1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Tárgy: Andromeda és Alice Hétf. 8 Szept. 2014 - 19:32
Andromeda és Alice
Délutánra járt az idő félórája vége volt az utolsó órámnak. Egy jól sikerült bűbájtanon voltam túl. Úgy döntöttem, hogy le megyek sétálni az udvarra. ~Kicsit hűvös idő van.~ Állapítottam meg. Ahogy sétáltam sok minden járt az eszem. Eszméletlenül sokat tudok gondolkodni. Az udvaron elindultam egy csendesebb helyre. Ilyenkor egyébként is kevesen vannak kint, inkább a klubhelyiségekben és a könyvtár melegében maradnak a diákok és ott tanulnak vagy beszélgetnek. Ki akartam szellőztetni a fejem. Friss levegőn akartam lenni egy kicsit egyedül. Az udvaron a szökőkút szélén ült egy diák. Ahogy közeledtem felé egy lány volt. Végül felismertem Meda volt az. Elmosolyodtam. Az egyetlen Mardekáros barátnőm. Pár évvel ezelőtt még másnak képzeltem őt. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen kapcsolatunk lesz. Más, mint a testvérei Bellatrix és Narcissa. Sokkal másabb és ezt jó értelembe tudtam ki jelenteni. Nagyon kedvelem Medát. Körül belül egy hete beszéltünk utoljára. Bár összefutottunk az iskolában. Az étkezéseknél is a nagy terembe, de akkor inkább nem zavartam, mivel a Mardekár asztalánál ült vagy éppen Tonksszal volt együtt. ~Olyan szépek együtt. Jó rájuk nézni.~ Oda sétáltam hozzá. Leültem mellé. - Szia, Meda! Hogy vagy? Hogy hogy itt?- Fordultam felé és kérdeztem érdeklődve. Engem tényleg érdekeltek a barátaim sorsa és hogy léte. Figyeltem Medát. ~Lehet hogy egyedül akar lenni? Vagy valakivel találkozik? Akkor bizony zavarom őt és én nem szeretném zavarni Medát.~ Reméltem, hogy nem és beszélgethetünk egy kicsit egymással. - Még mindig jól meg vagy Eddel ugye?- Kérdeztem rá arra a srácra, akiről tudtam, hogy a mindene Medának. Felsóhajtottam és a távolba meredtem. ~ Milyen jó szerelmesnek lenni.~