Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Seth & Aiden - When everything started

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Seth & Aiden - When everything started   Kedd 2 Dec. 2014 - 1:05



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Mit ne mondjak egy álagos semmilyen nap. Unalmas, mint mindegyik. Sőt az átlagosnál is unalmasabb. Nem tudtam mással tölteni a napomat, minthogy otthon ültem és néztem ki a fejemből. Mintha az olyan sok mindenen segítene, mert szerintem nagyon nem segített.
Unatkoztam, s ha unatkozom, akkor mindig ölnöm kell. Erre a gondolatra elmosolyodtam. Nincs is jobb egy kis gyilkosságnál. Már csak azt kellett kitalálnom, hogy hol és hogy mikor vigyem véghez a gyilkosságot. Oxford kilőve, mert járőröznek a legutóbbi akcióm óta.
Mivel nagyon nem jutottam semmire felmentem a padlásra, hogy kicsit kutakodjak. Nem tartott sokáig, hiszen a második dobozban találtam valamit, ami felkeltette az érdeklődésem. Leporoltam, majd elmosolyodtam.
Egy füzet volt. Még a Roxfortban írtam. Mindig ebbe jegyeztem le, ha valakivel valami nagyon kínos dolog történt. Régen nem jártam már az iskola közelében. S talán még régebben láttam ezeket utoljára.
Megszületett a nagy ötletem. Nem is olyan sokára besötétedik. Én pedig meg fogom látogatni a régi és hőn szeretet Roxfortot. Biztosan nem bánják majd, hogy egy- két diákjuk nem éri meg a holnapot. Na de ez már nem az én dolgom.
Amint lement a nap füttyentettem mire lábamnál megjelent Rex a görényem. Csettintettem, mire felmászott a vállamra. Kimentem a konyhába, s bekaptam valamit az út előtt. Üres gyomorral nem jó hopponálni.
Komótosan sétátam ki a kerítés felé, de még mielőtt elértem volna hopponáltam. Elfeketedett minden. Forgott a világ, majd meging tisztulni kezdett. Megálltam a domb tetején. S arcomra gonosz mosoly szökött.
Innen pontosan látni a Roxfortot. Hét évig rohadtam itt. Annyi ideig próbálták belémnevelni azt a sok felesleges maszlagot. Aminek semmi érteleme sincsen, hiszen mindenkinek más az értékrendje.
Gonoszul mosolyogva figyeltem a kastélyt, ahol hamarosan garázdálkodni fogok. Csettintettem egyet, mire a görény leszaladt a vállamról, s egyenesen elrohant a kastély felé. Egy ideig még mozdulatlanul vártam.
Majd egyszer csak zsebre vágtam a kezeimet és ráérősen indultam el lefé a dombon. Lassan már az erdőben haladtam. Nem is nézve hová megyek, csak mentem. A fákat néztem, az egyet kerestem, de nem figyeltem a taplam alá.
- Találtál valamit picinyem? - Kérdeztem a megszokott jeges hangomon, mikor Rex felrohant a vállamra. Nagy erőt kelljet észlelnie, hogy visszavonulót fújjon, hiszen ő egy kifejezetten bátor görény.
De mi a bánatnak lehet ilyen hatalma. Nem jöhet ma semmi sem közben, izgalmat akartam igat, de nem egy erősebb varázslóval történő párbajt értettem az izgalom alatt. Csak egy kis gyilkolást, a kettő nem ugyanaz.
Elbámultam a távolba, s hamarosan meg is láttam, amit látni akartam. Két gyerek jön erre. Egymástól jól lemaradva. ~Két gyerek nem is egy! Lehet, hogy sikeres éjszakám lesz. ~ Erre a gondolatra szélesen elmosolyodtam. A holdfény megvillant rajta.
Itt az ideje hogy előléjek a homályból. Amint meg is tettem, nekidőltem az egyik fának, s magam előtt keresztbe fontam a karom, pont mikor gyilkolni készülök. Némán vártam, hogy megérkezzen.  Az alanyom.
Rideg tekintettel figyeltem, mikor felért. Nyugodtan nézek rajta végig. Tizenhét forma, fiú lehetett. Milyen élvezet lesz megölni. Szemeibe néztem, s abban a pillanatban elvetettem ezt az ötletet. ~Halott Lélek!~ Mondom magamban meglepetten.
~Hát ő lenne az, akit olyan rég óta keresek! Az akiben minden megvan, hogy a legnagyobb halálfalók egyike legyen! Hogy hatalmasabn legyen, mint bárki. Formálható agyag és én fogom formálni! Az enyém lesz!~ Mondtam magamban.
Elmosolyodtam, a vérfagyasztó mosolyomat felvéve, a gyerek,szemebe néztem. Most rá fogom hozni a frászt. Nagyon király ötleteim vannak ezzel kapcsolaban. S meg se kellett magamat eröltegnem, hogy most mind elő tudjon jönni.
- Jó estét úrfi! Nem mondták még magának, hogy ne járkájon éjszaka ilyen közegben. Veszélyes tud, lenni. - Mondom a saját megszokott rideg hangon.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Kedd 2 Dec. 2014 - 17:56


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Már húsz perce már annak, hogy a Kvidics mérkőzés elkezdődött, esik és fúj a szél. A játékosok odafent a cikeszt kergetik. Sose értettem a bátyám miért rajong ezért a labdahajkurászásért...Ráadásul hűvös is van. Rossz előérzetem támadt...és ez nem az az ikres dolog, hogy megérezzük, hogy a másikkal baj van, veszélyben van. Ez most teljesen már érzés. De közre játszik az aggodalom is. Hiszen a testvérem "háborúzik" ott fent. A lányok és a fiúk kiabálását hallgattam, ahogy hol Aaronnak, hol pedig a másik csapat menőjének szurkolnak. Köd ereszkedett a játékosokra. Villámlások. A cikkesz az égbe menekült, a bátyám utána. A többi játékos lent maradt, fel pillantottak és nézték a fenti "harcot". Még több villámlás, majd valami a ködből kicsapódott, sikolyok törték meg a vihar haragját. Mikor megláttam mi zuhant, nem kaptam levegőt...Aaron volt az, seprűjét elhagyva, vérben ázva csapódott le a nedves kemény talajba. A térre rohantam, de a bátyámtól 5 méterre lefogott 3 mardekáros fiú és mivel nem bírtak velem, egy tanár is lefogott. Belépett elém, hogy takarja Aaron holtestét, akihez már Dumbledore és még 2 tanár is körbevett. Két hónapja töltöttük be a 14. életévünket...
Ezután már semmire nem emlékszem, a gyengélkedő egyik ágyán fekszem kibaszott gyengén. Az ápolónő mondta, hogy 3 napot aludtam egy huzamban, bár a bátyámról nem mondott semmit...egy szót se. Kiöltek belőlem egy darabot. Kitépték...
Másnap este bejött az egyik barát, bár  leginkább csak Aaron  társalgott vele. Kérdezett, én pedig elküldtem melegebb éghajlatra, félve kiment, nem ismert rám. Karikásak a  szemeim, meg pirosak a sok sírástól... Vártam. Elcsendesedett minden. Én pedig leléptem. Ki Roxfortból...

A napnyugtának néhány perce vége már. Pillantásom az ég tetején trónoló holdat lesi. Teljes lényében tündököl most, erőteljes, hatalmas. Az udvarból a tisztásra igyekeztem. Mellette a hatalmas sötét erdő terült el. Egyedül vagyok, legalábbis ez az, mit remélek. Ez az erdő már így, önmagában is épp elég rémisztő, semmi szükségem még valakire, ki nem csak ijesztő, de még veszélyes is. A gondolataimból azonban egy idegen hang zökkentett ki, megtorpantam és iránya felé fordultam. Egy sötét alak volt, a fának dőlve figyelt.
- Veszélyre, magadra gondoltál? Ki vagy?! - kérdeztem mindenféle érzelem nélkül.
Sejtelmem sincs, mit vártam, mire gondoltam. Arra azonban egész biztos nem, hogy nem csak szimplán beszélgetni akar.
- Egy... halálfaló vagy?
Gondosan mérem végig újra, és újra. Eredményt azonban nem érek el vele. Tudni szeretném, ki, mi ő, mire képes. Így a sötétben, néhány lépés távolságból nem tűnik többnek egy embernél. Valakinél, aki csak erre kószált. Talán rosszban sántikál, talán komoly indoka van éjnek évadján az erdőben mászkálni, mindez nem érdekel.Nem vagyok erős, vagy túlképzett, nem szeretek verekedni, de meg tudom védeni magam. Valaki ellen, ki ugyanolyan halandó, mint én. Azonban nagyon is jól tudom, a látszat csal. Könnyen lehet bármi, esélyeim akkor máris mérföldeket esnek.
- Ha tudni akarod Roxfort néhány rejtekét, felfedhetem, ha érdekel...ha nem...ölj meg!

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Kedd 2 Dec. 2014 - 23:34



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Az unalom magas fokát éltem meg ma. De annyira, hogy az már fájt. Komolyan fogalmam sincs hogy tudtam ennyire unatkozni. Pedig én sose szoktam unatkozni, mindig találok valami elfoglatságot magamnak. Aminek általában mások nem szoktak örülni.
De ez engem hidegen szokott hagyni. Nem azért vagyok, hogy boldoggá tegyem az embereket. Az nem én lennék. Nem nekem való, hogy másoknak örömöt szerezzek. Én inkább bánatot, fájdalmat és szenvedést hozok. Mondhatnám, hogy azért mert az könnyebb, de nem. Azért azt, mert azt élvezetesebb.
Egy feketemágus család leszáazottja vagyok. Nehogy már kedveskedjek az emberekkel. Szégyen lenne a családom nevére. Én pedig nem vagyok szégyenfolt. Ellenkezőleg én vagyok a legnagyobb Noir, aki valaha élt.
Ez már abban megnyilvánult, hogy sokkal nagyobb az erőm, mint az őseimnek. De legalábbis sokkal jobban kiaknáztam, már most huszonöt évesen, mint a legtöbb ősöm vénember korára. Fényévekkel vagyok előttük.
De most nem tudtam mit kezdeni ezzel az előnnyel. Egy régi füzetnek köszönhetően azonban legalább azt ki tudtam találni este mihez kezdjek magammal. Egy kicsit gyilkolás senkinek sem árt. Főleg nekem nem!
Este elmentem a Roxfort melletti erdőbe, onnan akartam eljutni a kastélyhoz, pont ahogy régen. S most is mint mindig. Előre eresztettem Rexet, hogy megfigyelje nekem a terepet. Nem akarok valamilyen tanárba belefutni.
Már közel voltam a rengeteg széléhez, mikor Rex lóhalálában közeledett felém, s minden jelzésem nélkül kaoaszkodott fel a vállamra. Mi ijeszthette meg ennyire? Egy gyerek. Érdekes estém lesz. Összefont karral dőlök neki egy fának és várok.
- Igen! Aiden Noir vagyok! - Adtam meg a lehető legrövidebb válaszokat, ahogy mindig szoktam. Nem arról vagy híres, hogy szeretek társalogni. Inkább a csendben figyelő és lesből támadó típus vagyok.
A gyerek gondolatait figyeltem. Érdekli, hogy ki vagyok és hogy mennyire vagyok erős. Hogy mennyire kell tőlem tartania. Jobban, mint hinné. Sokkal, de sokkal jobban. Megnyugszom, hogy álcám megfelelő, nem látszok többnek egyszerű embernél. Ez bíztató.
- Igen, halálfaló vagyok! - Mondom végül egyet biccentve. Majd ellököm magam a fától, s karjaim is elengedem. Jobbom nyújtom a gyereknek, egy gonosz félmosoly társaságában.
- Bátor gyerek vagy! Mi a neved? - Kérdezem, teljesen nyugodtan. Semmi oka sincs elmodani, de tudni fogom elég csak egy pillanatra gondolnia rá és én máris tudni fogom, hogy mi is a neve.
- Csábító ötlet. Biztosan változott a hely mióta utoljára erre jártam. - Mondtam egy gonosz mosoly kíséretében. Kezem felemeltem annyira, hogy Rex lássa, s egyetlen mozdulattal küldtem megint el, hogy körülnézzen.
A fiú nem fél tőlem, ami kicsit idegesít, de egyúttal csak jobban megerősít, hogy őt kerestem. Egy ilyen megtört lelket könnyű lesz irányítani. Csak az a baj, hogy meg akar halni, viszont hogy miért azt nem tudom. Na de majd kiderítem én azt is.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szer. 3 Dec. 2014 - 16:05


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


A fickó bemutatkozik, Aiden Noir. Milyen csodabogár lehet? Szóval... Valóban egy halálfalóval állok szemben, remek, már csak el kellene tennie láb alól, de mégsem teszi...vagy csak játszadozik velem? Nem eresztem el a tekintetét, még akkor sem mikor közelebb lép felém és kezét nyújtja. Bátor gyerek vagyok? Az lennék? Hogyan? Kérdem én: HOGYAN? Lepillantok a felém nyújtott kezére, majd vissza a zord tekintetébe. Csend. A némaságot azonban én töröm meg...
- Seth... - kezem megemelkedik és kezet fogok az ismeretlennel, illetve Aidennel, aki egy halálfaló és még életben vagyok. - ... Whitford.

Mikor felajánlottam azt neki, hogy elmondok az intézményről pár infót, csábítónak találta. A görény hirtelen leszáguldott a válláról és elrohant mellettem.
- Seth! Gyere vissza... - jött a távolból a másik fiú hangja, aki követett. Egy chh szűrődött ki fogaim közül...Menjek vissza egy olyan helyre ahol nem tesznek semmit a halál ellen? A francokat! A férfire nézek. Könnyen megtehetné...
- Aiden Noir. Végezz velem! Nem megyek vissza oda! Csináld! - a végére már felemeltem a hangomat is, rideg szempár meredt a halálfaló szemébe, közben visszaemlékeztem Aaron halálának történéseire, ám...ha öngyilkos lennék az gyávaság, de az, ha más megöl az baleset, vagy mi a nyű?! De ők a hibásak...

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: "Lehet, hogy az alkohol az ember legnagyobb ellensége, de a Biblia azt mondja, szeresd az ellenségeidet." - Ezt nem tudtam kihagyni ^^
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szer. 3 Dec. 2014 - 22:01



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Bemutatkozom a gyereknek, ahogy azt illik. Ahogy azt megtanltam. Na ez az a gesztus, amit soha senki nem várna egy halálfalótól, de én mindig megteszem. Szeretem kétségbe ejteni az embereket. Hogy a kételyt is fel tudjam ellenük használni.
Figyelem a gondolatait. Van benne valami különleges, amivel egyelőre nem tudok mit kezdeni. De egyszerűen tudom, hogy nagy dolgokra hivatott. Ott van benne a feketemágia. Tisztán érzem benne. Márpedig, ha valaki megérzi az ilyet, akkor az én vagyok. Egy Noir, akit vonz a feketemágia.
Azt akarja, hogy megöljem. Na ez lesz az, amit nem fogok elkövetni. Hiszen olyan csábító az ötlet, hogy kiaknázzam az ő gyengeségeit. Milyen csodás fegyver lenne belőle. Egy élő fegyver, akit kedvemre irányíthatok. Nem ölöm meg, az neki csak jó lenne.
Folyamarosan tartja a szemkontaktust. Ez dícséretes. Általában senki se szeret fél percnél tovább a szemembe nézni, hiszen mindig megijednek tőlem. De ő csak figyel, akkor is mikor kezet nyújtok neki. Csak annyira vándorol el a tekintete, hogy a kezemre pillant.
Megtörte a csendet és lassan felemelte a kezét. Majd kezet ráztunk. Egy pillanatra megvillant a tekintetem. Csak ennyi kell, hogy egy ember emlékeit birtokba tudjam venni. Majd később talán elemezgetem kicsit, de most vannak fontosabb dolgaink is.
A gyerek felajánlja, hogy elmond egy két hasznos információt a kastélyról és az iskoláról. Igaz én is itt tanultam, s a legtöbb titkos alagutat és búvóhelyet ismerem, de ki tudja lehet, hogy változott valami azóta mióta uljára erre jártam.
Rexet egyetlen intéssel küldtem előre, hogy fedezze fel a terepet. Nem szeretem a meglepetéseket, ha éppen gyilkolni vagyok és én akarok irányítani. Ezért mindent elkövetek azért, hogy minél jobban kiküszöböljem ezeket a lehetőségeket.
A távolból hirtelen egy gyerek hang törte meg a csendet. Az előttem álló kölök erre csak egy chh-t szorított ki a fogai közt. Gonoszul elmosolyodtam. A hang felé fordultam. Lezserül emeltem fel pálcám, majd egyetlen igével fagyasztottam meg a kis vendég számára az időt.
- Nem! Nem öllek meg! - Fordulok ismét felé. Arcomon gonosz félmosoly. Lassan elkezdem körbejárni, hátratett kézzel, pálcámat szorítva, s őt vizslatva.
- Sok lehetőség van benned Seth Whitford. Gondolkodtál már raja, hogy halálfaló légy? - Kérdezem megint szembe kerülve vele. Meg van törve a lelke látom raja, ha ezt kihasználom, akkor magaménak tudhatom az évezred legnagyobb fegyverét.
- Gyenge a lelked. Mi tört meg? Elárultak?! Sejtettem... Ezek mindig azt csinálják. De tudod van egy jó dolog abban, ha valaki halálfaló... Bosszút tud álni. - Mondom kihangsúlyozva a számára fájdalmasnak hatható részeket.
Tudom hogyan kell befolyásolni az embereket. Hogyan vezessem őket az orruknál fogva, úgy hogy észre se vegyék. Jelen pillanatban egyszerű a dolgom, csak az érzelmeira kell hatnom és minden az irányításom alatt lesz.

Note: Hmm... Megfontolandó! Bár, ha én inni kezdek annak nincs jó vége. Túl sokat beszélek. Ahhoz képest folyton iszunk.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Csüt. 4 Dec. 2014 - 16:18


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Az egyik fiú a suliból utánam jött, ami nem tetszik, Aident kértem meg, tegyen el láb alól. Erre pálcát emelt a másik fiúra, hátra néztem, a tag pedig ledermedt, visszanéztem a Noirra, aki egy eléggé hihetetlen dolgot mondott, nem hittem a fülemnek. Nem öl meg....miközben köröz körülöttem, nem mozdulok, fejem és tekintetem se néz utána. Ha tenni akar valamit, azt gyorsan tegye. Pálcám nincs nálam, bent van valahol, utoljára nálam volt, az is 3 nappal ezelőtt...
- Ha ezt 3 nappal ezelőtt kérdezted volna meg, biztosan képen röhögtelek volna. - pillantottam tekintetébe, miközben újfent elém érkezett. Gyenge a lelkem? A bátyám nélkül egy senki  vagyok. Nélküle én is halott vagyok. Mit érek a másik felem nélkül? Elárultak? Dumbledore nem állította le a vihar ellenére a mérkőzést. Nem segített Aaronnak, hogy ne csapódjon bele a földbe...akkor biztos túlélte volna. Millió és millió érzés, pillanat cikázik végig szemem előtt, ahogy arca, mint megannyi darabjaira hullott tükördarab, most hirtelen egybe forr. Senki sem...Ökölbe szorult a kezem. Bosszú. Ezt kell tennem, de ez a helyes megoldás? Azzal, ha meghalok Aaron lelke nem kap megnyugvást. Ez a koszos kis porfészek.... El kell tennem a Roxfortiakat láb alól, az összeset. És akkor mindketten békére lelünk. De tényleg csak ez az egy út van? Amin járhatok?
- Mit kell tennem?  

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note:
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Csüt. 4 Dec. 2014 - 23:20



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Valaki követte a gyereket az iskolából. Láttam a kölkön, hogy nem tetszik neki a dolog. Sőt tudtomra is adta, hiszen megkért, hogy tegyem el őt lábalól. Na meg persze a nyúl viszi a puskát, mi? Egy ilyen lehetőségtárat elpusztítani? Nem vagyok hülye!
Felemeltem pálcám, de ahelyett, hogy Sethet öltem volna meg ledermesztettem a gyereket, aki követte őt. Több figyelmet nem is fordítottam rá. Nem érdekel az a senki. Inkább felajánlott a kölöknek, hogy legyen halálfaló.
Eszem ágában sincs megölni. Hátratett kézzel kezdek el körülötte körözni, mint egy sas a prédája körül. Nem nézett rám, meg se mozdult. Még mindig reménykedi, hogy végzem vele. De nem fogom megtenni. Nincs nála a pálca, nem helyes! Azt mindig magunknál kell tartani.
- Akkor halott lettél volna, mielőtt befejezed a nevetést! - Mondom nemes egyszerűséggel. Szinte biztos vagyok benne, hogy akkor még nem lett volna használható alany. Úgy pedig csak egy felesleges szálka lett volna az ujjamban, amitől egy pillanat alatt megszabadultam volna.
Közlöm vele, hogy gyenge a lelke. Mire megpillantok a gondolataiban egy teljesen ugyanolyan fiút, mint ő. A bátyja, ikrek. Áhá, most már világos, miért tört meg ennyire a szentem. Elvesztette a testvérét, de szomorú. Amúgy nem az, de mindegy.
Itt volt az ideje, hogy elkezdjek hatni az érzelmeire. Szinte gondoltam, hogy elárulták, s szavaimra fejében megjelenő kép igazolta is ezt a feltevésemet. Ez olyan egyszerű lesz, mint elvenni egy gyerektől a nyalókát. Ha nem könnyebb. Rossz állapotban van, nekem pedig ez jó!
Megjelentek fejében a kétségek, hogy vajon tényleg a bosszú-e a helyes út. Nem szóltam bele a gondolatmenetébe, de szinte érzem, hogy az mellett fog dönteni. Elleseredett, benne van a gonoszság evidens, hogy a bosszú útját kövesse.
- Először is: Pálca! Az nélkül é se tudok veled mit kezdeni. A mi kis barátunk pedig tökéletes lesz arra, hogy segítsen neked megszökni innen. Na mutasd az utat a katélyba összeszedjük a pálcád. Közben pedig elmondod, hogy mit érdemes tudnom.
Adom ki egyértelműen a feladatot. Ha velem jön, akkor hozzá kell szoknia ehhez a hangnemhez. Hiszen akkor a tanoncom lesz. Egy tanoncnak pedig zokszó nélkül engedelmeskednie kell a mesterének. Én, mint mester? Nem is olyan rossz!

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Pént. 5 Dec. 2014 - 17:48


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Ha három nappal ezelőtt érdeklődött volna afelől, hogy gondolkodtam e azon már, hogy halálfaló legyek, képen röhögtem volna. Erre ő kiböki egyenesen, akkor éltem utoljára, marha jó. Körüljár, végig nézhet, fegyvertelen vagyok, ártalmatlan. Azért jöttem ki, hogy valami, illetve valaki eltegyen láb alól.  A bátyámhoz tartozom, mellette a helyem.

Mikor kiböki, hogy pálca nélkül nem tud velem mit kezdeni, vissza kell mennem azért a cuccért, kikerekednek a szemeim és nevetek egy rövidet.
- Felejtsd el! Dehogy megyek. Örülök, ha el tudtam jönni észre vétlenül. Küld el a patkányod! - felelem a halálfalónak őszintén, miközben végig a szemébe nézek, de tekintetem nem dühös, hanem amolyan nyugalmat sugároz.
- Tényleg segítesz a bosszúm elérésében? - a bátyám lelkének nyugalomra helyezése érdekében, meg kell tennem mindent, hogy erősebb legyek.
- Mindent megteszek! Bármit. - kezem ökölbe szorul, hiszen tudom ezzel rám jár majd a rúd, a szar és miegyéb. Vissza pillantok a Roxfort felé.
- Rendben, menjünk. Van is valami terved Aiden? - érdeklődöm, miközben zsebre tett kézzel haladok vissza a rémálmom felé.
- Mit szeretnél tudni? A festmények helyváltoztatásokon estek át, a 3 rejtekajtó helyet 7 lett... - valami majd csak érdekelni fogja a halálfaló urat....Ha már nem ölt meg, akkor valami csak van bennem, ami kell neki...

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: ...miért tört meg ennyire a szentem. Bazz! Én ezen annyit röhögtem XD
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Pént. 5 Dec. 2014 - 21:11



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Bátor gyerek, egy halálfalóval ilyen flegmán közli, hogy kiröhögte volna. Tetszik ez a viselkedés. De persze nem hagyhatom ki, hogy ne szóljak vissza neki, s ne közölnem, hogy akkor már halott lenne. Gonosz vagyok tudom, de élvezem.
Lassan körbejártam. Megfigyeltem magamnak. Az erőléte jó. Alkata is megfelel annak, hogy képezni lehessen. Ott van benne az erő is, de fegyvertelen. Meg akar halni. Megáll az eszem, ez komolyan meg akarja magát öletni. Ezen gyorsan túl kell lendíteni.
Mikor kijelentem, hogy pálca nélkül semmit sem tudok vele kezdeni, kikerekednek a szemei. Mi ezen olyan furcsa? Hirtelen röviden elneveti magát. Arcom meg se rezdül, de belül ugrani kezdett a pumpa.
- Fogd vissza magad kölök, ha velem beszélsz! - Mondom elkapva a fülénél, mikor Rexet lepatkányozta. Mélyen és fagyosan a szemeibe nézek. Teljesen nyugodt, ez nagyon érdekes. Ilyet ritkán látni, ha valahol én ott vagyok. Ott általában mindenki ideges.
- A tehetséged meg van hozzá, hogy elérd, de kell valaki, aki magtanítja, hogyan hozhatod ki magadból. Természetesen segítek. - Na persze... Engem nagyon hidegen hagy, hogy milyen kicsinyes bosszút forral. Engem csak a saját terveim érdekelnek.
- Helyes! - Zárom le röviden a dolgot. Tudom, hogy mire vállalkozom. Egy olyan gyerekből kell profi gyilkost nevelnem, aki világ életében jókkal volt körülvéve. Nem lesz egyszerű, de szeretem a kihívásokat.
- Mindig van! - Mondom érzelemmentes hangon. Majd szintén zsebretett kézzel indulok meg a gyerek mögött. A jéggédermedt diákkal nem is törődöm, még kelleneni fog, de egyelőre jó, ha ott marad.
- Érdekes! Hasznos is! Mindegy, szerezzük meg gyorsan ami kell, aztán vissza az erdőbe van még dolgunk.
Mondom fejembe húzva a csuklyámat. Rex jelenik meg a lábamnál. Lepillantok rá, majd biccentek. Erre a görény elszalad arra, amerről jöttünk. Őrt áll. Teljes nyugalommal haladtam, ahogy egyre közelebb került a régi iskolám.
- Melyik gyülekezetbe vagy beosztva? Na nem mintha fontos lenne, csak hogy tudjam merre menjek. - Jegyzem meg olyan hangon, mintha nem is érdekelne a dolog. Ez nem újdonság nálam, hiszen én mindenre így reagálok, de lehet, hogy a kölök furcsálni fogja.

Note: A spontán viccek a legjobbak. Nem is gondolkodtam csak beleírtam! XD /font>

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Pént. 5 Dec. 2014 - 21:41


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Megszólalásomra elkapja a fülem és ridegen a higgadt tekintetembe bámult. Elcsaptam a kezét, ami a fülemet fogta, mindenki ezt kapta, aki efféle megmozdulást tett felénk...habár én fene jó fiú voltam, Aaron volt a nagyobb bajkeverő és össze szoktak keverni bennünket. De kihúzott a szarból mindig. Ám egyetlen szó miatt visszakérdezek.
- KÖLÖK??
Szóval megvan a tehetségem, ezért is akar segíteni. Halálfalót akar belőlem faragni. És tervei is vannak... Ki a tököm ez az ürge? Végigpillantok a jéggé dermedt kölykön, majd Aiden a fejébe húzta a csuklyát.
- Ugye, ő még él? - kérdezem, bár szerintem neki édes mindegy. Az a patkány is megjelenik ismét, majd elviharoz arra, amerre Aiden is volt. Egy ideig figyeltem az értelmes kis dögöt, majd a fickóra pillantottam.
- Öhm...Griffendél. - feleltem kérdésére, most akkor nekem kellene őt követnem, vagy ő segít nekem? Előre pillantottam, majd tekintetem végig pásztázta a mellettem haladó halálfalót, tetőtől talpig.
- Mióta vagy halálfaló?
Hamarosan el is értük a Főkaput, tekintetem figyelte a prefektusokat, akik ebben az időpontban szoktak a nagy udvarnál és a harmadik negyedik emeleten járőrözni. Kíváncsi vagyok mit is akar tenni, hogy ne vegyenek észre.
A folyosón haladva egy szerelmespár bujkálva nyalja falja egymást. Ráadásul már egy tanár is felbukkant. Aidenre pillantok, majd eszembe jut, hol is vagyunk. Aiden közvetlen a falnál van, keresek, majd a mellkasához teszem a kezem és tolok rajta, hogy lépjen hátrébb. Ahol áll az mellett van egy rejtekajtó. Amint hátralép, a tenyerem a falra szegeződik és benyomom, nyílik az ajtó és belépek.
- Gyere. - a szűk nyirkos folyosón haladva apró fáklyák világítanak, úgy 30 méter séta a pókhálók között megérkeztünk a végére. Az ajtó halkan nyílik, kikukkantok, megjöttünk. Ez a szobánk. Négyen sziesztázunk itt, illetve mínusz egy, vagyis kettő, hiszen én is eltűnni készülök. Ketten fent vannak és pálca fénynél beszélgetnek. A pálcám tőlünk 7 méterre van az ágyam melletti szekrényen. A halálfalóra pillantok.
- Na és most okostóni? - kérdeztem halkan, bunkó vagyok? Szoktam. Majd megszokja. Bár nem mindig vagyok az, csak most a helyzet is megkívánja...Bármit is cselekszik, én sietve fogok a pálcámért haladni, elkapni és mehetünk is, én itt tovább 3 percnél többet nem maradok. Visszatértünk az erdőbe, a dermedt ficsúrhoz, most rajta a sor és a tervein...

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szomb. 6 Dec. 2014 - 12:37



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Kicsit felhúzta az agyamat. Ez nem helyes. Egyáltalán nem az. Nem ha túl messzire megy elszakad a cérna aztán bánhatom, hogy megölöm. Mikor elkapom a fülét rávág a kezemre. Meg se rezzenek csak a másikkal lekverek neki egy pofont.
- Az! - Velem ugyan nem szórakozik ez a gyerek. Nem érdekel, hogy kapja fel a vizet. Nem ugyanabban a súlycsoportban vagyunk. Idősebb, tapasztaltabb és erősebb vagyok nála. Mellesleg nem szeretem, ha nem vesznek komolyan.
- Igen! - Mondom, mikor elmegyünk a lefagyasztott gyerek mellett. Fejembe húzom a csuklyám, ahogy mindig szoktam, ha "vadászni" megyek. Jobb, ha csak az lát, akit elteszek láb alól!
- Gondolhattam volna! - Mondtam nyugodtan, több figyelmet nem is fordítva neki, hiszen megjelent Rex. Egyetlen mozdulattal küldtem vissza örködni, majd elindultam a kastély felé. Elfogott a vágy, hogy öljek, de visszafogom magam.
- Négy éve! De ölni régebb óta ölök! - Tettem hozzá, úgy mellékesen. Hamarosan elértük a kaput. Merlinre de régen jártam én már itt. Még mindig ugyanolyan undorító, mint akkor. Hát van, ami sosem változik, hiába akarja az ember.
Ahogy a folyosón haladunk szinte alig van mozgás. Megpillantok egy párt. Ajkam gúnyos mosolyra húzódik. Annak ellenére is, hogy közben egy tanár is megjelenik. Megvillan a szemem. A tanár megfordul és elmegy. Tudok befolyásolni. A párocska pedig megmerevedik.
Ekkor a kölök kezét érzem a mellkasomon. Nekinyomott a falnak. Arcomon elterült a gonosz vigyor. A párnak annyi! Imádok gonosz lenni. Eddig is a falnál álltam, de most léptem egyet hátra, mire a gyerek kinyitott egy titkosajtót.
Nem válaszoltam, csak követtem. Pont ugyanolyan, mint mindegyik rejtekajtós folyosó ebben az átokverte varázslóneveldében. Pókhálós, hideg és csak két kijárata van, hogy örüljön az ember, ha véletlen elkapják.
Hét évig koptattam itt a padokat. Meglátszik? Hát nem mondom, hogy ennek a helynek köszönhetem, hogy az vagyok aki, hogy annyi tudásom van amennyi. Ez a hely körülbelül a nullával egyenlő tudást adott. Itt nem lehet megtanulni rendesen, úgy igazán varázsolni, de ha nekik megfelel... Azt csinálnak, amit akarnak.
- Vissza! - Nem érdekel, hogy szemtelenkedik. Most úgy is én fogok röhögni. Visszamentünk az erdőbe, minden baj nélkül, még sajnáltam is, hogy semmi sem történt. Rex ott figyelt a fagyott gyerek lábánál.
Mikor mellé értem intettem, s mire visszaálltam oda, ahol eredetileg álltam, már a vállamon volt. A gyerek is ott állt meg, ahol az előtt. Nem vettem le a csuklyát ugyanis a fagyasztott még nem látta az arcom és jobb, ha nem is fogja.
- Most pedig meghalsz! Természetesen életben maradsz, de azt fogjál hinni, hogy halott vagy. Először fájni fog, de utána szimplán elájulsz. Akárhol is kelsz fel, addig ne mozdulj, amíg oda nem érek! Étetted?
Szinte meg se vártam, hogy reagáljon, máris pálcát rántottam. Első varázslatként kiolvasztottam a diákot, majd mintha ott se lenne az előttem álló kölökre szegeztem a pálcám. Kezdett felfújódni, majd eltűnt, de persze egy kép helyette itt maradt, s felrobbant. Teljesen élethűen.
Ajkam gonosz félmosolyra húzódott. A diák megkövült. Rá pillantottam, majd tettem felé egy lépést, mire rohanni kezdett. Hangosan elnevettem magamat. Merlinre ezek a nyápicok. Egy ilyentől berezelnek. Csóválom a fejem, majd az ellenkező irányba indulok és hopponálok.
Egy másik erdőben vagyok. Egy normális méretű faházban. Seth még mindif kiütve fekszik a kanapén. Rexre pillantok, aki leszalad a vállamról, majd ki az ajtó elé. Egyetlen igével megoldom a világítást. Köpenyem ledobom, az egyik székre, majd a kályha elé ülök egy karfás székbe és bámulom a tüzet. A kölök, meg majd felkel.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szomb. 6 Dec. 2014 - 18:15


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Képen törölt. Volt képe képen törölni. Ez kicsit meglepett...
Ahohy haladunk a suli felé vissza, ő válaszol és csak a lényeget mondja. Négy éve halálfaló, de már régebb óta tapad a vér a kezéhez. Csodálatos...kihez fogok én pár perc múlva kerülni, bele se merek gondolni igazán, de bevállaltam. Még ha csak egy kolonc is leszek a nyakán. Nem.Ez a gondolat rossz. Jó..persze, néhány napig, talán hétig az leszek, de utánajön a fekete leves. Erősebb leszek...talán.
Hamar elintéztük a benti dolgokat, visszatértünk az eredeti álláshoz. Ő a fához én pedig oda, ahol megálltam eredetiben. Felvázolja a tervet, nyelek egyet, majd sóhajtok.
- Mehet! - bólintottam és nekikezdtünk. A másik fiú megmoccant, nekem pedig fájdalmaim lettek, aztán bekebelezett a sötétség....
Nem tudom mennyi idő telt el ezek után, de kinyitottam a szemem és felültem. Egy szoba. A fickó pedig a széken ül nem messze tőlem. A lángokat bámulta. Úgy tűnik nem figyel, talán meglephetem. Igen. Ez a képen törlésért lesz...meg a kölök dolog miatt. Nem vagyok KÖLÖK! Megragadtam a pálcám és a lehető leghalkabb mozdulattal álltam fel, majd rászegeztem a fegyverem. Épp leakartam támadni, mikor rám nézett, ez kicsit meglepett, majd leeresztettem a pálcám és eltettem.
- És most? Mi a terved? Itt is alszunk? Vagy mi lesz? - kérdezem egy unott hangnemben, ilyen vagyok vadidegenekkel szemben, baráti társaságban pedig csak szimplán furcsa. Tekintetem élesen rászegeződött, kihalt belőle minden érzelem, ahogy őt figyeltem.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Vas. 7 Dec. 2014 - 8:53



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Nemes egyszerűséggel lepofoztam. Hamarosan a tanoncom lesz, akkor kap többet is, meg erősebbet. Ez csak amolyan ízelítő volt. Hamar meg fogja tanulni, hogy velem nem packázhat. Mert én nem fogom hagyni.
Miközben mentünk befelé a kastélyba a gyerek kíváncsiskodott. Én pedig röviden és tömören válaszoltam, hogy szoktam mindig. Nem a nagy beszélőkémről vagyok híres na. De én legalább nem hordok össze minden ostobaságot, mint a legtöbben.
Szerintem majd lefekvéskor fog bennem realizálódni, hogy mekkora problémát vettem ezzel a gyerekkel a nyakamba. Mert, hogy ez nem tud varázsolni az is biztos. Kezdhetem a nulláról a tanítását. A következő hetekben hulla fáradt leszek.
Gyorsan befejeztük a pálca visszaszerzést. Én meg tettem egy sétát régi iskolámba. Visszaértünk az erdőbe, s oda álltunk, ahonnan eredetileg elindultunk. Ez egy fontos dolog volt. Csak így lesz teljes az illúzió. Gyorsan felvázoltam a helyzetet.
Szinte rögtön válaszolt, mire el is keztem. Első igémme felovasztottam a diákot, aki megmozdult, majd Sethre emeltem a pálcám, aki elkezdett felfújódni, majd eltűnt, s helyette egy másolat robbant fel.
A diák megmerevedett. Arcomra gonosz mosoly húzódott. Szemeim kivillantak a csuklya alól, mire elkezdett szaladni. Hangosan nevettem el magam. A nyámnyila, ennyire beszarni. Pedig nem is igazi volt. Csak annak látszott. Profi vagyok.
Elkezdtem kimenni az erdőből, majd hopponáltam a faházamba. Rexet kiküldtem örködni. Én meg ledobtam a köpenyem, majd a kandalló elé ültem a székre. A lángokat bámultam. Noir ártalom, imádjuk a tüzet. S ez ellen én sem tudok semmit sem tenni.
Nem kellett figyelnem, hogy tudjam felkelt. Rögtön gonolkodni kezdett, ezt pedig meghallottam. Nem tetszett neki a pofon, sem a kölök kifejezés. Elmosolyodtam magban, muszáj lesz megszoknia, ha nálam akar tanulni, márpedig máshol nem tud.
Megragadta a pálcáját, majd felállt, s rám szegezte. Támadásra készült, mikor rá néztem. Megleptem, persze azt hitte nem figyelek. De nrm baj, előbb utóbb megszokja, hogy engem nem fog tudni bántani. Amíg mély ilyen gyenge szinten van biztosan nem.
- Kitanítalak! Igen itt! Ez lesz az otthonod az elkövetkezőkben. Mellesleg, mától halott vagy! Nincsen többé Seth Whitford! Akarod látni a temetésed? - Kérdeztem egy gonosz mosoly társaságában.
Tudom, hogy morbid ilyet kérdezni, de én speciel szívesen megnézném a sajátom. Csak nekem nem lesz. Egyedül vagyok, család és barátok nélkül. Na de nem baj. Egyelőre jobb, ha a Whitford gyerekkel foglalkozom.
- Kaja van kint a konyhában, szolgáld ki magad. Ma este szbad vagy! De nem mehetsz messzire. Hiába próbálnál szökni tudni fogom. Holnap reggel kezdődik a tanításod! Tekintve, hogy a tudásod nulla!
Mondom felállva a székből. Nem is foglalkozom vele rendesen. Gondolatban Rexet hívom, aki meg is jelenik, majd nemes egyszerűséggel felküldöm a kandalló párkányra. Itt fog maradni, hogy figyelje a kölköt. Nem bízom benne és nem akarom, hogy elszökjön.
- Nekem még van egy kis dolgom! Holnap reggel találkozunk! Ágyat találsz a kis folyosón a második ajtó, mellette fürdő! Érezd magad otthon. Jó ét kölök! - Mosolyodom el gúnyosan, s a köpenyt magamhoz véve hopponálok.
London muglikkal teli ez kell most nekem. Ki kell tombolnom a dühömet. Hát igen azt hiszem reggelre vagy egy tucat emberrel lett kevesebb London lakossága. Ennél jobb szórakozás nincs is a világon. Mint lecsökkenteni egy város lélekszámát, főleg idegesen.
Gondolkodtam rajta, hogy elmegyek a gyereknek ruhát szerezni, de keresni fogják ha meghalt. Majd megoldjuk a halálhír elterjedése után. Én pedig elégedetten hopponáltam a búvóhelyemre. A szobámba.
Gyorsan átöltöztem, majd megreggeliztem. Rex még mindig ott ült, ahova küldtem. Éhes volt. Megráztam a fejem, majd elengedtem vadászni. Most úgyis én fogok a gyerekkel foglalkozni. De utána el kell mennie a Roxfortba hallgatózni, tudni akarom hogy mit hiszen a gyerek haláláról.
Felemelt pálcával mentem be a kölökhöz. Arcomon gonosz mosoly, intettem egyet, s a függöny szétnyílt. Még egyet és a gyerek a padlón kötött ki. Magamelőtt összefontam a karom. Nem aludtam már vagy egy napja, de a gyilkolás felfrissített, úgyhogy majd este alszom, mikor ő is.
- Öltözz, aztán egyél. Fél óra múlva az ajtó előtt találkozunk! Pontos legyél! - Mondom sarkonfordulva. Majd otthagyva a gyereket. Kimentem a levegőre. S figyeltem a nyugodt erdőt, eldugott és biztonságos, ezért választottam ezt a helyet.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Vas. 7 Dec. 2014 - 10:59


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Hogy kíváncsi vagyok e a temetésemre? Megdörzsölöm az orrom és gúnnyal telítve köpöm neki vissza a szavakat.
- Ha kíváncsi vagy, nézd meg magad! Pont leszarom! - egy erdőben lévő viskóban akar rejtegetni, de meddig? Egyáltalán helyileg hol a rákban vagyunk? Na de ne álljunk ilyen negatívan hozzá, én azt mondom...ha egyszer tető van a fejem felett! Addig örülök, mert talán innentől fogva egyetlen esélyem van csupán...  ha épp jó kedve van, akkor még egy esélyt ad, ha meg nem, hát akkor a saját koporsómban távozok a házból kapásból. Elregéli mit, hol, merre találok, tudni fogja ha szökni próbálok...a tudásom...nulla? Hát azért ez így nem igaz, tudok egyest mást, szóval talán nem is a nulláról kezdünk, hanem talán az első fokozatról...
Megjelenik a patkány is és a kandalló párkányára igyekszik, tekintete engem figyel. A fickó pedig elköszön. Érezzem magam otthon...hát kösz szépen. Várok néhány percet, amíg csillapodik a levegő. Majd az ablakhoz lépek, egy percnél tovább nem maradok itt, épp nyitnám ki, hogy lelépjek, amikor az  a dög a kezemnél terem ami épp nyitná az ablakot és belém harap. Morog. Tekintete engem néz, szimplán csak letámadt, mert menni akarok...
- Mit bámulsz rühes dög?! - kérdezem tőle ridegen, a hátán pedig felemelkedik az ég felé az összes létező szőr és csak morog.
- Jól van már! Higgadj le. A végén valami rohamot kapsz, azt megmurdelsz, aztán én kapom a semmiért a pofonokat. - zárom vissza az ablakot és kisétálok a konyhába. El se hiszem, egy patkánnyal veszekedtem..eszem megáll... összeütök valami kaját magamnak, mire kettőt fordulok, az asztalon veszem észre az állatot, szuggerál. Engem meg irritál a jelenléte.... Néhány perccel később inkább elmentem aludni. Nem törődtem a döggel sem, szökni se akartam, meg halni se, csak kiakartam törölni az emlékeimből azt a napot...
Nem tudom mennyit tudtam pihenni, arra riadtam hogy valami a földre taszított, a következő pillanatban a halálfalót figyeltem. Végighallgattam, de nem válaszoltam vissza. Majd lelépett, megint. Ezt a fogadtatást...a hajamba túrtam, majd elmentem megint kaját csinálni, a görény nem volt sehol... hála a...kinek is? Mindegy. Harminc perc és 15 másodperc...ekkor léptem ki az ajtón, ahol kint már megpillantottam a gyilkosom...Remélem azért, nem akar sötét paraszt módjára átkokat szórni rám.
- Öhm...- kezdtem el, de aztán csak előhúztam a pálcám, de nem szegeztem rá...
Kezdetnek elég lesz ez is, azt hiszem, míg kiismerem őt, s míg ő is kiismer kissé engem. Akkor már remélhetőleg felesleges kérdésekre sem leszek rászorulva, hogy tudjam, mit vár el.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Hétf. 8 Dec. 2014 - 23:41



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Nagy viccesen megkérdeztem tőle, hogy óhajt-e jelen lenni a temtésén? Menő udvariasság volt. Én speciel szívesen végignézném a temetésem. De nem rovom ezt fel neki. Szegény nem tudja még értékelni, hogy mennyi hatalmat ad a szenvedés.
- Rendben! - Zárom le ennyivel a témát. Nem nagyon érdekel a gyerek temetése. Nekem úgy kell vele foglalkoznom, hogy él. Mellesleg meg teljesen felesleges arra pazarolnom az időmet, hogy ilyen ostobaságokkal foglalkozzak.
Most már teljesen rám van utalva a gyerek. Az én dolgom tanítani, s neki az lesz a dolga, hogy tanuljon és engedelmeskedjen. Ha nem teszi, majd megtanítom neki, hogy ki is itt az úr. Tekintve, hogy a tudása a nullával van egy szinten, ha nem alatta. Azzal amit abban a dilisek neveldéjében tanítanak.
Elmondom a kölöknek, hogy mit hol talál. Majd megjelenik Rex is. Egyetlen mozdulattal küldöm a kandalló párkányra. Most ő lesz a szemem. Ő fogja figyelni a Whitford gyereket, amíg én távol vagyok. Elköszönök, s rendelkezésére bocsájtom a házat.
Hopponálok. Elvégre elkezdtem valamit, amit nem fejeztem be. Márpedig én semmit sem hagyok félbe. Az nem vall rám. Szeretem ha minden tökéletes és egész, amit csinálok. Nem hiába vagyok én Noir, pontos vagyok és megfontolt. Ezek már védjegyemmé váltak.
Az éjszakát nyugodtan nevezhetem termékenynek. Ugyanis egy tucatnyi jelentéktelen muglival rövidítettem meg London lakosságát. A legjobb pedig az az egészben, hogy senki sem fogja tudni hogy én voltam.
Igyekeztem minél jobban kiélvezni minden gyilkosságot. Ki tudja mikor fogok megint oda jutni, hogy lesz rá lehetőségem. Egy biztos nem mostanában lesz. Addig biztos nem, amíg annyit nem fog tudni a kölök, hogy megvédje a tetves bőrét.
A reggelem dehopponálással kezdődött. Visszamentem a búvóhelyre. Rex még mindig a párkányon ült. Gyorsan megtudakoltam, hogy mi volt este. S csak megráztam a fejemet, majd elengedtem enni az állatot.
Gyorsan megreggeliztem. Majd Seth szobájához mentem. Nem aludtam már vagy huszonnégy órája, de ez most nem számít az éjszakai gyilkosságok eléggé feltöltöttek. Úgy voltam vele, hogy majd este alszom, mikor a kölöt is elküldöm lefeküdni!
Arcomon gonosz mosollyal nyitottam be a szobába. Majd két mozdulatba telt, hogy felkeltsem a gyereket. Az egyikkel kivilágosítottam, a másikkal meg lerántottam az ágyról. Gyorsan elmondtam neki, hogy mi a dolga majd magára hagytam.
Egyensen kimentem a házból. Nekem most annyi a dolgom, hogy várok. Ha megérkezik a gyerek, akkor kezdhetjük is a gyakorlást. Csak előbb azt is meg kell majd tudnom, hogy mennyit tud. Hátha nem kell nulláról indulni.
Elövettem a pálcám, majd előre sétáltam egyenesen a kis tisztás közepére. Fél óra és öt másodperc múlva megjelent az ajtóban a gyerek. Hátra se kellett néznem tudtam, hogy ott van. Vállam felett szegeztem rá pácámat. Most be fogom ijeszteni.
- Késtél! Most még elnézem, de még egy ilyen és repülsz! Azt hiszem jobb ha ott kezdem, hogy egyáltalán tudod-e, hogy mik a normális varázslatok? Mert kétlem hogy abban a neveldében elmondták!
Mondom felé fordulva, s fagyosan a szemeibe nézve. Egyetlen ige lenne és itt fetrengene előttem. De annak semmi tanítási haszna sincsen. Előbb meg akarom tudni milyen szinten van aztán már jöhetnek a tadások is. Hogy kivédi-e az meg már az ő baja.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Kedd 9 Dec. 2014 - 16:21


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Kiléptem Aiden után a tisztásra, mire ő közli, hogy késtem. Arra kíváncsi, hogy tudok e bármit is. Egy ideig csak néztem őt, tekintetem nyugodt volt, csendben voltam, nem szóltam semmit. A fene se gondolkodott ezen egy percig sem.  Elmémben vészjóslóan megjelennek az átélt szörnyűségek, a szavak, melyek hatalomhoz juttathatnak. A szavak melyek lelkem helyére süllyedtek. A Vér. A tűz és a halott testvér. Na meg Aiden szavai. Erőszakkal töri föl a feketeség leplét. De nem... Nincs kisfiú, nincs fény. Nincs semmi! Egy pillanat alatt váltok nyugiból, rideggé, mintha mindig is egy hidegvérű dög lettem volna, tekintetem fagyos, lenéző, gyilkos tekintettel nézek rá, a hangomból pedig fröcsög a megvetés, a gyűlölet és az, hogy akarom ezt az egészet.  

- Ki kell, hogy ábrándítsalak, Aiden. -  a gyilkolási vágyam még ha nem is oly hatalmas, de ugyanúgy csapódik neki, még ha csak enyhe lepkefingnak is érzi. De legalább megérzi.
- Sose voltam jó elméletben. Hallottál már a gyakorlat teszi a mestert, dologról?! – kérdezem és már elő is szedem a pálcám, apám sok mindent tanított nekünk, még ha utálta is a fekete mágiát, ugyanúgy benne volt. Bennem van. Amit használni is fogok. Szenvedjetek! Szenvedjetek, ahogyan én!!!! Azt akarom, hogy tiporják el őket! Ha nem is én, de lássam, hogy szenvednek!!! A halálfaló szemei az enyémbe fúródnak. Üresen nézek vissza rájuk. Azzal az ürességgel, amilyen ürességgel, s közönnyel megölték Aaront. Nem, ez nem igaz... Nem közönnyel. Gyűlölettel. Megvetem az érzéseket, amiket ezek iránt érzek. Megvetem azokat a jeleneteket. Megvetem a tanárok szavait. Megvetem a barátaink szavait. Megvetek mindent, ami ebben a rohadt, szaros Roxfortban van!!! Üres, néma, tobzódó gyűlöletet érzek. Néma kongást. És ez az, ami előkaparta belőlem a sötét mágiát, ami bennem szunnyadt mélyen gyökerezve. Feltört, felébredt teljesen. És megmozgat, mivel egyből szegezem is a pálcámat Aidenre és ráküldök egy erőteljesebb Crúciót, lássa és érezze, hogy igenis kitanítható vagyok.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Kedd 9 Dec. 2014 - 22:18



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Utánam jött az udvarra. Hidegen és teljesen érzelemmentesen jegyeztem meg, hogy elkésett. Igen ugyanolyan szőrszálhasogató vagyok, mint nagyapám. Bár ő ilyenkor rögtön nekem dobott egy Inheberet. Fájdalmas módja annak, hogy megtanulja az ember, hogy ne késsen el.
Gyorsan elmondtam neki, hogy mire vagyok kíváncsi. Tudom, hogy abban a neveldében ahonnan kihoztam ott nem tanítanak semmit, de hátha tud valami kis apróságot, amiről el lehet indulni.
Egy pillanat alatt vált át nyugodtból rideggé. Magamban elégedetten mosolyodom el. Csak nem olyan elveszett ez a gyerek. Lehet még vele kezdeni valamit. Látom benne a megvetést és a gyűlöletet. Benne van a feketemágia. Csak ki kell hozni a ketrecből.
- Engem? - Kérdezek vissza lekezelő hangnemben. Lehet hogy ott van benne, mindenkiben ott van. De az nem jelenti azt, hogy tudja is, hogy mit kell vele kezdeni. Engem nem lehet kiábrándítani, mert előre tudom a lépéseit és azok miértjeit.
- Hallottam! - Mondtam egy gonosz mosolyt megvillatva. Szóval tanulta a feketemágiát is. Oh, oh, oh... Hát persze! Hiszen Whitford. Azok is olyan régi feketemágusok mint mi. Csak nem olyan jók!
Tekintetem az övébe fúródik. Nem engedem el. Lehet, hogy üres a tekintete, de én sokkal többet látok benne, mint ami ott van. Bennem van, hogy jó az emberismerőkém. Egyetlen pillantással tudom, hogy mi a gyengéje és ki is fogom használni, ha arról van szó!
Akármi is lesz az ára, ha a földbe kell tipornom is előtte én akkor is egy elpusztíthatatlan fegyvert fogok belőle csinálni. Mert minden megvan benne, ami kell, hogy egy legyen a legnagyobbak közül, hogy hatalmasabb legyen, mint amilyet gondol, hogy lehet.
Már ébredezik benne a gyűlölet, a kegyetlenség, a harag. Minden ami ahhoz kell, hogy rendesen tudjam tanítani. De még nem teljes. Kell még neki idő bőven kell. Az ereje már csak arra vár, hogy használja. Nekem pedig meg kell tanítanom neki, hogy ezt hogyan tegye meg.
Hirtelen emeli a pálcáját. Elmosolyodok. Ez az, mutasd mit tudsz! Egy Crució! Halványka... bár jobb, mint a legtöbb jóságpártinak. Egyetlen mozdulat kell csak, hogy kivédjem, s ugyanabban a pillanatban repül is vissza egy erősebb formában.
- Jó volt! De még sokat kell tanulnod! Először is! Adj bele mindent! - Csettintettem, s ezzel egy időben múlt el a Crució hatása. Azt hiszem ezzel fogjuk kezdeni. Ha ezt fel tudja fejleszteni, akkor minden menni fog!
Hosszú, hosszú hónapoknak nézek elébe azt kell mondjam. Mire sikerül olyan szintrw emelnem, hogy magától is meg tudja magát védeni. Igaz ez attól is függ, hogy milyen gyorsan tanul. Azt pedig merem remélni, hogy gyorsan. Mert neki fájdalmasabb lesz!

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szer. 10 Dec. 2014 - 19:47


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Hallotta a mondást, megnyugtat...egy kicsit...vagy nem. Azu elmémben tobzódnak a gyűlöletem apró részecskéi, végül támadok. Be is talál, de egy pillanat alatt kapom vissza ugyanazt kissé erősebben, amire összegörnyedek  és eltűnik az igyekezetem. Zihálva pillantok fel rá, ahogy ösztönöz...Vannak helyzetek, amikre egész egyszerűen nem lehet felkészülni. Mert annyira abszurd már az elgondolásuk is, hogy az ember bele sem gondol abba, hogy egyáltalán megtörténhet. Persze aztán ki tudja, hogy pontosan meddig fogom bírni, vagy hogy mikor lesz még alkalom arra, hogy próbára tegyük a cérna vastagságát....
Hogy érthetné meg bárki. Nem mondok le az akaratomról. Akkor sem, ha ezért újra és újra meg kell halnom, hogy aztán újra világra köpjön holmi bosszú. És ami engem ilyenné tett, azt talán még a legrosszabb rémálmaimban sem kívánnám senkinek.  Nincs szükségem szavakra, hogy értsem, tudjam, mire gondol, mit vár tőlem. Felegyenesedek és kifújom magam. Roppant szokatlan volt számomra a helyzet, de idővel szinte sürgetve éreztem magam általa. Nógat: gyerünk, mi lesz már, gyere és küzd. Mert a kergetni való birkák ( Roxfortiak ) nem várnak senkire. Újra felemeltem a pálcám, majd ami  előbb eszembe jutott, apám tanításaiból, azt küldtem rá.
- Expulso!!! - a halálfaló előtt robbanás történik, de nem tudom bemérni, hogy megsérült-e vagy mi van, a füst és a porfelhő zavaró tényezők most.
- Expulso! - küldök ismét egy robbanást, ezt már én is megéreztem, egyelőre ennyi telik tőlem, vagy ki tudja....

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szer. 10 Dec. 2014 - 23:20



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Persze, hogy ismerem a mondást. Miért ne tenném? Én is előszeretettel alkalmazom. Sőt mindent így tanultam meg. Hirtelen támad. Nem rossz, de nem is a legjobb. Egyetlen intéssel védtem ki és küldtem rá vissza erősebben.
Összegörnyed! Nem bírja. Nem jó, sokkal magasabbnak kell lennie a tűrőképességének. De majdcsak,megedződik valamikor! Ha eleget gyakorlok vele akkor biztosan meg tudom majd növelni ezt a határt benne. Hiszen nem lehet nyámnyila, ha egyszer gyilkost akarok belőle faragni.
Rengeteg dolgom lesz! A tudását is fejleszteni kell, a gyakorlatát is erősíteni kell és a fájdalok küszöbét is meg kell emelni. Kezdem érteni miért kell ezt a családomban olyan fiatalon elkezdeni. Még én is csúsztam kicsit a korban.
Figyeltem, ahogy lassan feláll és kifújja magát. Jobb lesz, ha hamar hozzászokik az ilyenhez. Mellettem vége van a nyugodt éveknek én kegyetlenül belé fogom verni azt amit tudnia kell. Nem fogok feleslegesen magyarázni, csak azt mondom el amit muszáj!
Sokat vár. Nógatni kezdem. Nem fog lazsálni itt nekem. Munka van, kemény munka az a dolga, hogy harcoljon, hogy tanuljon. Fejlődni fog, mert azt mondtam neki. Nem tudom milyen tanár leszek, de azt tudom hogy nem fog megúszni semmit és kemény leszek vele. Mert csak abból tanul!
Hirtelen megint támad robbanás a lábam előtt lehunyom a szemem. ~Loci!~ Máris kitisztult szemem előtt a kép. Nem is olyan rossz, de ez ellenem nem ér semmit. Hiszen nem a legjobbak egyike, csak egy kis taknyos, aki még nem tud semmit.
Még egy robbanás ez már erősebb volt. Jó, kezdi kiengedni az erjét. Ez viszont még mindig nem elég! Döcögős lesz az út a célomig. Mikor lesz ebből gyilkos! Nem tud ártani senkinek. De jobb ha nem adom fel a reményt. Benne van a lehetőség, nekem csak ki kell hoznom onnan.
- Diffract! Sectumsempra! - Küldöm rá sorozatban a két átkot. Az elsőtől nekicsapódik az egyik fa gerendának. A másikkal pedig kap egy csinos kis vágást a mellkasára.
- Ez minden? Vagy tusz még valamit? - Kérdezem lekezelő hangnemben, de gúnyosan mosolyogva. Imádok mások idegeivel játszani egyszerűen elképesztő tud lenni. Hogy mennyire esetlenek lesznek tőle, felemelő érzés.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Csüt. 11 Dec. 2014 - 20:30


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Hát úgy tűnik a robbantásokat meg sem érezte, illetve be se találtam rendesen. Miért érzem úgy, hogy ezért még igen is kapni fogok? És nem jót...nem keveset. Nem is kicsit. És jön is, hirtelen neki csapódok a háznak, vagy valaminek. Ez a büntetésem? Még csak fel sem pillantok, de fájdalmat érzek, majd érzem a meleget, lepillantok. Majd oda is nyúlok. Vér. Ez az én vérem? Ez az én...vérem... Kicsit ijedten térek vissza a valóságba. Aaron és a vér és a halál...Nem!!
Lenéző kérdéseire nem válaszolok. Fene tudja, a szavai úgy konganak a lelkemben, mintha egy üres bádogedénybe hajítottak volna egy tízcentes érmét. Nagyot nyelek. Nem hallok semmi mást, csak a saját, zaklatott lélegzetemet, a perifériámból látom, miként emelkedik és süllyed a mellkasom, pillanatokig csak meg-megrándul néhány arcizmom, aztán egy mozdulattal kellek is fel a földről.
- Nem! Nem adom fel! Nem fogom feladni. Sem most, sem később. Végig csinálom! - jelentem ki egyszerűen és határozottan, mintha az előző kis félelmem nem is létezett volna....Szorosan megragadom a pálcám és közelebb lépek a halálfalóhoz. Ki kell találnom valamit. Valamit, amivel térdre kényszeríthetem....Aztán elmémbe bezakatol a megoldás, mint a gyorsvonat. Gúnyosan elmosolyodom és amikor a pálcám emelem, már sorozatosan küldöm felé a varázslatokat.
- Locomotor mortis!!! - egy másodperc és Aiden lába bilincset kap, nem is akár milyet! A haragom és az elhatározottságom szülte. -  Confundo!! - a másodpercek töredéke alatt tűnik el Aiden alatt a talaj és a sötétség kebelezi be magába. - Sectumsempra! - adok kapok ugye bár...arcám és a teste különböző pontjain jelennek meg mélyebb vágások. Azért lettem erősebb a néhány perccel ezelőtti önmagamhoz képest, mert megakarom ölni. Őt. Mindenkit!

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: -
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Csüt. 11 Dec. 2014 - 23:38



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Robbant, hát nem mondom, hogy hatásos, de jobb, mint a semmi. Bár eléggé gyenge. Most viszont én jövök. Kicsit fel akarom heccelni. Hátha akkor kiad magából egy kicsit többet. Nálam hatásos volt, de azt nem tudom nála az-e. Viszont próba szerencse.
Egyetlen igével vágtam neki a ház egyik gerendájának. Majd ráküldtem egy Sectumsemprát. Kizökkentettem. Megdermedt a vértől. Friss még a testvére halála. Ez alap esetben kedvezne, hiszen könnyű célpont, de most nem szabad így tekintenem a dologra.
Elégedett vagyok magammal. Még mindig profin tudom, hogy hogyan kell befolyásolni. Persze tudom hogy értek hozzá, de ilyenkor bebizonyosodik, hogy tényleg profin tudom. Ez pedig csak még magabiztosabbá tesz. Na nem mintha nem lennék az alapból.
- Ez a beszéd! - Mondom gonoszul mosolyogva. Nem adja fel. Így kell gondolkodni egy halálfalónak. Igaz még hosszú az út addig, de ha eddig eljutottunk akkor, már jó felé haladunk. Majdcsak nem veszett fejsze nyele ez a gyerek!
Térdre akar kényszeríteni? Engem? Ő? Na ne vicceljen. Nem tud olyan varázslatot, amitől én térdre kényszerülök. Az ki van zárva. Látom a gondolatait, tudom hogy mit fog lépni nem lesz semmi sem meglepetés.
Máris támad. Megbilincseli a lábamat. Én csak egykedvűen nézem a láncokat. Majd hirtelen feketeség vesz körül. Hátam mögé teszem kezeim és várok. Eddig jó és most? Mit fog csinálni? Erre kíváncsi vagyok, nagyon is.
Sectumsempra! Nem rossz... Határozottan jobb, mint a Crucio volt. Elégedett vagyok, ahogy végig nézek magamon. Nem zavarnak a vágások, ez már semmi nekem. Meg akar ölni. Az nem lesz olyan egyszerű, kölök. Nem vagyok könnyű préda.
Csettintettem az ujjammal, mire eltűnt a feketeség és a bilincs a lábamról. A sebek megmaradtak. Akartam, hogy lássa, hogy nekem meg se kottyannak az ilyen kis sebek. S hogy tudja egyszer neki is el kell jutnia erre a szintre. Lehetőleg minél hamarabb!
- Egész jó kölök, egész jó. A nullához képest. Csak ezt kellett volna hozni alapból is! Inhebere! - Küldöm rá a tüzes bilincset. Tanulja csak meg, hogy erősebbnek kell lennie. Sokkal erősebbnek.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Pént. 12 Dec. 2014 - 19:20


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Hiába a bilincs, szinte tudomást sem vesz róla, a sötétség meg se izzasztja. Sőt... a vágások mintha nem is érték volna, pedig megsérült és leszarja. Még vérzik is...mikor leszek azon a szinten? Talán egy év, kettő...esetleg soha? A szarból nem lehet várat építeni, tehát, az erőmet még nem használhatom gyilkolásra, jelenleg még nem. Tudom én ezt! Néhány pillanatnyi gondolkodás, Aiden esetleges dicsérete, ha ezt lehet annak venni, majd ismét támadott. Ez őrülten fájt. De nem mutathatom ki, előtte nem, de attól még érzem a kínt. Most már értem, mit is jelent halálfalónak lenni.
Hol az idegesség, hol pedig a fájdalom tombolt bennem, de mindkettő rettenetes volt és őrjítő. Megfogok bolondulni! Veszettül kapkodom a levegőt, mellkasom fel-le jár.
- Sose lehet tudni, melyik lesz az utolsó nap, kár lenne mértéktartás címén elszalasztani bármit is - pillantottam felé rá, egy gúnyos mosolyt erőltetve képemre. Nem tudom, mikor került oda, de maradt. Erre mit lehet felelni adott helyzetben? Semmit....
Nem akartam emléket, nem akartam illúziót, makacs dac, engedetlenség, tagadás, ezeket mutattam fel elsőre... Amit elvesztünk, az sohasem fog visszatérni..milyen igaz.
- Ugye... most... csak.. VICCELSZ VELEM!!? - ordítottam jéghidegen, szinte látszott, ahogy meghúztam lába előtt azt a bizonyos határvonalat. Eddig és nem tovább. Ezen túlmenően nincs garantálva, hogy megmaradok a szavak szintjén és nem folyamodok komolyabb eszközökhöz. Arcomról pedig eltűnt a kedves-jóságos színezet, s lassan átadta a helyét valami komorabb, cseppet sem simulékony hangulatnak. Egy pontig megértő vagyok én is, hiszen mindenkit elragadhat az indulat, mi pedig nem egy kellemes dologról csevegünk, meg nem is játszunk. Mi lenne, ha AZT használnám?
- Nem tudod kivel állsz szemben, Aiden Noir... - motyogtam alig halhatóan, majd az ég felé emeltem a pálcát és újra ráüvöltöttem, hangom lenéző, durva és őrült volt.
- Megmutatom neked Aiden Noir, hogy ne szórakozz egy WHITFORDDAL!!
Egy Seiy Spirit-et küldtem rá, nem ismerheti, hiszen egy ősi Whitford átok, amolyan 1000 éves dolog. Néhány..néhány? Amolyan 100 meg 100 vöröses fekete árnyék csapódott ki a pálcámból és egyenesen Aidennek csapódtak, az összes keresztül zúdult rajta. Először ledermed, nem tud megmozdulni, zsibbadnak a végtagjai, őrületesen fájni fog a feje, homályos lesz a látása. Kifordul a talaj a talpai alól...ez ellen nincs ellen átok, csak ha a megidéző kifekszik, elájul. A lényeg, ezt még ő se bírhatja ki épp ésszel.  Másodszor...másodszor pedig eddig bírtam a csatánkat, összerogytam, először térdre, elengedtem a pálcám, majd előre hasaltam. Már ez is túlmutatott az eddigi tudásomon.







••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: Megy ez XD
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Pént. 12 Dec. 2014 - 22:57



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Egész jó. Bár ellenem az ő tudása és hatalma kevés használjon bármilyen ismert vagy ismeretlen átkot. Most is hatástalan volt mind. A bilincs hidegen hagyott. A sötétet szeretem, a vágások pedig ezerszer jobbal, mint nagyapám kínzásai voltak.
Megdícsértem. Bár diszkréten. Nem akarom, hogy elszálljon a feje. Tudnia kell, hogy kinek a kezében van az élete. Az enyémben! S úgy használom őt, ahogy akarom. Ez ellen pedig nem fog semmit sem tenni. Mert különben megölöm.
Támadok, látom hogy szenved, de nem akarja mutatni. Helyes. Halad a jó úton. Ez az egyik legfontosabb az erő növelés után. Növelni a fájdalom küszöböt. Vagy legalább megtanulni elrejteni a fájdalmat a világ elől. Ez nem könnyű, de jól megy neki.
- A mai! Mindig a mai az utolsó! - Mondtam nyugodtan. Hát igen a Noir életfelfogás. Nem félünk a haláltól. A halál velünk jár. Nekünk mindegy, hogy melyik nap az utolsó. Mi mindet kihasználjuk, amennyire csak lehet.
Arcára gúnyos mosoly húzódott. Mennyivel jobban áll ez neki, jógyerek kép. Egyszerűen imádom nézni, ahogy megváltozik benne a világ. Mintha minden megfordult volna benne. A javamra fordul minden. A fegyverem lesz. Az én fegyverem.
- Nem szoktam viccelni, Whitford! - Mondtam ridegen, figyelembe se véve, hogy milyen hangot ütött meg velem. Nagyapa ilyenkor már kínozni, kezdett engem, de most látni akarom hogy mennyit tud magából kihozni.
Most már arcán is látszik mennyire megváltozik belül. A jó gyerek arc, a simulékony tekintet eltűnik. Egy sokkal komorabb alak jelenik meg helyette. Ez az, csak így tovább ez kell nekem. Egy gyilkos, mindjárt az lesz, már nem kell sok.
- Dehogy nincs! Egy senkivel! Aki mindig a második helyet kapta. Egy vesztessel! Egy kölökkel, aki nem tudja magát megvédeni sem! - Hecceltem gúnyosan mosolyogva. Imádom sértegetni az embereket, de most jó okom is volt rá.
Rámordít. Meg se rezzenek. Fenyegettek már! Nem tudhat olyan igét, ami nagyobb fájdalmat tud okozni, mint maga a pokol. Felém tartja a pálcát, majd ellövi az átkot. Egy pillanatra meglepődöm, majd gyorsan reagálok, mielőtt elérne. Egy igére van időm! De be fog találni!
- OCCIDES! - Ordítom jeges hangon. Mire kék szikra tör ki a pálcámból, s ugyanabban a pillanatban találja el a gyereket, mint az ő átka engem. Mint egy időzített bomba komolyan mondom, olyan pontosan lőttünk.
Varázslatomra, a gyereket olyan érzés fogja el, mintha nem kapna levegőt, majd mintha szorítanák a torkát. S szépen lassan meghalna, de éltben marad, csak a fájdalmat kapja meg, ami a halállal járna.
Elzsibbad mindenem, majd fájni kezd a fejem és kicsúszik a talaj a lábam alól! Koncentrálj Aiden! Ahogy nagyapa mutatta! Bíztattam magam. Csak addig kell megtartanom az eszem, amíg kifekszik.
Ez hamara meg is történt. Enyhült a fájdalom, de nem szűnt meg. Ez azt jelenti, hogy még magánál van. Lehunytam a szemem. Koncentráltam, el kell szakadnom a hatástól. Csak akarni kell. Alig két perc kellett. Fejemet fogva keltem fel. Kicsit megráztam magam.
Odamegyek a kölökhöz. Lenézek rá, majd ruhájánál fogva húzom fel. Szemeibe nézek. Tekintetem fagyos és dühös, hangon pedig ugyanezt tükrözi. Ennyi volt a bemelegítés. Innentől kemény leszek. Tudom mire képes most már csak fejleszteni kell ezt a tudást.
- Holnap kezdődik a kemény tanítás. De szólok még egy ilyen és megöllek, mielőtt esélyed lenne egyetlen levegővételre. Viláos voltam? A napod hátralevő része szabad. Én lepihenek, ha baj van kelts fel. Rex, tartsd szemmel!
Adom ki a parancsokat, majd visszamegyek a házba. Egyenesen a szobámba. Nem is foglalkozom semmivel, csak ledőlök az ágyba és elalszom. Ez a majdnem harminchat óra ébrenlét kicsit sok volt egyszerre. Ráadásul a gyerek is lefárasztott.

Music: Fight

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Szomb. 13 Dec. 2014 - 18:49


1974. Májusa
 
Aiden & Seth


Honnan? Mégis honnan tudja, hogy második voltam egész életemben? Ez őrület...de legalább a támadásom bezavarja őt, egy pillanat erejéig, de fölényben éreztem magam. Most már tudom, képes vagyok arra, amire ez idáig képtelennek hittem. Úgy gondolkodni,  mint egy gyilkos. Úgy érezni, mint egy gyilkos. Az erőm telibe kapta őt, ahogy az ő ereje is engem. Valami...fojtogat...nem kapok levegőt. A szívem feltúrbózva verni kezdett, majd eldőltem, mint egy darab fa, vagy zsák előre. Még eszemnél voltam, láttam magam körül a történéseket. Láttam Aident, ahogy hatástalanítja a varázslatomat, de legalább megérezte az erőm. Felkap a földről, talpra állít és kioszt...Nem azt mondta, hogy mutassam meg mit tudok? Most meg nem tetszik neki? Mindaz amit megmutattam neki, ezért van kiakadva. Nem értem. Elenged, majd bemegy a házba, lassan utána nézek, talpon maradtam, majd lepillantottam a lábam mellé a görényre.
- Te vagy az őrzővédőm? Házi őrizet, mi? Fenéket... - motyogtam egy gúnyos mosoly kíséretében, majd a hajamba túrtam és a távolba pillantottam. A napom további része szabad.
- Rex, ugye? - pillantottam ismét rá, majd ismét előre.
- Mit szólnál, egy kiránduláshoz? - kérdeztem gúnyosan, majd megindultam a fák felé, lepillantottam, a görény a lábam mellett szaladt, én csak sétáltam, de neki a futás kellett, hogy mellettem legyen.  
Nem zavar a jelenléte, mint korábban...addig míg meg nem harap újból, nem érdekel, hogy követ és figyeli minden lépésemet. Az erdőben egyre beljebb haladtunk, sőt már az idő is jócskán eltelt, meg már 20 km-re voltunk a faháztól. Feltűnt néhány Roxforti tanár hangja, egy fa mögött bújtam meg és figyeltem őket. Egy gúnyos mosoly jelent meg arcomon, a pálcám szorongattam, egy kicsit sötét volt itt az erdő részen, így nekem kedvezett a dolog. Kiléptem és nesztelenül közeledtem feléjük.
- Crucio! - szórtam az egyikre az átkot, ordítások közepette fogott talajt és ebben a pillanatban éreztem meg valami nagyon újat. A félelmét. Erőt adott nekem. Mámorító és finom volt. Ordított, fájt neki. A másik pedig megsebesített. De az kapott egy robbanást a képébe. Belehalt. A földön fekvő pálcát szegezett a görényre, hirtelen felkaptam az állatot a földről és szétrobbantottam a fickó fejét.
- Egy új halálfaló van születendőben...ne rontsd el a pillanatot. - néztem lenézően a halottra, majd a távolba pillantottam, ahol Roxfort falait véltem kirajzolódni. Tekintetem izzott a gyűlölettől, de készen álltam arra, hogy egy újabb meccset ejtsek Aidennel...10 óra telt el mire visszasétáltam a fa kuckóhoz, a görény pedig szorosan mellettem, kissé fáradtan. Kellett ez a kis szellőztetés...



••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music:  Találkozás Note: Megy ez XD
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   Vas. 14 Dec. 2014 - 9:47



Aiden és Seth


When everything started
Három és fél évvel ezelőtt

Megleptem! Jah persze már megint kotyogtam. Pedig megszokhatnám, hogy utalást se lehet arra tenni, amit kiolvasok mások fejéből. De ez van. Látni akartam az erejét, s azt hogy ő is tudja, hogy benne van. Meg akartam neki mutatni.
Telibe kapott a varázslata, de csak mert nekem nem kenyerem a védekezés. Én inkább támadok, s most is tamádtam. Míg én egyensújom elvesztve fejfájással és rossz látással dőltem el, ő fuldokolt.
Nekem nem nagy cucc az ilyen ige. De nem szeretek sokáig ilyen rossz állapotban lenni. Így hamar meg is törtem, majd odamentem a kölökhöz és felrántottam. Talpra állítottam. Majd kiosztottam. Most tiszta olyan voltam mint nagyapa. Paradoxont csináltam.
- Igen azt mondtam mutasd meg! Megmutattad! De jobb ha tudod hol a helyed. Most elkapott a vágy meg akartál ölni, de ha holnaptól kezdve bármikor csak kísérletet is teszel rá... Megöllek!
Mondtam teljesen nyugodtan. Nekem nem lesz belőle bajom, ha megtudja, hogy kotorászom a fejében. Úgyse tud tenni ellene az ég egy adta világon semmit sem. Rábíztam Rexre, majd elmentem aludni. Komolyan kikészültem.
Nem tudom mennyit aludhattam nem mire felkeltem már magasan járt a nap. Na szépen vagyunk mondjatom. Kimentem a konyhába megittam egy kávét. Még nem érdekel, hol van az a nyavajás Whitford gyerek. Majd ha magamhoz tértem.
Mikor ez megtörtént körbenéztem a házat sehol. Kimentem a teraszra ott sem. Megráztam a fejem, majd lehunytam a szemem. Rex szemével néztem. Amit láttam az egy hulla volt. Meg egy másik ember, aki földre rogy, miközben emelkedik a látkép. Seth pedig egy gyilkos arcával nézi a halottakat.
Gonoszul mosolyodtam el. Első szint meglépve. De még messze van a cél. Nagyon, nagyon messze. Karbatett kézzel dőltem neki a ház falának, s vártam, hogy a páros visszaérjen a házhoz. Bár szinte biztos vagyok benne, hogy az nem most lesz.
Csak most kezdem el felfogni, hogy nekem komolyan tanoncom van. Pedig én mindig azt mondta, hogy sose lesz. Mert túl sik baj van vele. De nem tudtam megállni. Hiszen látom benne, hogy ott van a lehetőség. Hogy képes leszek könyörtelen gyilkost faragni belőle.
Aiden, Aiden. Mit vállaltál te el. Oda lesznek a nyugodt esték. Mostantól vigyázhatsz egy taknyosra. Ráadásul tanítanod is kell. Megbolondultál talán? Tettem fel magamnak a kérdést. Bár pontosan tudtam rá a választ.
Nem vagyok bolond. Akkor lettem volna az, ha hagyom, hogy elvesszen. Ha nem kapok a lehetőségen, hogy egy elveszett, kiszolgáltatott gyereket, akinek ennyi a hatalma nem szerzek meg magamnak. Akkor igen akkor bolond lennék.
Bár el fog tartani egy darabig, amíg sikerül olyanra formálni, hogy nekem engedelmeskedjen. De nincsen lehetetlen. Végülis hamarosan rá fog jönni, hogy mindezt nekem köszönheti. S ahogy elnéztem szereti a gonoszságot.
Mit szereti benne van. Láttam rajta, mikor megtámadott. Úgy van benne, mint bennem. Csak valami vagy valaki elnyomta benne. Visszafogta, pedig mekkora kincs lehetettt volna, ha már korán elkezdik kiképezni. Most viszont nekem kell behoznom a lemaradást.
Olyan dolgokat, praktikákat fogok neki tanítani, amiket senki mástól sem tanulhat meg. Fegyvert akarok belőle faragni. Egy gyilkost, aki a szavamra ugrik, aki azt teszi, amit én mondok neki. S ha kell ezért mocskos eszközöket is bevetek.
- Szép munka volt! Egy kezdőtől! De legalább tudod milyen ölni! Tetszett? Elmehetsz Rex most már figyelek rá én! - Mondom gúnyosan mosolyogva, mikor olyan közel ér a páros, hogy hallják a hangomat.
- Este velem jössz portyázni. Megnézed, hogy milyen! De egyetlen igét, egyetlen hangot nem akarok hallani. Holnap pedig javítunk a Cruciódon! - Mondtam ajkamat félmosolyra húzva. Majd bementem a házba és leültem a kandalló elé, ahova tegnap is.

Note: Hát persze, hogy megy!XD

Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Seth & Aiden - When everything started   

Vissza az elejére Go down
 
Seth & Aiden - When everything started
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Információk :: Karakterek :: Lezárt Játékok-
Ugrás: