivel jól éreztem magam, de valahogy sosem értett meg engem. Még is örültem hogy van valakim, így problémáink ellenére sokáig vele maradtam. Mágiatörténet igazán elkezdett érdekelni, sokat jártam a könyvtárba is, hogy a mágusok múltjait olvasgassam, és az aranyvérűekről. Furának tartottak ezen hobbim miatt, de nem nagyon érdekelt. Illetve a régi csecsebecsék, legendák, ékszerekhez kötődő történetek, minden érdekelt, így sok mesekönyvem is akadt a tankönyveim mellett. Mindenkinek kell hobbi , nem igaz? Nem voltam valami éltanuló, ami azt illeti a sötét varázslatok kivédése, és a mágiatörténet kivételével mindenből átbukdácsoltam, hisz mindig tanulás helyett mással foglalkoztam. Kviddics is érdekelt, de csak ötöd évbe volt bátorságom elmenni egy válogatásra. Végül két évre fogó lettem, jól ment de sajnos kupát nem nagyon nyertünk akkoriba. De öcsém szerint a mostani csapat nagyon jó, folyamatosan nyernek, valami James Potter a sztárjátékosuk. Mikor meséli milyen eredményeket érnek el, mindig elkap a méreg, hogy nálunk miért nem volt ilyen Potter féle. Az életem és az életfelfogásom gyökeresen megváltozott miután végleg elhagytam szeretett kastélyom kapuit. Sikeresen letettem a RAVASZ-t, de fogalmam sem volt mit kezdjek magammal. Gondoltam, hogy auror leszek, az volt a szent elhatározásom, viszont apám se örült neki, illetve a tanulmányi eredményeim se voltak mellette. Viszont, hiába intet apám óvatosságra, nekem mindenképp a varázsvilágban kellett maradnom. Munkát kaptam a roxmorts kis cukrászdájába, majd csak csapongtam évekig. Még a szárnyas vadkanba is voltam egy rövid ideig pincérnő, de onnan magamtól léptem ki. Mocskosabbnál mocskosabb alakok járnak oda. Abszolúton kötöttem ki huzamosabb ideig, egy ki régiség boltnál, ami Borgin & Burke egyik lelkes ellenfele volt. Bár én nem tartottam annak őket, hisz szebb dolgokat, és nem épp sötét cuccokat árultunk. Nagyon szerettem ott dolgozni, hisz rengeteg érdekességgel találkozhattam ott. Madame May imádott engem, hisz látta rajtam, hogy értek a műtárgyakhoz. Évekig dolgoztam nála, de aztán történt valami. Voldemort emberei ellepték az utcákat. Majd tűntek el emberek, és kezdtek furán viselkedni a többség. Nem tetszett a dolog, főleg nem akkor, mikor ezt a változást apámon is észre vettem. Anyám sokat panaszkodott, hogy édesapám nem éppen önmaga manapság. Mikor meglátogattam egyik nap a minisztériumba engem is megtaláltak. Egy halálfaló követett az abszolútig, ahol laktam is, majd elmagyarázta nekem, hogy nagy szüksége lenne rám a nagyúrnak, mint az apámra is. Megfenyegettek, de én nemet mondtam. Eszem ágában nem volt a nagyúrnak dolgozni. Másnap a régiség boltot romokban találtam, és Madame May holttestét is közöttük. Egy csuklyás alak állt meg mögöttem, és közölte, hogy mától a Borgin & Burke-ben dolgozom. Nem akartam, de úgy éreztem nincs sok választásom. Ahogy beléptem a dohos régiségboltba egy jól öltözött kék szemű férfit találtam ott, fehér mosollyal. Nem hittem volna, hogy bárki is lesz ilyen hatással rám, de azonnal éreztem valamit. Bemagyaráztam magamnak, hogy ez nem az amire gondolok, az csak a mesékben van. Főleg mert azokkal van, akik épp megölték nem rég a főnökömet, és a barátomat, csak azért hogy itt dolgozzak. Nem épp voltam vele kedves, pedig Daniel igyekezett. Házalnunk kellett, értékeket kellett találnunk, majd beszereznünk, valami kellet a nagyúrnak ennyit tudtunk. Rengetek halálfaló fordult meg nálunk, nekem pedig bájolognom kellett. Megjelent Daniel bátyja is David, aki  hasonlít az öccsére, viszont csak külsőleg. Azonnal ki kezdett velem, én pedig vissza utasítottam, és addig a percig volt velem talpig úriember. Úgy tűnik megsértettem férfiasságát, és nem nagyon szívlelte. Eléggé sűrűn megfordul a boltba, bár csak hivatalosan vezeti Danielel a boltot, nem nagyon veszi ki a hasznát belőle. Mivel nem álltál le a "nyomulással" és Danielt látszólag nem is érdekeltem, így nem akartam magamnak bajt, és hagytam a kísértésnek. Kedves és nyájas volt, míg megkövetelte a helyzet, minden kis gondért , bánatért hozzám fordult, én pedig nem mertem vissza utasítani. Valamiért megnyílt nekem, nekem pedig nem volt szívem elküldeni. Ahogy látta, hogy távolodom, vagy vissza utasítást látott rajtam agresszívvá vállt. Azt már végkép nem akartam tudtára adni sehogy se, hogy valójában az öccse az, aki iránt érzek valamit.  Állítólag a Sötét Nagyúr fontosabb feladatokat bíz rá, azért nem tölti be a fontos szerepét a boltba, és bízza az öccsére. Nem hiszem hogy szerelmes belém, David , inkább birtokolni akarna... ha hagynám. Anyámmal csak bagollyal tartottuk a kapcsolatot nem akartam haza menni, nem akartam őket is veszélybe sodorni. Apám pedig egyre fáradtabbnak tűnt, és furának, mint egy zombi. Fogalmam sem volt mi a fene történhet körülöttem.  Daniel-el viszont egyre jobban kijöttem, amilyen sűrűn voltunk együtt folyamatosan beszélgettünk, én pedig fokozatosan elengedtem magam. Viszont mikor a sötét jegy élénken villogott a karján, mindig emlékeztetnem kellett magamat arra, hogy ki is ő. Intelligens, jóképű, és sokkal több közös dolgunk van, mint azt valaha is képzeltem volna egy ilyen férfiról. Viszont tisztában vagyok azzal, hogy ez lehetetlen. Majd suttogásokat kezdtem arról hallani, hogy engem is megakarnak jelölni, hisz bizonyítottam.

Közeljövő:Gondoltam ez csak pletyka, megijedtem de nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. Egyik látogatásunkkor viszont valami balul sült el, hisz egy harcba csöppentünk bele. Berobbant egy pince ahova le menekültünk, és ott ragadtunk. Mikor ott kettesbe maradtunk Daniel-el bepánikoltam és elmondtam neki mit érzek. Hogy félek valójában és nem akarok halálfaló lenni, de nem is ellenkezhetek hisz a családom az ő kezükben van. Daniel is felfedi a titkát, hogy nem ért egyet a nagyúrral, és ő se akarja ezt az egészet csinálni. De aranyvérű, és a szülei mind osztják voldemort véleményét, és imádja a munkáját. Arról nem is beszélve, hogy ott a bátyja is, aki rajta tartja a szemét. Elcsattant az első csókunk. Mikor végre kiszabadultunk a törmelékek fogságából teljesen máshogy álltunk egymáshoz. Elkezdtünk munkán kívül is találkozgatni, és vére szabadjára engedhettem az érzelmeimet. Kapcsolat lett az ellenszenvből, és boldog voltam, pedig a körülmények nem éppen voltak olyanok, hogy megengedhessem magamnak. Persze nem volt felhőtlen. Főleg Davidnek nem volt kedvére a dolog. Egy év múlva, viszont a nagyúr úgy döntött halálfalói közé akar fogadni, és találkoznom kell vele. Pánikba estem, és fogalmam se volt arról, hogy mihez kezdjek. Daniel összepakolt, és kézen fogva elhopponált velem. Azóta szökésben vagyunk, de fogalmunk nincs mihez kezdjünk. Keresnek minket, és nem egy csatában kellett megküzdenünk halálfalókkal... David vezeti az elfogásunkra küldött kisebb csoportot, és eléggé elszánt.

Patrónus: vörös róka   Vér: félvér  Pb: Sophia Bush Csoport: Boszorkány




A hozzászólást Kate Denver összesen 7 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 18 Márc. 2016 - 17:20-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark Cavelier
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : ➳ Félvér
Lojalitás : ➳ Jó
Családi állapot : ➳ Bonyolult
Lakhely : ➳ Roxfort
Foglalkozás : ➳ Megmentjük a Kilincseket klub elnöke
Pálca : ➳ 12 hüvelyk, kőris, sárkányszívizomhúr
Idézet :

Az életed felkiáltó jel legyen, ne magyarázkodás.

Karakterlap : Csak neked, csak most
Playby : ➳ Francisco Lachowski

TémanyitásTárgy: Re: Katrina Nicol Denver   Kedd 9 Jún. 2015 - 20:59

Elfogadva!

Már kifejtettem a véleményemet, de leírom itt is: ezúttal sem csalódtam benned, sőt. Tartalmas és sokatmondó lap lett, tökéletesen bemutatod a Kate-t, aki egyáltalán nem mindennapi karakter, ezt pedig kellő képen érzékeltetted is. Rengeteg információt tártál elénk, ennek ellenére egyre kíváncsibbá tettél. Nem is húzom tovább az időt, foglalózz, aztán menekülj tovább nyugodtan. Razz Jó játékot!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Katrina Nicol Denver
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Denver városa

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Információk :: Karakterek :: Tanulóink :: Boszorkányok-
Ugrás: