Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Lily és Alice

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Lily és Alice   Szomb. 15 Nov. 2014 - 22:55






Lily és Alice




Foszlányok  maradtak meg bennem, ahogy ide kerültem. Biztos voltam, hogy a nagybátyámmal találkoztam. Vagy mégsem, akkor sem értem, hogy került oda. Pont ő. Fájt a fejem sajgott a hátam valami utóhatása ez a szédülés a crucionak.
Nem tudom többször éreztem éles hasogatást. Nem tudtam. Koncentrálni. Hallottam dolgokat. Szó foszlányokat.
"Olyan mint az anyja... "
"Nem lesz baja...." "Nyugalom kell neki" "Pihenés és pihennie kell..." "A családjának szólni kellene biztos..." "Elég, ha azok tudják akik..."

Dumbledore hangját is hallottam valamit beszélt a dörmőgő mély hangúval, akit biztosra vettem vagy mégsem, hogy ő a nagybátyám és méghozzá az a bizonyos auror.
Túl éltem. De fájtak az emlékek, amik feltörtek belőlem. Anyám halála. Még mindig nem tudtam kerültem Kirkwallba.
Párszor fel ébredtem és bámultam ki a fejemből éjszaka volt. Fel kell kelnem, de ahogy megpróbáltam felülni szédülés, hányinger és éles fájdalom fogott el. Könnyek szöktek a szemembe.
Mióta vagyok itt? Mit tud az igazgató? Ki fog rúgni a suliból? Elhagytam a roxmortsi hétvégén Roxmortsot. Semmit nem tudtam meg válaszolni. Újra álomba merültem. Rém álmom volt. Halálok, amiket láttam és megéltem. Anya. Aaron Whitford. Nora Winter. Aztán meg jelent egy sötét alak arcomba nevetett az, akivel nyáron összetűzésbe kerültem. Aztán valahogy Sethé változott az alak és hallottam kimondani többször azt a főbenjáró átkot. Felsikítottam. Éles élettelen hangnak hatott az egész termet becsengtte. Felpattantak a szemeim és a fehér plafon bámultam már fent volt a nap. Hajam nedves volt az izzadságtól. A tenyerembe mélyesztettem körmeimet, melyből kis vér fakadt. A kijárat felé fordítottam a tekintettemet senkit nem láttam bent a gyengélkedőn egyedül voltam. Újra a plafont néztem. Sírtam nem tudom miért, de sírnom kellett.
Lépéseket hallottam. Nem akartam tudni ki jön. Már biztos az egész iskola tudja mi történt velem. Én vagyok a pletyka. Amit én nem szeretnék, hogy rólam beszéljenek. Elakartam, tűnni a föld felszínéről. Most és mindörökre. Hülyének fognak nézni a tanárok, ha elmondom mi történt.
Utáltam magam, az életemet, a stílusomat, a titkaimat, a hűségemet, a személyiségemet. Nem tudom azt, hogy miért utál a bátyám? Nem merem apámnak be vallani hova jelentkezek. Franktől pedig nem akarok meg szabadulni, mert szeretem, közben tudom az lenne a leglogikusabb lépés ha szakítanák vele. Gyáva vagyok. Az arcomon a meleg könnyeim folytak végig. Kirázott a hideg. Lecsuktam a szemeimet mert nem akartam sírni. Ha ott meghaltam volna talán minden jobb lenne, de gyáva vagyok a halálhoz is. Utálom magam... Az élet fáj és el kell fogadnom. ezzel próbáltam vigasztalni. Egyetlen szép és jó emlék sem jutott eszembe. Csak keserűség és fájdalom volt bennem.


|| To:Lily || Note: Fáj az élet... || Music: My Fairtale




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Szomb. 15 Nov. 2014 - 23:54

Lily & Alice

A napom nagy részét a végtelennek tűnő tanulásnak szenteltem. A hálóban senki nincs rajtam kívül, így végre kényelmesen az ágyamon kitudom engedni a tanulási vágyaimat, amit azzal vittem túlzásba, hogy még jó pár könyvtári könyvvel megtoldottam a tankönyveimet. Más bolondnak néz, mert neki épp elég amit a tankönyvek nyújtanak, és amit a tanárok osztanak meg velünk órán jegyzetek gyanánt. Én viszont szeretek egy témának alaposan utána nézni. Nem tehetek róla, mert nekem minden érdekességnek számít, ami a varázsvilággal kapcsolatok, és szeretnék mindent megtudni róla.Igen a félvérekhez és az aranyvérű társaimhoz képest, kissé lemaradva érzem magamat. Egyszerűen úgy érzem, hogy rengeteg bepótolni valóm van. Hiába tudok már most többet mint bármelyik aranyvérű. Sebaj, én érzem magamat jobban. Illetve remekül letudja kötni a figyelmem, azokról a gondolatokról akik előszeretettel zaklatnak. Aminek most a 80%-át James Potter tölti ki. Sóhajtok és leteszem a vérfarkasokról szóló fejezetet. Mióta megtudtam Remus az próbálok róluk minél többet megtudni, hátha tudok neki valamit segíteni. De annak egyenlőre csak az lett a vége, hogy az apró betűk kiszedegetése komolyan fejfájást okozott. Azt hiszem a levegőre kéne mennem, vagy csupán innom kéne valamit, és nem ártana a gyomrom furcsa morgásából adódóan ennem is valamit. Kelletlenül felállok, és egy nyújtózkodás után lemasírozok a klubhelyiségbe, ahol már többen vannak. Íme a civilizáció Evans. Lemasírozok a lépcsőn, majd a mellkasomhoz kapok mikor hirtelen a semmiből Félig Fejnélküli Nick jelenik meg.
- Szép napot. - üdvözlöm a kísértett miközben próbálom a szívemet vissza ütemezni.
- Szépet napok Evans kisasszony. - köszönt vissza a tőle megszokott udvariasságban. - Csak gondolom tájékoztatom kegyedet, hogy nem rég jártam a gyengélkedőn. Úgy hiszem Griffen kisasszonyt véltem felfedezni az egyik ágyon.
- Hogy mi? - csak pislogok érthetetlenül. Nagyon felse fogom, majd megrázom a fejemet, és körülnézek. Se Doe, Marl, Molly akivel tudnék beszélni, a fiúkkal meg felesleges. - Komoly baja esett? - kérdezem tovább a házi szellemünket miközben igyekszem a portréjuk felé.
- Ha nem veszi sértésnek, nem tűnt éppen kellemes látványnak.
- Köszönöm Sir Nicholas, kedves öntől hogy szólt. - ezzel én a portréjukon ő pedig a falon keresztül távozik megemelve a fejét búcsúzásul, amitől mint mindig most is kirázz a hideg. Utamat természetesen a gyengélkedő felé teszem meg. Kissé ideges vagyok, remélem jól van. Szégyenlem magamat, hiszen ebben az évben nagyon elhanyagolom a barátaimat önző módon.
Ahogy beérek a gyengélkedőre furcsa emlékek ugranak be, amire összeszorul a gyomrom. Kellemes és egyben nem kellemes emlékek fűznek ide. Normális ez? Biccentek Madame Pomfrey-nak. Meg is látom a kicsiny alice-t. És oda sétálok hozzá, kissé szégyenkezve. - Szia. - mosolyodom el együtt érzően, valóban nem néz ki valami jól. - Jesszusom mi történt? Sajnálom , csak most tudtam meg, és azonnal jöttem. Mióta vagy itt? Hogy vagy? - valamiért az összes kérdést egyszerre tettem fel neki, ami elhangzott a fejemben. Ahogy nézem őt a paranoiás részem azonnal gyártja a szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat. Velem se történtek éppen kellemes dolgok akár a kastélyban, akár azon kívül. Ezeket mind titokban tartottam, tartottuk mert nem akarunk pánikot kelteni. De ahogy nézem Alice-t ez nem egy bájital órai baleset. Összeráncolom aggódva a szemöldökömet. Ha őt is megtámadták... sürgősen neki kell kezdenünk a párbajszakkörnek.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Vas. 16 Nov. 2014 - 7:49






Lily és Alice




Lily hangját hallom. Néha azt hiszem képzelődöm. Lehet hogy most is így van. De a fehér plafonról a hang irányába vándorol a tekintettem és ott látom teljes valójában, Lilyt. A felét se jegyeztem meg és hallottam mit mondott. Mosolyogni szeretnék rá, hogy ne aggódjon jól vagyok, de ebben az állapotban nem tudom meg tenni egy mosolynak is ára van könnybe lábadnak szemeim.  Az aggodalom, amit nem tudok most értelmezni miért és hogyan ült ki az arcára. Össze kell szednem a gondolataimat.
-Hülye voltam.- ennyit préselek ki ajkaimon. Aztán lecsukom a szemet nem akarom látni őt. Senkit se akarok látni, de mikor lecsuktam szemeimet egy kép derengett fel Seth képe. Gyűlölöm legközelebb nem ússza meg, de őt se akarom látni. Ezért inkább maradok a fehér mennyezet bámulásánál. Lily nem tud semmit. De a többiek mit tudnak? Nem tudom össze szedni hány óra van milyen nap. Ha tudnám talán meg mondanám Lilynek is mióta vagyok itt. Szarul vagyok. Ez a leghelyesebb kifejezés. Látszik rajtam, de egy ilyet nem mond egy aranyvérű Griffen lány. Fájnak a végtagjaim, de lehet pszi.. pszich... pszichikai alapon már. Túl kellene lépnem, de még nem megy ebben az évben olyan sok minden történt amit magamba tartok.Senki se tud rólam.
Mindenki tudja, hogy itt vagyok vagy talán mégsem. Nem tudom mi történt. Ezt így nem lehet el mondani itt a falnak is füle van, Lily is tudja mindenki tudja. Felnevetnék, de helyette el torzul az arcom. Kiakarok törni a testemből a gyenge testem börtönéből. Kifutni a világból. Lily gyengének lát.
-Nem hinnél nekem.- Hangomból így is a nyugalom szól hiába vagyok olyan állapotban amilyenben. Éles fájdalom hasít a testembe, legszívesebben felkiáltanék, de itt van Lily és próbálom eltakarni. Ajkaimba harapok, de így is feltörik belőlem valami halk kiáltásszerűség vagy nyögésszerű valami. Nem tudom mit láthat belőlem Lily, de semmi jót.  Zavaradottság vessz körül engem. Elhomályosul látásom megint csak a könnyek miatt. Nem látok semmit csak azt a fehérséget amelyet mennyezetnek hívnak és nem tudom miért nevezik annak. Egészen elfehéredek a fájdalomtól.
Senki se hinne nekem, mert egy halott az halott és sosem tér vissza élő hús-vér személyként.


|| To:Lily || Note: Fáj az élet... || Music: Cello music




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Vas. 16 Nov. 2014 - 21:06

Lily & Alice

Kábultnak néz ki, gondolom jó kis bájitalokat kapott, amik kicsit lenyugtatják. Mély levegőt veszek, majd csak leülök az ágy melletti székre, és csak aggódva pislogok Alice-ra. Végig hallgatom, türelmesen várok, de nem sok mindent mond.
Csak bátorítóan megfogom a kezét.
- Miért voltál hülye? - kérdezem tőle, mert van egy sejtésem, hogy nem volt, az csak magát ostorozza. Óvatosan körülnézek, nem feltűnően. Körbe mérem a helyzetet, hogy kik vannak még a gyengélkedőn, hisz ahogy már rájöttem itt még a falnak is füle van, és vigyázni kell arra, hogy mit mond az ember. Nem sokan vannak, csupán két diák. Az egyiknek borogatás van a fején, a másiknak be van gipszelve a lába. Az utóbbit gondolom, a tegnapi kviddics meccs eredménye, a hollóhát és a hugrabug. Egyik Hollóhátas fiú mellet elment egy gurkó, nem ment neki, de szegény úgy megijedt, hogy azért fordult le a seprűről. Nem esett nagyot, csak rosszul, aminek a következménye egy lábtörés lett. Nem tűnnek olyannak, akik velünk lennének elfoglalva. De mivel Alice arra célzott, hogy úgyse hinnék neki, biztos olyan dologról van szó, amit nem szeretne hogy innen tovább jutna. Felállok és körbe kerítem magunkat a ponyvával. Mögötte csinálok egy kis bűbájt olyasmit amit egyszer Alice is alkalmazott, mikor a klubhelyiségbe beszélgettünk, hogy ne hallatszódjon ki. Gyorsnak kell lennie a beszélgetésnek, mert ahogy meglátja Pomfrey azon nyomba szét fogja szedni a mi kis menedékünket. Vissza ülök Alicehoz.
- Mesélj. Hidd el ha valaki elhisz egy hihetetlen dolgot az én vagyok. Else tudnád képzelni miket láttam ebben a félévben. - próbálom biztatni, mert tényleg így van. Valami már bizonyos hogy készülődik, és minél több bizonyítékra, illetve szemtanúra szükségem lesz, hogy Dumbledore elé vigyem az ügyet. Biztos, hogy tud ezekről, nem hiába ő a legnagyobb mágus a világon. Viszont, ha én ilyenekkel állok elő, csupán védelmi szempontból is azt fogja mondani, hogy nem tudja, hogy miről beszélek. Viszont ha minél több bizonyítékom lesz végig hallgat, és talán a segítségünkre is lehet. Lehet még a párbajszakkörünkre is az áldását adja.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Hétf. 17 Nov. 2014 - 22:02






Lily és Alice




Ahogy megfogta a kezemet elhúztam azt. Nem  kell senkinek  fognia a kezem. Nem vagyok kis lány. Erős vagyok.
Bármit is gondol Lily rólam. Nem voltam sosem gyenge nem voltam sosem ügyetlen ez csak az én színjátékom volt mások előtt. Szeretem Lilyt, úgymint barátot, de nem kell aggódnia értem. Élek még. Attól, hogy pocsékul nézek ki és fáj mindenem meg néha összeszedetlenül gondolkodok. Én tehetek róla csak is én és az, hogy meg akartam mutatni engem senki nem ölhet meg csak úgy ok nélkül.
A fejem  erősen hasogatott.
-Haza mentem szombaton Roxmortsból meg akartam látogatni Őt.- Anyut, mert igaz, hogy már rég meghalt szeretek elmenni hozzá. Lecsuktam szemeimet. Könnyek gyűltek még így is össze szemhéjam alatt.
Zajt hallottam. Lily tevénykedetett. Tudtam szeretne mindent tudni, de most még nem megy. Még nem tudok válaszolni a kérdésére.
Anyuval néha jó elbeszélgetni vagyis inkább én beszélek magamba anyu sírja előtt. Meg találom a megoldásaimat a csendben.Egy másik környezetben ami nem az iskola vagy Roxmorts ahol időm nagy részét töltöm már hetedik év.
-Milyen nap van és hány óra?- Kérdezem meg Lilytől nem tudom mennyit aludtam. Miről maradtam le? Vasárnap van vagy hétfő esetleg kedd ír már a naptár?
Felszerettem volna ülni. De az előző próbálkozásomnál is majd hogy nem elszédültem. Forgot a fejem... A szemem... a világ körülöttem.
A mosolynak ára van. Hogy felüljek ára van. A fájdalom. Nem tudom. ~Miért tette ezt? Megakart ölni. Jobb lett volna, ha megöl. Nem, én túlélő vagyok és ERŐS VAGYOK és most felülök, hogy Lilyvel tudjak beszélni.~ Ahogy itt fekszem kissé kiszolgáltatottnak érzem magam Lilyhez képest pedig valahol még meg bújik valamennyi erőm csak elő kellene halásznom.
Felülök és ahogy felülök az ágyban. Könnycseppek haladnak végig az arcomon. Sajog  a fejem és forog a világ. Hányinger fog el. Nem tudom mennyi ideig bírom így. Kezemmel fogom az ágy szélét. Lily felé fordulok és belekezdek. Valamibe, amit talán én se értenék meg.
-Meg akart ölni.... Őrült... Csak ok nélkül akarta a halálomat. Rájöttem ki...- Nem sikerül össze szedett teljes mondatokat mondanom.~Koncentrálj, Alice!~ Majd nem leessek az ágyról úgy szédülök a kezem fáj és legszívesebben ordítanék, de nem teszem, mert Lily itt van.


|| To:Lily || Note: Fáj az élet... || Music: Cello music




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Kedd 18 Nov. 2014 - 16:02

Lily & Alice

Fogalmam sincs, hogy mi történhetett Alice-al, de nincs a legjobb állapotban. Úgy hiszem, hogy a kábulatának nem csak a gyógyfőzeteknek van köze. Összeszorul a szívem, hogy Alicet így kell látnám, még sosem láttam ilyen állapotban, és őszintén reméltem, hogy nem is fogom.
Valami történt vele, de ha még nem áll készen arra, hogy beszéljen róla, én azt is megértem. Viszont segítenie kell, előbb vagy utóbb el kéne mondania mi történik. Aminek jobban örülnék, ha nem húznánk sokáig. Minél hamarabb kell lépnünk. Csak türelmesen ülök, és figyelem a lányt. Olyan mintha félig lenne itt, félig magánkívül. Én is ideges vagyok, de nem mutatom rajta, csak az ölembe tördelem a kezemet, hogy levezessem a feszültségemet. Majd megszólal, hogy haza ment. Furcsán nézek rá, gondolom kire gondol, de nem nagyon engedélyezett tanítási időben elhagyni a birtokot. D most nem az a lényeg. Felálltam, eltakartam magunkat, és kis bűbáj segítségével nem fog kihallatszani, ami köztünk elhangzik. Vissza ülök, majd ugyan úgy elkezdem tördelni a kezemet, mint előtte.
- Szerda és délután 6 óra van. - sajnálatos módon nem tudom, hogy mióta van itt. Nem nagyon figyeltem oda, hogy melyik társam van épp a hálóba. Főleg mivel prefektus vagyok később fekszem le mint a többiek. - E szerint mikor történt a dolog? - tényleg nem akarom faggatni, viszont a kíváncsiságom sokkal nagyobb. Természetesen megértő vagyok, és eszem ágában sincs felzaklatni, viszont tudnom kell mi történt. Csak bambul maga elé, és mivel választ nem nagyon kapok, így elkezd pörögni az agyam, és mindenfajta történet lejátszódik előttem. Viszont az állapotát nézve, úgy gondolom, hogy csak úgy mint engem, őt is megtámadták. De őt nem kímélték, mert nagyon megviselték a dolgok. Nem lelkileg, mert tudom Alice erős, hanem fizikailag, de az még is valamilyen képen sokkolta. Végülis ki a fene számítana rá, egy Roxforti diák, hogy megtámadják? Majd megszólal, és válasza, komolyan nem ér váratlanul. Állapotát nézve, tudtam, hogy megtámadták. Erősnek kell lennem nekem is, nem láthatja, hogy félek, pedig igen.
- Ki volt az Alice? Ismerjük? Az iskolába jár? - megint a túlbuzgóságom. - Ne haragudj Alice, de ennek már fele se tréfa. Meg kell tudnom ki volt az, és mit csinált veled. - mivel nem ez lenne az egyszeri esett, már biztos valami készülődik. - Velem is történtek dolgok Alice, de kell más is aki alátámasztja az elméletemet, mi szerint nem vagyunk biztonságban.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Kedd 18 Nov. 2014 - 22:08






Lily és Alice




Hol kezdjem hogy értse Lily? Meg mutatnám ha tudnám legszívesebben. Szúr olyan mintha tőrt vagy kötőtűt forgatnának bennem biztos ilyen érzés lehet vagy rosszabb.
-Roxmortsi hétvége szombaton volt. Nem kellett tanulni. Miért ne ki megyek le a faluba. Aztán összefutok a srácokkal. Eldöntöttem, hogy meglátogatom Anyát, vele szeretek lenni. Igen rá volt szükségem.- Elkiáltanám magam annyiszor amennyiszer beférközik az a kép ahogy térdre rogyok a vak világba ~Elég. Hagyd abba.~ Másik kép és néma kiáltással kiáltok a távoli űrbe. ~Hagyjátok abba!~ Fáj az emlék az amit felszakított
-Szerintem halálfaló. A halálról beszélt. Aztán elkezdett robbantani. Megakartam védeni magam. Őrült volt...- Nem bírtam ülni már vissza hanyatlottam az ágyra és felnyögtem halkan. Nem féltem tőle annyira, hogy akkor el meneküljek. Ostoba voltam a világ legostobább aurorjelöltje vagyok. Ott kellett volna meghalnom anya sírjánál. Elkezdtem sírni. Megállíthatatlanul folytak a könnyeim. Borzasztóan nézhetek ki vörösre duzzadt szemeim lehetnek.
-Kifognak rúgni ugye Lily? Azért jöttél, hogy ez elmond?- Bukott ki az egyik aggodalmam. -Harcoltam vele. Withforddal. Szombaton. Tudom, hogy ő volt.- Lilynek nem muszáj hinnie nekem. Halottnak hittem. A fehér mennyezetet nézem. Mintha valahova máshova vezetne az a fehérség. Hova? Azt még nem tudom lehet, hogy elérem a felhőket. A messzeséget és repülhetek. Szárnyalhatok, mint a thesztrálok. Lehet hogy mér nem is vagyok diák. A földszínéről most kellene eltörölnie és nem akkor kellett volna Sethnek. Lily nem akarom, hogy így lásson. Ki volt az, aki ide hozott? Tényleg Mordon? Tényleg itt volt az igazgató is. Lehet hogy egész csak egy lázálom volt. Nem tudom.
-Nem tudom mi történt. Fájt, ahogy az átkát rám szórta. Nem tudom mit tettem vele? Csak úgy jött.  El menekültem. Oda. Aztán itt vagyok. Nem tudom, hogyan?- Beszéd közben egyre halkabb és halkabb lettem, el-el nyeltem a szavak végét. Az utolsó mondatomat már nem tudtam igazán eldönteni kimondtam-e vagy nem, Lilynek.  Fáradság érzet fogott el, de ha lecsukom a szememet akkor biztos valami fog történni, amit nem szeretnék.
Szomjas vagyok. De azt se tudom hogy miért vagyok szomjas? Miért szomjas az ember? Miért vesz levegőt? Miért akar élni? Az élet után a halál van és a halál után mi van? Az örök álom. Lehet jobb lenne már nekem is ott lennem? Miket gondolok? Meg kell védenem őket, a barátaimat... Azoktól, aki ártanának nekik. Igen, ezt kell tennem. Most nekem fel kell állnom. A gödörből, pedig ki kell másznom.


|| To:Lily || Note: Fáj az élet... || Music: Mombasa Cello music




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Szer. 19 Nov. 2014 - 10:24

Lily & Alice

Végre Alice elkezd megnyílni és mesélni. Vissza fogom a nagy őszinte számat, és figyelmesen hallgatom végig. Ahogy mesél a görcs a gyomromba egyre nagyobb méretet ölt. Elsőnek elmondja, hogy az anyját elment a hétvégén meglátogatni. Erre nekem is csak lelkiismeret furdalásom támad, hisz én a temetés óta nem jártam a szüleimnél.
Ami azt illeti eléggé friss a dolog. Egyszerűen nem lennék képes rá. Főleg mert egyedül kéne megtennem, és arra nem visz rá a lélek. A nővéremre nem számíthatok, a barátaimat viszont nem kérném meg arra, hogy eljöjjenek és lássák a gyötrődésemet. Mert ha én ott állnék a sírjuk előtt, nem hiszem hogy a kemény páncélom sokáig tartana, ott törne darabokra, a darabkák leszállnának, a szél felkapná őket, és tova szállnának. Ezt most nem engedhetem meg magamnak, szükségem van a páncélomra. Most még jobban mint eddig bármikor. Erősnek kell lennem, küzdenem kell. Viszont kezdem úgy érezni szükségem lesz valamiféle kapaszkodóra. Mikor erre gondolok, mindig James ugrik be. Szerintem remek támaszték lenne egy kapcsolat, viszont félek hogy megsebez, vagy úgy is lehullik a páncélom. Nem akarok gyenge lenni, nem gyengülhetek el. Mire ez az eszmejárásom a végét járja Alice újra megszólal, és ismét neki szentelem a figyelmemet.
- Halálfaló... - ismétlem el magamnak. Igen mint már kiderült így hívják őket, legalábbis a pletykák szerint, ők Voldemort követői. Már volt szerencsém. A szemöldököm összefut az aggodalomtól, nem csak Alice miatt, hanem mindenki miatt. Nem vagyunk már biztonságban. - Azok mind örültek. - ez csak egy hangos ténymegállapítás volt. Az agyam kattog, félig figyeli Alice-t és amit mond, félig már messze járok. Már egyértelmű, fel kell pörgetnünk az eseményeket. Ez így nem mehet tovább. Majd Alice következő kérdése teljesen kizökkent, és meglepetten tekintek rá.
- Még is miről beszélsz? - ez kicsit erősebben sikerült, mint ahogy terveztem. - Alice még is mi a fészkes fenéért rugnának ki? Ahogy látom alaposan beverhetted a fejedet. - a végére oda biggyesztek egy mosolyt. - Meg védted magadat, túl élted. Ezért inkább kitüntetés járna, és nem kirúgás. Nyugodj meg. - nyugtatom meg, kicsit már lágyabb hangnembe. Én is ideges vagyok, de most nekem kell erősebbnek lennem, és tartanom Alice lelki állapotát, vagy javítani rajta. Majd elmondja ki lehetett a támadója, egy pillanatig úgy érzem, hogy megfagy a levegő a szobába, és a szúrós hidegtől nem kapok levegőt. A szememet mintha kitágították volna, kissé lefagyva nézek Alice-ra majd nagyot nyelek, és próbálok megszólalni.
- Alice, Ő él. - nézek rá jelentőségteljesen. - Biztos ő volt. Ezt onnan tudom, hogy engem is megtámadott. - Most csak ennyit tudok mondani. Már Alice-t is megtámadta, így a gyűlöletem egyre nagyobb iránta. Ráadásul vele jobban elbánt, mint velem. Engem valamiért megkímélt, kisebb sérülésekkel megúsztam, és Dumbledore megkért, hogy ne hozzuk ezt egyenlőre nyilvánosság elé. Nem akar az iskolában, és a szülők között pánikot kelteni. Ez megértem, de már egyre nehezebb lesz a béka alá rejteni a dolgot. Kicsit Alice össze vissza beszél, próbálok össze rakni a szavait. Ő mit tett vele? - Remélem nem kímélted, akármit is tettél vele. - sajnos olyan átkokat nem tanulunk amik maradandó sérüléseket okoznak, hisz azok a fekete mágia gyermekei. Ez a különbség a jók és a rosszak között. Én optimista vagyok a csatát illetően, de ha így élesbe, és nem elméleti módon viszont a jók állnak vesztésre.
- Most az a fő, hogy meggyógyulj, gyere rendben és utána megbeszéljük. - nyugtatom le. Most úgy mondanék neki valami vidámat, valami vicces sztorit, de az a helyzet most nem jut eszembe semmi vidám, csak a vak gyűlölet Seth iránt.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Csüt. 20 Nov. 2014 - 20:43






Lily és Alice




Lily szavai most nyugalmat hoznak, most pillanatokon belül oldott valami feszültség. Nem rúgnak ki. Furcsállom, hogy találkozott Sethtel, Lily és ez valamely oknál fogva rosszul esik, hogy nem tudtam róla.
Valahol sejtem erről nem beszélhetett előttünk. Valaki megkérte rá. Dumbledore igazgató vagy McGongall professzor asszony. Vagy csak senkit nem akart megijeszteni Lily, mert ő ilyen gondol másokra is.
A vörös hajú lány felé fordítottam fejemet rátekintettemet.
-Lily, én nem félek. Szánalmasaknak tartottam őket sokáig. Gyűlölöm őt és őket.  Megakarom őket ölni. Tudom, hogy köztük vannak Anya gyilkosai is. Tudod itt legbelül tudom hogy ott vannak. Megakarom mindet ölni és igen ez rossz.- Halkan mondtam csendesen nyugodtan hideg vérrel, mint akit már nem érdekel, más mint a bosszú. Belülről jött ez az érzés. Talán minden alkalommal ez ad erőt hogy fel éledjek. Nem az ez öröm amire emlékszem. mikor együtt volt a családom. De valahogy nem találom ezt az emléket. Csak egy gondolat volt bennem gyűlölöm őket és fáj amit tettek. Bármennyiszer álmodok és nyugtalan álmok gyötörnek anyám halálát láttom magam előtt ahogy össze esik az úttesten  és békésen elszenderül mosolyra álló szája, mintha azt mondaná az arca. "Nyugodj meg, kislányom. Erős vagy kis Alicem. Ne sírj!" Azok a percek amiket a sövény mögött töltöttem anyám védelme alatt. Senki nem törli ki belőlem. Az utolsó szavait az utolsó óráit velem töltötte. Szeretett minket apát bátyámat és engem. Szeretett engem és elveszítettem őt. Megint egy újabb sírás roham közelébe kerültem.
Megértem hogy most nem akar beszélni erről én se tudnék többet mondani. Meggyógyulni én tudom hogy össze kell szednem magam, de még nem megy. Fáradság telepedett rám, de nem akartam újabb rémálmok közzé merülni.
-Lily, mesélj mi volt az iskolában!- valamit hallani akartam erre igazából Line vagy Dorcas nagy beszélőkéje a legjobb, de mivel Lily van itt tőle akartam hallani a híreket. Szerettem volna mindent tudni, Mi van a többiekkel. Nem tudom meddig fogom bírni, nyitva tartani a szemeimet.
Frank is volt itt valamelyik este mintha az ő alakja is derengene vagy csak a hangja és az érintése. Szeretnék beszélni az igazgatóval. Szóltak apunak? Valaki azt említette: Ne... Miért nem kell? Örülök neki, ha nem tudja, de nem voltam semmiben sem biztos. Senkinek se kell aggódnia jól vagyok vagyis leszek. Fáj fejem és nagyon. Tudni szeretném tényleg a nagybátyámat láttam azon a napon utoljára eszméletemnél vagy már, akkor is a képzeletem játszott velem...
-Láttál valaki idegent itt szombaton? Nem tudom kihozott vissza.-kérdeztem meg tőle rekedtes hangon. Szemeim lassan le-le csukódtak, de hallani és figyelni akartam Lilyre. Erősen koncentráltam, bár kezdtek szétesni a hallott szavak. Fájt a kezem a lábam a fejem. Lassan megint úgy érzem valami öntudatlan állapotban leszek.


|| To:Lily || Note: Fáj az élet... || Music: Mombasa Cello music




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Pént. 21 Nov. 2014 - 20:33

Lily & Alice

James-el is beszélnem kell, hogy a lehető legkomolyabban kéne vennünk a párbajszakkört, és nem csak csiklandozó átkokat kell tanulnunk. Meg kell védenünk magunkat, itt már nincs mese. Veszélyben vagyunk. Mi lesz mikor végzünk?
A Roxfort még védelmet nyúlt, de mi lesz utána. Összeszorul a gyomrom, mert én még azt se tudom hova fogok menni miután végeztem. Már arra is gondoltam kétségbeesésembe, hogy hagyom az aurori álmodozást, és az iskolába kérem magamat tanárnak. Akkor lenne hol laknom is. Majd vissza röppenek a valóságba, mikor Alice újra megszólal.
- Nem baj ha fél az ember tőlük, veszélyesek. - itt nagyot nyelek. - Én is félek, nem szégyenlem. Viszont felfogom velük venni a harcot. És ezek a gondolatok, dühös vagy, majd ha lenyugszol megfontoltabb leszel. - látszik rajta, hogy keveredik benne a gyógyszerek és dühös.  Van valami, amit senkinek nem mondtam el, valaki hallotta a pletykát, valaki nem. Ajkamba harapok, majd elmondom neki. - Tudod, lehet a szüleim autóbalesete, lehet nem is baleset volt. Meg nem erősített források szerint, láttak egy óriást a helyszínen. Természetesen a minisztérium tagadja, mi szerint ez csak egy ócska pletyka. De miért terjesztenének ilyet, egy mugli tanítvány szüleiről? - itt kínomba halványan elmosolyodom. Nem is értem miért mondom el ezt neki, lehet azért, hogy ne higgye, hogy egyedül van. Ugyanis én is úgy érzem, hogy voldemort, és a halálfalói vannak a szüleim halálában. Hogy miért nem tudom. Próbálom ezzel az információval támogatni, remélem sikerül a tervem. Próbálok lehiggadni, párszor mélyebbeket szippantok be a kinyitott ablak felül, és csak tovább tördelem a kezemet. Majd rákérdezz Alice, hogy mi újság a suliban.
- Hát tudod én mostanában elvoltam foglalva a magam kis ügyes bajos dolgaimmal. - amit kicsit szégyenlek is. - Tanulok a RAVASZ-ra és próbálom a szakkört is összehozni, és james... szóval, sajnos nem jó embert kérdezel meg a friss pletykákról. Úgy hiszem ebben Marl lelkesebben tud majd segíteni.- mosolyodom el biztatóan, mert tényleg nem vagyok az a pletykás fajta. Én inkább az vagyok, akinek elmondja mindenki a titkait, mert bennem megbíznak, ami másra nem tartozik azt megtartom magamnak. Viszont meghallgatom mindig Marl csevegéseit erről, arról, személyekről. Jó információhoz jutni, azt nem tagadom. Kicsi féltékenykedésembe konkrétan rá is kérdeztem valakire, de kár volt, mert csak felidegesített. Igen féltékeny vagyok. Sóhajtok.
- Nem nem láttam senkit. De szerintem ha megkérdezed Dumbledore professzort biztos megmondja. Az nem titok.


music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Szomb. 22 Nov. 2014 - 21:19






Lily és Alice




Lilyt hallgattam és össze mosódtak a szavak a képzeletemmel. Autóbalesetet éltem túl, hogyan ha még nem ültem autóban. Óriás jött a Roxfort környékére nászdalt énekelni. Ártatlan pletykák keringenek Frankről és rólam Ezen elmosolyodtam. Denevérláz járványt terjesztenének az kongói varázslók. Sok hasonló dolog jött össze már valahol az elmémben az ügyes bajos Ravasz vizsga és James belső mély rétegei, amit a nagy egojával palástol el mind egy kalap alá és egy gondolatban jelent meg ami egyszerre volt nagyon rémisztően fura és megmosolyogni való. Marl meg pöttyös labdát vág az egyik mardekáros fejéhez. Bizarr látvány volt. Hiába nem tudtam értelmezni Lily szavait és a képzeletem játszott velem. Valahol mélyen legbelül sejtettem nem ezt mondta Lily. Valami másról beszélt.
-Marl milyen labdát használt piros vagy kék pöttyöst?- Kérdeztem meg a lánytól. Olyan sokat változott Lily. Főleg most ebben az évben csak most jövök rá, ahogy nézem. Valami nyomja a fejem. Mintha egy borsó hercegnő lennék, zavar valami. Kényes. A fejemet helyezem jobbra balra a párnán, de  ahogy ide oda teszem sehogy se jó. Dumbledore? Dumbledore egy idióta. Tudom hogy kedvelnem kellene meg minden, de nem sikerül. Eddig kétszer váltottam vele pár szót a hét év során. Soha sem hallgatott végig, nem értem miért. Hát valahogy úgy érzem nem vesz komolyan engem az igazgató. Lehet, hogy Lilyt mindenki komolyan vesz, de engem nem.  Gáz lehetek az emberek szemében egy kis senki, aki néha kvidicsezik, aki néha bajt kever, aki nem sokat vagy egyáltalán meg se szólal az órákon. Keresem a szavakat, de mégse találom, vagy túl későn. Nem szeretek beszélni inkább figyelek.
Fáj a fejem és zúg a fülem mintha lódarazsak lennének benne. Züm- züm- züm. valahol Máshol járok Lily csendben van és én a plafont bámulom, melyeken fekete lyukak keletkeztek folyik valakinek a vére. Kinek a vére folyhat a plafonról? Nem is értem mit láttok. Fel emelem a jobb kezemet a vállamba fájdalmat érzek egy mintha az ereimet felvágtam volna. Igen felvágtam, de miért élek akkor még? Majd erőtlenül visszazuhan a jobb karom az ágyra.
El kezdnek folyni a könnyeim. Játszadozik velem az agyam tudom.
- Ugye nem véres a jobb kezem?- kérdezem meg Lilyt lehet, hogy furcsa a kérdésem, de már nem tudom mi igaz mi nem. Abban se vagyok már biztos, hogy Alicenak hívnak és valaha is éltem volna. Van élet ami tényleg élet? És mit jelent az élet, ha van? Mert mindig fáj az, ha valami rossz történik velem és nagyon, de nagyon fáj...


|| To:Lily || Note: Zavart elme állapotú. || Music: Mombasa Cello music




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Vas. 23 Nov. 2014 - 15:04

Lily & Alice

Alice eléggé furcsán reagál. Csak összeráncolt homlokkal figyelem, hogy valami nagyon nincs rendben vele. Össze vissza beszél, és úgy tűnik, mintha félig itt lenne félig nem. És ahogy múlik a látogatásom ideje, egyre rosszabbnak tűnik.
Aggódva tekintek rá, majd felállok, megigazítom a felsőmet.
- Bocsáss meg, egy pillanat. - mosolygok rá, majd kimegyek a paraván mögül, és megkeresem Madame Pomfrey, és beszélek vele. Megkérdezem tőle, hogy mi történhetett Alice.al mert nem tudok sajnos értelmes mondatot kicsalnom belőle. Elsőnek vonakodik a válasszal, de tudja jól és hogy én is támadás áldozata vagyok, és én is tudok a dolgokról. A szám elé kapom a kezemet mikor meghallom milyen átkot használhatott Alice-on Seth. Az a szemét láda. Erős nyugtatókat, fájdalomcsillapítót kapott, azért enyhén kába, és Pomfrey szerint a sokk is közre játszik. Igen az ismerős. Borzalmasnak találom, hogy egy ilyen megtörténhet a 17 évessel, ráadásul egy 17 éves is követi el ezeket. Beszélnem kell Dumbledore professzorral, de ez nem valami könnyű vállalkozás. Ha jól tudom, mostanság sokat utazik Londonba a Mágiaügyi Minisztériumba. Ebből is gondolom, hogy a dolgok tényleg komoly fordulatot vettek, csak a diákokat próbálják kímélni. Ezt meg is értem, de nevetségesen tehetetlenek, és védtelenek vagyunk így. Mély levegőt veszek, megköszönöm az információt, majd vissza megyek Alice-hoz. Vissza ülök hozzá, lehet sok hasznomat nem veszi, eleve ahogy látom észre se vette, hogy kimentem, és hát sokat nem tud most beszélni. Mikor megkérdezi, hogy nem véres e a jobb keze, aggódva oda kapom a tekintetemet, majd megnézem a kezét.
- Nem Alice, semmi baja. Szerintem aludnod kéne, ha gondolod össze szedem neked az órai anyagot, és leckédet megcsinálom. Mit szólsz? - kérdezem tőle kedvesen, szerintem ez a legkevesebb amit tehetek, és fáj, hogy többre nem vagyok képes. Hátha ezzel valamennyire vissza tudom csalogatni. De úgy hiszem, hogy ezt mindenképpen ki kell pihennie.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Hétf. 24 Nov. 2014 - 0:12






Lily és Alice




Vér csöpög a plafonról és a merre nézek csak azt láttom hogy a karomat felvágtam.
Valamit mond Lily aludni kéne. Olyan késő van hogy aludni kell mennie. Világos van mégis aludni akar. Én nem alszok aludtam eleget. Ott lesznek az álmomban mind. az hat sötét alak, a másik, aki nyáron támadt rám és Seth. Elég azt néha álmodnom, ahogy össze esik anya és a sövény mögött dermedten öt évesen láttok mindent. Hangos gonosz kacagások röhögések és felkiáltásokkal töltik meg az utca csendjét. Ezt látom oly gyakran. Hatan egy ellen csak így tudtak vele végezni. Aztán mindegyik lassan el egy-egy pukkanás kísértében eltűnik.
Óráimmal mi van? Lily rosszul van? Vagy én nem vagyok jól?
-Lily az órámba nem kell elemet cserélni. Mert azok nem elemmel működnek, mint a mugli világban.- Senki nemért meg. Senki, de senki. Lily se látta, hogy haltak meg a szülei. Én láttam anyut meghalni.
Nem tudom miért sírok? Annyiszor sírtam már. Megtörtem éreztem most minden sebemet felszakítottam magamban. A mélyben voltam a legmélyén magamban. Senki nem ért meg senki nem ismer engem. Senki, de senki. Erős vagy Alice! Hallok valami hangot, amely a távolból jön. Anyu hangját.
Lecsukodnak a szemeim. Hiába küzdök nem sikerül. Kimerültem, ebben a fent létben. Nem akarok álmokat. Rémek álmába aludni. Valaki ébresszen fel, aki szeret. Elaludtam. Külvilágból. Nem éreztem semmit. Nagy hőség érzetem támadt. Mélyben volt ott, ahol a felnyílt sebeket be kell gyógyítani.
Vér van körülettem mindenütt.  Egy sötét férfi közelít felém és rám szórja kinzó átkát. "Szenvedj, mert szenvedned kell" Szenvedek Véres a kezem vér tapad a kezeimhez. Anyám vére. Térdelek mellette vérzik, mikor megérkeznek ők is. Miért aludt el? Menj el! Hagyj békén! Itt akarok maradni! NEM ÉRDEKEL. Nem hagyom itt anyut! Sírtam nem volt ott apu se meg bátyám se. Egyedül voltam anyu mellett. Valaki meg szólalt egy öreg férfi hang. Nem tudom ki volt Könny áztatta szemeim közt nem tudtam felismerni megjegyezni ki az. "Túl kell élned." Őt akartam, aki ott feküdt mellettem. Anyát, aki meg halt. Túl kell élnem? Mit és Kit?
Én megakarom VÉDENI AZT, AKIT SZERETEK. Nem túl élni...
Ehhez az első lépés magadat felépíteni hogy megvéd őket.



|| To:Lily || Note: Végpont mélypont || Music: Yellow Flicker Beat




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Hétf. 24 Nov. 2014 - 22:42

Lily & Alice

Szörnyű érzés ilyen állapotban látnom egy barátomat. De tudom hogy rendbe fog jönni, Alice erős. Ő is átélt nem éppen kellemes dolgokat, innen tudom, hogy ebből is egy kettőre rendbe fog jönni.
De ezt biztosan ki kell pihennie. Össze vissza beszél, nem tud koncentrálni, és úgy veszem észre mintha hallucinálna, mert úgy mered el néha a semmibe, mintha látna ott valamit. Utálom, hogy nem tudok rajta segíteni, de ez most rajta múlik, semmit nem tudok tenni. Arra is zavaros választ kapok, amire megemlítettem neki, hogy segítek az iskolai feladataiba. Innen tudom, hogy ideje távoznom. Neki is nekem is jobb lesz, mert ha tovább maradok elsírom magam, azt pedig nem akarom. Össze szedem magamat, mély levegőt veszek, majd mosolyogva felállok, hogy lássa nem vagyok pánikban.
- Én megyek, pihend ki magadat. Holnap ahogy tudok jövök. - nagyon reménykedem benne, hogy a kiadós alvás, és a pihenés segíteni fog neki, és holnap már nyugodtabban eltudunk beszélgetni. Viszont nekem előre láthatólag ismételten álmatlan éjszakám lesz. Szerencsére betudtam még szerezni a főzethez hozzávalókat, amit ha reggel megiszom nem fogok zombiként tántorogni a kastélyban. Oda hajolok Alicehoz és barátságosan adok a homlokára egy puszit, jobbulást gyanánt. - Jóéjt. - köszönök el mosolyogva, majd amint kimászok a paraván mögül az arcom elkomolyul, és mély levegőt veszek. Elköszönök Madame Pomfreytól majd majdnem neki megyek Frank-nek aki épp jönne be, épp hogy megfékezem a becsapódást. Nézek a fiúra, de csak egy bátorító mosolyt tudok felé küldeni. Nem tudok, nem szeretnék Alice állapotáról beszélni, mert engem is eléggé felzaklatott. Csak azon jár az eszem most, hogy nem akarok egyedül lenni. Valakivel lennem kell, nem érzem magam... biztonságban. Biztonságban akarom magam érezni, legalább egy percig. Egyetlen egy ember arca ugrik be mikor erre gondolok... sietős léptekkel haladok a Griffendél torony felé, hátha a menetszél kitörli az összes gondolatot, és emléket a fejemből.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Szer. 26 Nov. 2014 - 17:28






Lily és Alice




Többször felébredtem az éjszaka folyamán. Egy lámpás volt mely világított mellettem. A fényviszonyok nem éppen a legjobbak voltak számomra. Egy lány alakot sikerült egyszer kivennem. Talán Line ült mellettem. Aztán egy hideg kéz fogta meg a kezemet a bátyámnak is olyan hideg tud lenni a keze, mint az enyém. De hát ő nem lehet, Frank volt a második esélyes.  De egy másik alkalommal homlokomra kaptam egy forró puszit. Ez tényleg Frank. Talán ez puszi hozott szép álmokat pár percre nekem.
A sebek gyógyultak. A belső lelkem visszatalált lassan a rendes kerék vágásba.
Délután ébredtem fel. Fárasztó alvásnak nevezném amin túl voltam. Még fájt a fejem. Szerintem vörösek voltak a sírástól a szemeim is. Pomfrey jött be. Egy könnyű ebéddel vagyis forró üres húslevessel.
- Jó napot Miss Griffen.- Kedvesen rám mosolygott. Letette az ágy melletti kis szekrényre a nagy bögre levest.
Nem szólt semmit nem kérdezett semmit. Szerintem tudta mit válaszolnék rá. "Jól vagyok.", ami sok más tényezővel összevetve hazugságnak tűnhet. De tényleg az igazat mondtam volna, ha meg kérdezi. El kezdtem felülni. Pomfrey segített. Már nem szédültem, úgymint legutóbb. Kezembe adta a leveset. Kezeim kicsit remegtek és a bögre is a tartalmával együtt remegett.
-A sokk hatása. Elfog múlni- mondta nekem Pomfrey. Ezek után el is hagyta a gyengélkedőt. Egyedül maradtam a magányban. Nem őrjíttet meg inkább csak jól esett. A levesemet megittam. Majd le tettem az szekrényre a bögrét. Majd a gondolataimba mélyedve próbáltam az utóbbi napokat fel idézni és kivenni azokat a részeket, amik valósak voltak. Elbambultam előre néztem az ágy szegélyét. Léptek törték meg a csendet. Biztosra vettem, hogy Miss Pomfrey jött vissza. Nem is néztem fel addig amíg meg nem állt előttem. Lilyt láttam. Mosolyra derültem. Itt volt tegnap is Lily vagy mégsem és álmodtam azt, hogy beszéltem vele? Majd meg kérdezem tőle.
-Helló, Lilly.- köszöntem neki. Be volt rekedve olyan volt mintha reggeli hangom lenne, ami csak is az miatt lehetet hogy most ébredtem fel nem rég.
Valahol mélyen legbelül egy hang szólalt meg. Lily a barátom őt is meg kell védenem.


|| To:Lily || Note: Végpont mélypont || Music: Yellow Flicker Beat




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Csüt. 27 Nov. 2014 - 21:43

Lily & Alice

Egész éjjel fent voltam és csak a baldachint bámultam. Nem jött állom a szememre, csak kattogott az agyam. Mondjuk ebben az évben egy két éjszakát kivétel, mind így telt. Csak most új gondolatok kerítettek hatalmukba, még több gond, még több dolog amit meg kell oldani. Kezdem érezni, hogy kezd ez a sok gond szétfeszíteni belülről. De hála a főzetemnek, ami ébren tart, és a remek tűrő képességemnek, semmit nem lehet látni rajtam kívülről. Maximum a karikás szemeimet.
Az órákon se nagyon tudtam ma figyelni, mert végig csak arra tudtam gondolni, hogy engem megtámadtak, Alice-t megtámadták. Lehet mást is csak nem tudunk róla? Lehet már tényleg itt van egy háború a nyakunkon, csak nem tudunk róla, hogy megvédjék a "Gyerekeket". De miért ? Tudnánk segíteni. Egész átváltoztatástanon ügyeltem arra, hogy úgy nézzek ki, mint aki figyel az órán, egyben kerüljem minden erőmmel Jamest, és eltudjak merülni a gondolataimban. Minden gondolataim összeesküvési elméleteken alapul. Egész nap nem beszélgettem senkivel, már reggel észre vették, hogy ma hiába próbálkoznak nálam, esélytelen. Szoktak mostanában ilyen napjaim lenni, ezt a barátaim betudják a szüleim utáni depressziónak. Ahányszor eszembe jutnak össze szorul a szívem, és a gyomrom görcsbe rándul. De kénytelen vagyok abba belegondolni, hogy ők már nincsenek. Viszont én, és a barátaim itt vannak, viszont meddig leszünk itt? Ahogy véget érnek az óráim automatikusan elindulok a gyengélkedő felé. Frank is oda jött hozzám, de kénytelen voltam beszélni vele, tudom hogy mit érez Alice iránt, de nem akartam elmondani neki a véleményemet, hisz épp elég rossz neki, hogy a szerelmet így kell látnia. Nem akartam még tenni rá egy-két lapáttal. Belépek, rögtön egy erőltetett mosolyt megejtek és ráköszönök Pomfrey-ra. Úgy látom, már csak a egy gyerek maradt Alice-on kívül a gyengélkedőn. Kénytelen vagyok neki köszönni, mert elkapja a tekintetemet, majd oda megyek Alice ágyához.
- Szia. - ahogy meglátom már nem kell megjátszanom a mosolyomat. - Remekül nézel ki Alice, sokkal jobban mint tegnap. - leülök mellé a székre. - Úgy is érzed magad?

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Kedd 2 Dec. 2014 - 12:07






Lily és Alice




Lily közelített az ágy felé, ahol éppen ülök. Mosolygok rá. Nem tudom igazából milyen szörnyű fejem lehet ezek után a napok után. Valami legbelül már helyre állt. Tudtam, csak az kell, hogy megerősödjenek e gyenge szövetek, amik a lelkemet borítják. Senki nem tud rajtam segíteni ezt nekem kell elintéznem mindig is nekem kellett. Hiába próbálnak hiába sietettnek az nem segít. Mikor elkezdi hogy milyen jól nézek ki tegnaphoz képest rá jövök, hogy ezek szerint volt itt. Ránézek Lilyre mikor leül, akkor válaszolok a kérdésére.
-Igen, néz csak rám. Nagyszerűen vagyok.- mondom nyugalommal teljes meggyőződéssel, akkor is azt mondanám neki, ha rosszul lennék, mivel nem szeretném, ha aggódna miattam. Tényleg jó vagyok. Így is rosszul érzem az miatt magam, hogy itt ül mellettem. Tudom mennyi dolga van és mégis itt van. Hálás is vagyok érte, hogy itt van, de egyben jobb lenne az, ha senki se látna így.
-És te hogy vagy és a többiek? Mi történt ma az órákon?- kérdeztem meg tőle.- Sok mindenről le maradtam? Mesélj!-Ha már itt van Lily, először a tanulás érdekelt. Általában ebben a legtájékozottabb pont ezért kérdezem erről. Nem szeretnék beszélni. Valamit mondtam neki és ő is itt volt. Emlékszek rá, hogy itt járt, de ha vissza kellene teljesen emlékezni miről beszéltünk nem tudnék mindenre. Most csak hallgatni akartam. Egy kicsit elfintorodtam egy-két pillanatra, de utána újra mosolyogtam. Vajon mindenki látott úgy az elmúlt napokban, mint Lily. Reméltem eltűnhetek az iskolában a furcsán néző szemek elől. Mit tudnak a többiek? Reméltem semmit. Nem szabad aggódniuk miattam, mert már jól vagyok. Lily is látja, hogy tökéletes állapotok uralkodnak bennem. Igaz még egy kicsit fáj a fejem, de szuperül vagyok. Pozítívan állok hozzá a nap hátra lévő részéhez. Biztos már holnap megyek én is órákra. Igaz Pomfrey erről mit sem tud még. Iskola éveim alatt azt gondolta, hogy én milyen törékeny kis virágszál vagyok. Hát, de nem vagyok az engem, nem lehet csak úgy letörni. De amilyen makacs vagyok csak úgy tarthat itt tovább, ha bealtatóz engem.


|| To: Lily || Note: Végpont mélypont || Music: My road




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Szer. 3 Dec. 2014 - 22:44

Lily & Alice

Rögtön megkönnyebbülök, amint megszólal. Rendesen tud beszélni, és ahogy látom a koncentrálni is remekül tud ismételten. Csak mosolygok rá, örülök, hogy vissza kaptam a régi Alicet. Még egy kicsit ki-be lélegzek, hogy teljesen lenyugodjak.
-Igen, látom hála az égnek.  
- Az ajkamba harapok, hisz annyira kíváncsi lennék arra, hogy elejétől a végéig mi is történhetett aznap. Viszont nem tudom, szerintem Alice még nincs abban az állapotban. Vagy már lenne, de vissza süllyeszteném. Nem, meg kell várnom, amíg eltelik pár nap, vagy az lenne a legjobb ha magától kezdené el mesélni. Türelmesnek kell lennem, de vajon van időnk? Majd örömmel látom, hallom mikor elkezd kérdezősködni a többiek és az órák felől.
- Jajj nehogy elfelejtsem. Marlene most nem tudott jönni, azt mondta később benéz, tudod az a saját klubbja, amit nem nevezünk nevén. - mosolyodom el, hisz marlene egy "szépség" klubbot csinált, de nem szeretném meg tudni valójában mivel is foglalkozhat az a klub. Kiveszek a táskámból egy apró kis táskát, majd átnyújtom Alice-nak. - De ezt küldni, nem mertem belenézni. - viszont mikor átadtam Alice-nak éreztem, és a tapintása alapján smink készlet lehet benne. - A többiek is megfognak látogatni, csak rengetek leckét kaptunk, ez a RAVASZ mindenkit ráébresztett arra, hogy talán nem mindent az utolsó pillanatra akarnak hagyni. De megnyugtattam mindenkit, hogy jobban leszel... és hát nem hazudtam. - itt egy cinkos mosolyt ejtek meg. - Hát ma Peter a szokásosnál is többet ügyetlenkedett bájitaltanon. Kiöntötte a békefőzetet, amit elrontott, és Sirius cipőjét kimarta. Azt hiszem nem is kell tovább ragoznom mi volt a terembe. - kicsit elnevetem magam, mikor vissza emlékszem Sirius tekintetére, mikor észre vette, hogy immár egy lyuk tátong a cipőjén. - Időben lekapta Sirius, mielőtt a lábát érte volna. - természetesen, ott akkor nem tartottam viccesnek. Komolyabb bajuk is eshetett volna. Peter nagyon ügyetlen. Megdöbbenésemre vártam volna, hogy James előadja magát, és kiröhögi őket. Ehelyett segített Peternek helyesen befejezni a főzetet. - Sirius ki volt akadva, de Lumpsluck professzor egy kettőre segített rajta. - mindig mosolygok, remélem Alice arcára is mosoly fogok csalni. Ez miatt kicsit örülök, hogy ma történt egy ilyen izgalmas, és már vicces dolog. - Akkor a mardekárosok élvezték a legjobban az órát. Piton természetesen hőbörgött, hogy ezt is biztosan direkt csinálták, mert hogy egész óra fegyelmezett volt, és csendes, őket meg zavarta. - sóhajtok, Piton mindig a legrosszabbat feltételezi a griffendéles fiúkról, nem bírja őket elviselni. Természetesen a kis akció közben, mikor ránéztem is Jamest égette volna fel éppen a tekintetével. Vajon ez a semmihez nem vezető gyűlölete, amivel eltávolított magától valaha elfog múlni?
- Ma csak ennyi izgalom történt. Meg persze a láthatatlan lépcső fok miatt, amire ismét nem figyeltem oda, megint majdnem eltörtem mindenemet, de ez nem újdonság. - nevetek miközben a táskámból kihalászom a leckének valókat, és a jegyzeteimet. Össze szedek mindenből egy példányt, mert Alice kedvéért lemásoltam mindent még egyszer, mert gondolom nem nagyon fog írni, és ahogy ismerem lemaradni meg nem nagyon szeretne. Az ebéd szünetem ezzel telt el, így a gyomrom kezd hálás lenni a közeledő vacsora miatt.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Kedd 9 Dec. 2014 - 21:16






Lily és Alice




Ennél jobban nem is lehetek. A fejfájáson kívül és az hogy néha remeg a kezem semmi.
Marl ajándékot küldött, de kedves. Mi lehet benne? Igazából sejtettem mi lesz benne úgy gondoltam később felbontom és meggyőződök róla. Átvettem Lilytől a csomagot, ahogy fogtam kissé remegett a kezem. Letettem magam mellé az ágy szélre a kis ajándékot.
- Ha előbb találkozol vele, mint én üzenem neki azt, hogy köszönöm.- mondom a barátnőmre nézve.
Hallgatom Lily bájitaltan órai történetét. Peter nevetséges  balesetét és aminek Sirius a részesévé vált, hát maradjunk meg annál, hogy elképzeltem az egészet és ezen csak mosolyogni tudtam.
Mikor Lily előveszi a leckét és az órai anyagok másolatát. Merlinre, ezt nem kellett volna megtennie értem. Nagyon hálás vagyok, azért hogy ezt meg tette és ez amit csinált nem lehetett kis munka.
- Lily, nagyon kedves vagy, köszönöm, hogy gondoltál rám.- Mosolyogva közben könnyek gyűlnek a szemembe.  Kissé érzelmi hullám vasúton érzem magam. Lesütöm a szemeimet.
- Tegnapból, nem sokra emlékszem. Tudom, hogy itt voltál, de csak annyi maradt meg belőle hogy itt vagy. - Vallom be neki ez még nekem is rosszul esik. Kába voltam és mindenféle zavaros szörnyű dolog volt a fejemben.- Mit mondtam?- kérdezem meg tőle. El mondtam azt hogy mi történt vagy csak álmomban forogtak le azok a pillanatok vagy százszor meg százszor.
- Egyébként már holnap ott leszek az órákon és nem kell már írnod nekem.- Mondom neki vidámabban. Igaz, Pomfrey erről nem tud, de nem akarok többet hiányozni. Valamivel le kell foglalnom magam és annál nincs jobb is jobb mint hogy órákra megyek és tanulok. Következőre  nem fog engem senki se legyőzni.


|| To:Lily || Note: Bocsi, a várakoztatásért túl terheltek engem. || Music: My Road




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Csüt. 11 Dec. 2014 - 16:53

Lily & Alice

Örömmel látom, hogy tényleg jobban van Alice, látszik az arcán, és ahogy beszél is. Nagyon örülök neki, hogy ilyen remek gyógyítónk van. Sokan kedvelik Alice-t, nem csak a griffendélből, hanem más házakból is érdeklődnek, hogy hogy van.
- Persze át adom neki, de szerintem úgy is befog még ma toppanni, én meg olyan helyre megyek, ahova ritkán teszi be a lábát. - mosolygom, mind a ketten tudjuk melyik az a helyiség a kastélyban. Természetesen a könyvtár.
Örömmel látom azt is, hogy sikerült a kis sztorival mosolyt csalni az arcára. Most kivételesen örülök neki, hogy Peter ma is ilyen kis szerencsétlen volt. Nagyon jól jött, alapvetően vidám ember vagyok, de ez az év rajtam is teljesen kifog. Bár a körülöttem lévők nem nagyon veszik észre. Szeretem az érzéseimet magamba tartani, nem kimutatni őket. Eléggé nehéz dolog, hisz van az a pont mikor úgy érzem: most fogok felrobbanni. De ha én nem maradok erős, aki ki fog? Néha már azt is hihetik, hogy egy gépezett vagyok. Néha még én is. Viszont nem szeretnék depressziós lenni, és hogy mindenki azt lássa hogy lehajtott fejjel mászkálok a kastélyban. Nem az nem én vagyok. Rajtam általában támaszkodnak az emberek, és nem nem én rajtuk. Tudom, hogy nem mehet ez örökké, és néha ki kell adnunk magunkból a szomorúságot, és a dühöt, de kitartok amíg tudok. Közbe átadom neki a lecke ráeső részét, és az órai anyagot.
- Ugyan nincs mit, szívesen tettem, tudod. - mosolygok még mindig. Szeretném ha jó kedve legyen.
- Igen itt voltam, hát az állapotodról érdeklődtem, és hogy mi történt. - az ajkamba harapok - Beszéltél... Seth-ről. Hogy láttad, és ő támadott meg... - nem csodálom hogy nem emlékszik a tegnapi látogatásomra, meg szerintem az egész tegnapi napra nem. Kicsit félek még felhozni azt ami történt vele, de úgy vélem már egész jól van, és nem hiszem hogy ezzel most vissza állna abba az állapotba amiben tegnap volt. Amúgy is komolyan tudnom kéne mi történt. Ahogy megtudok minden részletet beszélek dumbledore-al. Elmondok neki mindent, amit tudok. A következő mondatán csak szélesen elvigyorodom.
- És erről Madame Pomfrey is tud ? - oldalra sandítok, mikor épp kötszert cserél az egyik diákon. Ahogy ismerem őt, még szereti inkább tovább bentartania a diákokat, mint előbb elengedni. Főleg mert Alice még tegnap nem igen normálisnak nevezhető állapotban volt. - Maradj amíg kell Alice, majd én segítek felzárkózni, emiatt ne fájjon a fejed, csak pihend ki magad. Ez a lényeg.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Kedd 16 Dec. 2014 - 16:17






Lily és Alice




Lily, mintha aggódna. Nem kell miattam aggódnia. Figyelem őt hallgatom szavait,hát mindent elmondtam. Seth nevére megfeszülnek az izmaim. Utálom őt, de egyben most szánom is, mert kedveltem őt és most láttam milyen szörnyeteg lett belőle. Bár csak az élet ne lenne ilyen sanyarú és rút kapsz egy jó hírt utána jön egy rosszabb dolog. Majd megint egy szép dolog és egy rondaság. Ki akarom mondani azt hogy utálom Sethet, de nem lenne igazán igaz.
Aztán a Pomfreyes kérdésre. csínytalan mosoly kerül az arcomra. és egy fejrázással válaszolok. Nem tud erről a tervemről.Én már egészen jól érzem magam és eldöntöttem már csak valamilyen erős nyugtatóval tudna az ágyhoz kötni.
- Nem aggódok semmi miatt, Lily.- Hát ez hazugság volt a javából. Én is aggódok, de nem olyanok miatt amik miatt Lily. -El tudok majd menni az órákra.
Egy nagyot sóhajtottam és megkérdeztem.
- Annyira borzasztóan nézek ki még mindig, hogy szerinted nem tudnék az órákra menni?-
Más dolog miatt is kiakartam szabadulni az ágyból. McGonagall házvezetőnkhöz. Meg kellett beszélnem vele egy fontos dolgot, ami nem tűrt számomra halasztást és szerintem ő is tudja hogy, amit felépülök hozzá fogok először menni a tovább tanulással kapcsolatban. Valahogy eddig Emmelineon kívül nem osztottam meg ezt a dolgot.
-Lily, nem is meséltem neked. Emlékszel egyszer még szeptemberben McGonagall-tól későn jöttem el. Akkor valami olyasmit mondtam, hogy büntető munkát kaptam tőle és sokáig tartott, de hazudtam.- Sóhajtottam egy nagyot és folytattam. Nem néztem Lilyre. Ilyenkor elő jön belőlem az igazat mondjak. Amiről azt gondolom nagyon csúnya volt és el kell mondanom a személynek.
-Igazából nem akartam, hogy tudjatok róla és állandóan kérdezősködjetek. Egyébként is keveset vesznek fel meg nem nagyon hirdetik, ha nagyon utána jár az ember, akkor tudja. Persze én tudtam, mert hisz a családom egyik fele tudod célirányosan és hivatásszerűen ezt a szakmát választja.- Húztam halasztottam nem volt kedvem be fejezni, inkább bele se kellett volna kezdenem, de valamikor meg kell Lilynek és a többieknek is tudni. - Szeptemberben jelentkeztem az itthoni és a nemzetközi előkészítőre, ami általában már biztosítja, hogy bekerülsz a képzésbe és mindkettőről megkaptam a választ és az eredményeket a hetekben. Tudod ott is meg kell csinálni így is úgyis a R.A.V.A.Sz.-okat, de nem kell úgy foglalkozni a felvételivel arra annyira nem stresszel rá az ember. Plusz tantárgyai vannak a diákoknak. Alapokat tanítják az előkészítő félévben. Jól van tudom, hogy csúnya dolog hogy nem szóltam nektek erről. Lily, nekem lesz a legnehezebb ebben a szakmában elhelyezkedni, ha ismerik ki vagy. Többet várnak el tőled, mint a másoktól. Ugye érted? Nem akarom, hogy következőre egy olyan, mint Se..- nem tudtam kimondani a nevét nem, meg akadt a nyelvem- tudod ő, meg lépjen előlem vagy azt tegye, amit most tett.
Valamit elmondtam igaz nem a legvilágosabban fogalmaztam meg, mert nem tudtam volna. Így is sokkal többet tud mint Dorcas vagy Marl és a srácok. Frank és Line, akik mindent tudnak vagyis majd nem mindent.


|| To:Lily || Note: Aktivizálási folyamatba kezdtem.|| Music: My Road




Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Szer. 17 Dec. 2014 - 20:58

Lily & Alice

Most hogy megnyugodtam, hogy Alice rendben van az én figyelmem kalandozik el egyfolytában, ahogy neki tegnap. Persze nem annyira drasztikusan. Sajnos ez a figyelem hiányom mostanában egyre többször előfordul, még jó hogy inkább előrébb tartok a tananyaggal is, mint lemaradva. Sokszor kerül sor arra, hogy elbambulok és teljesen máson jár az eszem, mint amin a jelen helyzetben kellene.
Figyelek rá, hallom a hangját, csak kicsit később esnek le a szavai, és rakom össze a mondatot. Az első ilyenné kicsit össze szedem magam, és próbálom minden figyelmemet rá irányítani. Hogy lehet egy 17 éves lánynak ennyi gondja? Abszurd. A legnagyobb gondomnak jelen helyzetben, a közeledő RAVASZ-nak kéne lennie. De nem, ott van a régi barátom Seth, akiből halálfaló lett, a szüleimet megölték és senki nem foglalkozik az üggyel, elrendezték balesetnek, a szerelmi életem kész katasztrófa, nem tudom hova tenni, a barátaimat megtámadják, háború lesz.
- Nem nézel ki borzasztóan, de tegnap nagyon is az voltál. Azért gondolom hogy még legalább 1-2 napot pihenned kéne, hogy teljesen kipihent legyél. Ki tudja most mennyire van instabil, és ne haragudj tudod hogy értem. - eléggé gyors a pletykahálózat az iskolában, már-már ijesztően. Szegény Alice csali lenne, akit bedobtak egy csomó éhes halközé. Kitudja még a tegnapi állapota után, most milyen hatással lenne az, ha annyian faggatnák, és ha annyiszor el kellene mondania mi is történt. Nem, még szerintem neki is fel kéne fognia a történteket, és utána belepottyanni a sűrűjébe. Majd elkezd valamibe, amire kicsit kimászok a nagy mélázásomból.
- Igen mondjuk fura is volt, hogy büntetőmunkát kaptál. De miért kellet ilyet hazudnod? - majd megkapom a válaszát, majd végig figyelmesen meghallgatom. Hát ez meglep, és cseppet sem azért, mert nem helyeselem a dolgot, hanem pont az ellenkezője miatt.
- Ez nagyszerű Alice! Szóval ennyire elhatároztad, hogy Auror szeretnél lenni? - ajkamba harapok, ezt miért tartja mindenki titokban a másik előtt? Én mondjuk nem rég határoztam el, de mivel mindenből megkaptam a RAVASZ szintet, ezért simán meggondolhattam magamat közbe. A szüleim elvesztése volt az a pont, mikor elkezdtem gondolkodni a Roxfort utáni életemről. Mikor beszéltem a továbbtanulásról McGalagonnyal eléggé határozatlan voltam még, ami nemigen jellemző rám. Ezt ő is furcsállta.
- Megértelek, mert ... én is ugyan erre jutottam. Én is Auror képzésre megyek. És én se akartam erről senkinek beszélni, hisz mindenki az hiszi a minisztériumba a helyem, egy irodában. Ebből látszik, hogy nem ismernek... meg is örülnék. És igen Seth már a listámon van, ha auror leszek az első helyen áll. - eléggé harcias, és határozott lett a hangom, ami a történeteket tekintve nem is csoda. Viszont örülök Alice-nak ezek szerint együtt mehetünk, már egy kellemes ismerős lesz mellettem, és ez nagyon jó.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Vas. 21 Dec. 2014 - 21:18






Lily és Alice



Mindig is nálam valahol evidens volt az hogy auror legyek. Anya egy példaképem volt. Nem a legtökéletesebb, mert  olyan nem létezik.
-Igen az szeretnék lenni.-mondom Lilynek boldogan. Ahogy el kezdi mondani Lily nekem jól esik az egész.hallgatni. Egy helyen fogunk majd egyszer dolgozni. Milyen megnyugtató érzés. Nem az, mert Lilynek nem szabad meghalnia, meg akarom őt is védeni.
- Lily ugye nem fogtad fel, hogy amiket kaptam eredményeket. Az meg változtatja a következő félévemet, ha úgy döntök.- Halkan könnybe lábadt szemekkel. Én tudtam az eredményeket és McGonagall is hallott róla, ugyan így Emmeline is tudta. Mindenki a döntésemre várt. A francia nemzetközi képző a legjobb tanárokkal, professzorokkal. A legjobb aurorjai tanultak ott. Nehéz-e itt hagyni a sulit. Vagyis igazából valami egyéni tanrendben kellene tanulnom mindenképpen. Leendő tutorként írta már nekem a levelet anya kedvenc professzora, mint aki tényleg arra várt, hogy én legyek a jövőbeni tanítványa. Már másod év elején kint terepen oldhatok meg ügyeket és világszerte. A legjobb auror képző több szakiránya van, mint az itthoninak. Vannak aki habozás nélkül azt mondanák hogy igen. Én pedig kételkedek. A jövőmről, mert olyan nehéz be vallanom, nem hiszem, hogy bárki is mögöttem állna a családból. Legalább a nagybátyám írt volna egy levelet. Mögötted állok várlak a szakmában. Még tőle sem kaptam semmit. Könnybe lábadnak a szemeim.
-Nem olyan egyszerű dönteni, mint gondolnád.- mondom halkan és elfordulok tőle nem akartam hogy így lásson. Miért vagyok most ennyire a sírós?
-Itt hagynád a barátaidat, mert a legjobb helyre felvesznek, elő felvételezősként?- Kérdezem meg Lilytől. Line igent vágott rá gondolkodás nélkül. Elszakadnék a barátaimtól most. Együtt fejezném be velük az iskolát. Együtt is vizsgáznék itthon. Máshol tanulnék és csak levél útján meg hétvégente találkoznék velük pár órára. Senki se érti miért nehéz döntenem. Mert senki se tudja milyen a családommal a kapcsolatom. Senkit nem engedek annyira magamhoz közel, hogy meg ismerjen. Még Frank is távol jár hogy meg értsen. Talán egyedül a bátyám tudja hogy milyen vagyok. Milyen is az igazi Alice Griffen. Legszívesebben most kiugranék az ablakon és rohannék az iskola határáig, hogy móresre tanítsam Sethet vagy előbb döntenem kellene arról hogy mit tegyek vele. Lehet, hogy akkor is felvesznek, de ez egy nagy lehetőség és én nem tudom mit akarok.  


|| To:Lily || Note: Aktivizálási folyamat megyek mézeskalácsot gyúrni.|| Music: Ünnepi Hangulat





Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Hétf. 22 Dec. 2014 - 20:57

Lily & Alice

Elmosolyodom hisz nem gondoltam volna, hogy Alice is ezt az elvetemült szakmát akarja választani csakúgy mint én. Jól esik hogy már nem kell mindenki elől elhallgatnom ezt az információt, és tudok róla valakivel beszélgetni. Elsőnek nem esik le hogy mire gondol, hogy ennyire kiakad azon hogy megváltozik a következő féléve ha felveszik. Persze hogy megváltozik de ez hozzájár.
Rátekintek kérdőn, mert kezdem összerakni mi is lehet a gond.
- Alice, hova vettek fel téged? Melyik országba? - Nem olyan egyszerű, tudom és furcsállom hogy pont tőlem kérdez ilyet. A harmadik évemet nem a Roxfortban töltöttem ő is tudja. Ugyanis ösztöndíjat nyertem, és választhattam melyik külföldi iskolában szeretném folytatni a következő tanévemet. Habozás nélkül belementem, főleg mert Servelus ábrándozott, hogy mennyi minden új dolgot lehetne tanulni a Drumstrangba, főleg mert ott nem tiltott a fekete mágia. Lelkesített, hogy menjek és majd átadom frissen szerzett tudásomat. Viszont én nem a Drumstrangot választottam, hanem a Beauxbatons francia iskolát. Borzalmasan éreztem magamat, soha életembe nem voltam még annyira magányos mint abban az egy évben. igaz megtanultam franciául, és igen tovább fejlesztettem magamat. Viszont ha még egyszer megkapnál ezt a lehetőséget, nemet mondanék. Nem akarok még egyszer annyira magányos lenni, főleg hogy már mindenkim a Roxfortban van. Sóhajtva nézek a barátnőmre.
- Mit szeretnél? Azt mondjam amit helyesnek találnék számodra, vagy azt ami a személyes véleményem? - könnyes tekintetét nézve úgy hiszem nem nagyon tudna dönteni. - Egy külföldi iskolában tett tapasztalat sokat érhet. Viszont én soha nem kapom vissza azt a 3. évemet amit kihagytam a roxfortba a barátaim nélkül. Tudod, emlékszel hogy megölelgettelek titeket 4. elején. Nagyon hiányzott mindenkit, és magányos voltam. A tudás nem mindig minden. Főleg a mai világban, ahol ... - mély levegőt veszek. - ... bármikor elveszíthetjük egymást. - Nem tudom, hogy ezzel mennyivel könnyítettem meg a dolgát, de az biztos, hogy jobb kedve nem fog kerekedni belőle. Az biztos, hogy Alice okos, és erős lány, bárhogy dönt  számára az lesz a helyes.

music: No place like home note: együtt érző



_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   Kedd 23 Dec. 2014 - 14:36






Lily és Alice



Hova vettek fel? Nem vettek fel az itthoniba. A bizottság döntését megvétózhatják  vannak olyan szavazók vagyis elbírálok akiknek vétójoga van. Ki volt az aki megvétózta? Van sejtésem, de nem adok erre a sejtésemre. "...Alice Griffent nem javasolja, hogy felvegyék a előképzős csoportba. Nem javasolja az itteni tanulmányok megkezdését a bíráló bizottság tagja. Továbbá mentálisan nem ide való személynek titulálja Miss Griffen kisasszonyt..." Ez volt az első levél, amit kaptam. Nagyon elkeserített, de pontosan rá egy hétre szerdán meg kaptam reggeli előtt a levelem. Szép díszes és míves borítékban aranyozott szegélyű rajta Auxilium Louis aurorképző iskolájából a táskámba eltettem és McGonagallnak átváltoztástan óra után át nyújtottam bontatlanul. Kérdőn nézet rám. Igen, mint egy kis gyerek voltam, aki fél hogy újabb kudarc éri. Bontsa ki én nem akartam elolvasni. Elolvasta és letette az asztalára. Felállt a székből. Vártam azt, hogy mit olvasott, de pár percig nem jött válasz. Mikor meghallottam, akkor nekem kellett szék de csak az asztalnak támaszkodtam és hihetetlen boldog voltam. Ezt észre vette előző héten Line meg Frank, mintha egy más Alicet láttak volna. Másnapra már másképp látott Emmeline. Át kell mindent gondolnom.
- Auxilium Louis. Most Franciaországba, ott kezdi mindenki.- Mondom Lilynek, ahogy kimondom a nevét el mosolyodom, mert ilyenkor eltudom hinni hogy ott lehetek köztük. Nem tudom mennyit mond neki ez az iskola. Nekem sokat Anyu ott végzett és a világ viszonylatban a legjobb.
Mindenki tudja, aki utána néz ennek az iskolának szerte ágazóak a karok elhelyezkedése. Japánba, Egyesült Államokba, Olaszországba, Dél-Afrikába stb. Tényleg nemzetközi. A legnívósabb iskola a szakmában, akik itt végeznek azok a legtöbbje az auror világ legnagyobbjai voltak vagy vannak. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy az a kezdő auror alkalmas nagy ügyek megoldására. Mert az egyik gyakorlat orientáltabb iskola, mint a többi. Van olyan mese vagyis történet ezt anyu könyvében olvastam, hogy a képzést nem mindenki tudja befejezni, mert vagy elhaláloznak vagy a záró gyakorlati vizsga ügye kudarcba fullad, de ez csak igen kis százaléka a másik jóval nagyobb százalékban nem bírja és feladja idő előtt ezt a hivatást.
Kezdek fáradni vagy talán álmosodni. Igen még aludnom kell, de lehet hogy volt abban a levesben valami más is csak nem vettem észre. Pomfreyféle gyógyszer lehet.
Lily szavait valahogy nem lepnek meg. A tudás nem minden és igaza is van. Az utolsó szavai pedig a szívemig hatoltak. "bármikor elveszíthetjük egymást." ezt nem akartam. Elveszíteni őket, látni hogy meghalnak. Ezért is leszek auror, hogy megvédjem őket. Az igazság fontossága miatt a társadalmunkat megvédni, de első sorban őket a szeretteimet akarom biztonságban tudni. Ránéztem a Lilyre.
- Tudom, Lily neked is fontos. Most egy burokban vagyunk és jön az a pillanat mikor el kell hagynunk legtöbb embernek a R.A.V.A.Sz. másoknak pedig más.
Itthon a legveszélyesebb tanulni főleg úgy, hogy mindenhova beszivárogtak.
-Lily, ígérd meg, hogy nem itthon fogsz tanulni. Nem szabad, nem lehet.- Nézek rá aggódó pillantással, ha nem is érti, miért az sem baj. Csak nyugtasson meg.
Nagyokat pislogok, hogy tényleg fent maradjak, de egyet még ásítok is.


|| To:Lily || Note: Aktivizálási folyamat megyek mézeskalácsot gyúrni.|| Music: I Wonder as I Wander





Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Lily és Alice   

Vissza az elejére Go down
 
Lily és Alice
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Információk :: Karakterek :: Lezárt Játékok-
Ugrás: