Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Albus P. W. B. Dumbledore
Professzor vagyok, a tudás hatalom...
Professzor vagyok, a tudás hatalom...
avatar

Származás : Félvér
Percival (apa) †
Kendra (anya) †
Aberforth (testvér)
Ariana (testvér) †

Lojalitás : Erre mindenki azt mond, amit akar. Nem az én tisztem eldönteni
Családi állapot : Feleségem az iskola, gyermekeim a diákjaim
Lakhely : Godric's Hollow és Roxfort (a varázs világ)
Foglalkozás : Roxfort Igazgatója, Wizengamot Főmágusa, Tudós, Feltaláló
Pálca : Bodza, thesztrál szőr, 15"
Idézet :

Ahol a kincsed, ott szíved is.

Szeretet mindenek felett van. A legerősebb mágia a világon.

"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel."

Karakterlap :
Egy csodás elme egyszerű élete

Karakterzene : Fawkes dala
Az én dalom
Az életem dala
Playby : Michael Gambon
Kép : Albus P. W. B. Dumbledore

TémanyitásTárgy: Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore   Csüt. 5 Feb. 2015 - 19:54


Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore
Albus, Igazgató Úr, Dumbledore
Kor: 96   Ház: Titkos, de Griffendélt gyarapítottam egykor.  Munka: Főállásba Roxfort igazgatója   Oldal: A világos eszmék

 
Jellem:


Mielőtt kiértékelném, vagy inkább kitárgyalnám jellemet előtted kedves olvasó. Meg kínálhatlak téged valamivel. Mentolos cukorka, medvecukor, svájci étcsokoládé, Bagoly Berti-féle minden ízű drazséja, csokibéka, de a kártyákat még gyűjtöm és megszökik, ha nem vigyázol rá. Esetleg egy ital tea, töklé, citromos italpor. Hmm. Mennyei. Hol is tartottam? Ja, igen a jellemnél.
Megosztott személyiség vagyok vagyis van aki kedvel, van aki nem nagyon rokonszenvez velem és van akiben nem váltok ki semmilyen érzést sem.
Kedves, aranyos, félelmetes, bolondos, unalmas és a többit te is tudod. Na, szóval azt szeretnéd, hogy komolyabbra vegyem, akkor bizony jól figyelj, mert csak egyszer mondom el személyiségem főbb vonásait.
Amely meghatározza egy ideje az életemet az a szeretet. Ritkán tudnak kihozni a sodromból úgy, hogy megharagudjak bárkire is. Sokak kételkednek bennem, hogy meg bízok olyanokban is, akikben nem kellene. Én magam mindig adok második harmadik és negyedik, sőt talán századik esélyt is arra hogy javuljon a célszemély, aki másokban kivívta az ellenszenvet. Hiszek abban, hogy egy csettintésre megtud, vagy ami biztosabb lassan jó irányú változások útján haladva egy eltévedt lélek képes visszatérni.
Mivel nagynak tartanak engem tisztelik a bölcsességemet nem sokan kérdőjelezik meg tetteimet. Figyelek mások érzéseire, de mégis néha megkövetelik az érzéseink az áldozatokat.
Kollégáim és szűk baráti rétegem azt mondja, remek humorérzékkel rendelkezem. Nem cáfolnám meg néha igen fárasztó viccekkel is tudom terhelni környezetemet, de ezt csak az pár tucatnyi ember tudja, akivel olyan kapcsolatot ápolok. Diákjaim szerint elég hóbortos vagyok. Nem mondom azt hogy hazugság. Néha a kastély, mint a dongó úgy járom be. Ezekben a sötét időkben a vidámságnak is helyt kell adni. Komoly témák mellett legyünk gyerekek is és örüljünk egymás társaságának.  
Sok mindenről tudok arról is miről sokan azt gondolják, hogy nem tudok.
Határozott vagyok általában, nem mondom azt, hogy nincsenek nehéz döntések, amiket az elmúlt időkben sokkal többször kell meghoznom. Egy vezetőnek ez is feladata meghozni a nagy horderejű döntéseket.
Félelmetes vagyok? Mondjuk azt hogy az is tudok lenni és ezt sokan meg tapasztalták már diákok és felnőttek is egyaránt. Nem sokan húznak velem újat. Higgadt tudok maradni nem vesztem el az eszemet az éles és komoly veszéllyel járó helyzetekben.
Szeszélyes harcmodorom az összes velem párbajra kelő ellenfelemet megörvendezteti a bosszúság ajándékával.
Az agyam olyan, mint a szivacs mindent magába tud szívni, ami hasznos számomra. Lássuk csak tudok Sellőül, koboldul és még pár más nyelvet is beszélek, mint a japán és az oroszt is.
Nagy tudásom és nem minden napi bölcs gondolataimtól nem vagyok mindenható, nem tudok visszahozni a halálból embereket és nem használom rossz célokra hatalmam. Az önös érdekeim miatt vesztettem el egy szerettemet. Tanulok a hibáimból.  
Okosabb vagyok a legtöbb embernél? Igen az, de senki sem tökéletes. Mindenki hibázik még én is és az én hibáim nem aprók, mint a kis embereké. Egy sakktáblát látok, ahol én vagyok a stratéga és a diákok is jól látják milyen "véres" is a varázsló sakk és nekem kell a parancsokat ki adnom, mint hadvezérnek vagy parancsnoknak. Futó az A 3-ra  és várom a sötét lépését és újból tarolt mindent én pedig megint elhibáztam egy lépést. Nem vagyok tökéletes és én is emberből vagyok, de erre is rá cáfolnak azok az emberek, akik nem ismernek. Mert én vagyok a tökéletes ember, aki a roxforti iskola igazgatója, Grindelwaldot legyőzte és miniszteri posztra jelöltet varázsló, persze ez utóbbiról lemondtam.
Pszt, ez titok. Tudod, mire vagyok büszke titokban, hogy szerepelek a csokibéka kártyák közt. Egyél, csak csokibékát, ha nem kérsz, akkor én majd megeszem.

Küllem:


A tudományos módú leírás rólam.

  • Faj: Ember
  • Nem: Férfi
  • Magasság: 5ft 11 in (számold át ha szeretnéd)
  • Haj szín: Ősz eredetileg aranybarna
  • Szem szin: Kék
  • Bőr szín: Világos
  • További megjegyzés:
    Szemüveges. Félhold alakú szemüveg.
    Orra görbe (törések miatt)
    ujjai hosszúak így kezei nagyok.

Szemüvegen keresztül: A tükör előtt állok. Szürke talárt viselek. Sokat változtam az évek alatt. Hosszú ősz hajam, szakállam. Erre nagy gondot fordítok, szépen kifésült elrendezek szállak. Már nem eszem le, mint régen. Pszt, sosem ettem le. Kivasalva a talár. Megigazítva a szememen a szemüveg komoly arc. Felelősség teljes. Az évek alatt ilyen lettem. Ha kilépek, akkor minden szem rám szegeződik és minden furfangos agytekervény a hibát fogja keresni. Tudós és tanár vagyok. Hibáim lehetnek, de ezt nem láthatják, mert Dumbledore, szemükben nem hibázik. Mindent tud, ehhez mérten kell viselkednem.
Külsőleg föléjük magasodom és néha oly félelmetes vagyok. Nem számít a belső számít az, hogy hogy érzem magam. Öreg lennék? Nem érzem annak. Felnőtt vagyok? Lehetséges. Mit lát a két szemed lehet hogy csak ábránd és nem valósság. Mi a valósság? Nehezen megfogalmazható mindenki számára.  

Szemeimmel: Egy gyermeket láttok magam előtt, aki majszolja a csokit. Piros aranysárga dísztalárjába könyvekkel a kezében áll a tükör előtt és mosolyog. Büszkén a prefektusi jelvénnyel, iskola első cím, iskolai kitüntetéssekkel és a mágus világ nagy címeivel elhalmozva Merlin- díj és a többi. A gyerek büszke és a barna hajába túr, amiben az előbb még csokit fogta. Mosolyog, de egyedül áll és mosolya nem az igazi talán. Biztos, hogy nem az szomorú és sanyarú. A könyvek eltűnnek hirtelen és az egész kép változik... Torony, vagyok a lapos egy szintes házak között. Mindenki rám figyel, várják a csodát. Én még mindig mosolygok, de valahogy a kezd elmenni a kedvem az egésztől. Újítok, ruházatomon néha felveszek mást is, de ugyan olyan különc maradok, a szürke talárba olvadok. Egy magas a sok alacsony között. Mosolyomból komolyság fakad, de aztán megint változik a kép és körülöttem a gyermeki ifjonci lelkülettel emberek vannak. Hátba veregetnek és dicsérnek. Mosolyom nem fakul ugyan olyan szelíd, csíntalan és szeszély lakozik benne, mint az első képnél. Majd újra tömény édesség és velem a többi gyerek boldogan nevet és majszolja a boldogságot. Én pedig a tükörbe nézve állok és komoly vagyok, de pillanatok alatt vidáman felkapok egy békát és bekapom. Egy dongót utánozva szét tárom karjaimat és zümmögök. Repülök. Csokis a szám széle, ami engem nem zavar, hátam mögött a gyerek eszik az örömöt és a barna hajú ifjonti énem is vigyorog ezen. Gyermeknek látom magam, aki másokkal együtt örül. Mert még gyerek vagyok mélyen legbelül.

Történetem:


Négy-öt sorban egy-egy fiola sorakozik és várja azt, hogy bele kerüljön és felkavarja a tálat.  Válassz, vagy én válasszak? Látod, mennyi van és egyik csodásabb, mint a másik. Évekig mesélhetném neked ezt a kilencvenhat esztendőt, amit megéltem.  Még mindig fiatalnak mondom magam. Ne csodálkozz ezen, így van, nem vagyok koros vén bolond.  Miért lennék öreg? Mert megőszültem, fitt és egészséges vagyok.

Miről akarsz hallani? A gyerekkoromról? Apámról Pericvalról, aki az Azkabanban halt meg?  Iskolai éveimről? Fiatalkori álmaimról, amiket kettétört egy halálos balesett? Anyám és húgom haláláról? Vagy öcsémmel való kapcsolatomról? Grindelwaldról? Az utópisztikus nagy eszmei áramlatokról szóló álmainkról?  Hogy lettem tanár a Roxfortban?  Hogyan lettem a Wizengamot tagja? A kutatásaimról? Sárkányvér tizenkettő felhasználási módjairól? Szóval miről akarsz hallani? Miindent? Az nagyon hosszú lenne.  Azt, hogy mi történt velem? Akkor vegyük sorra a fontosabb eseményeket.  Az is legalább napokig eltartana, hogy elregéljem neked ifjú barátom. Nézd, csak meg itt van mind, a fiolákban. Hagyok időt, hogy végig nézd…  Zavar-e, hogy múltamról kérdezel? Igen is zavar, hogy látod a fájó pillanataimat. Tudod, most mással foglalkozok a jelennel és a jövővel.  Most érdekel mégis az, hogy mi köti le erőimet? Szóval igen, akkor tessék, ülj csak le.
Kérsz cukrot, nagyon finom.  Foglalj, helyet abban a szép piros kényelmes karosszékben. Megkínálhatlak esetleg valami teával vagy citromos itallal?

Mégis visszarepülünk a múltba. Hisz a mostani jelenünk a múltban kezdődik, hogy mégis értsd mit is teszek most ahhoz jobb, ha érted legalább egy kis részét a múltnak. Az egész Mardekár Maltazárral az iskola alapítóval kezdődik.  Ismered az iskolaalapítók történetét? Hanem, akkor olvass utána. De ugorjunk hozzánk közelebbi múltba.

Évekkel ezelőtt történt.  Sok- sok évvel ez eleőtt.  Még akkor nem én voltam az igazgató, hanem Dippet professzor. Átváltoztatástant tanítottam a fiatal diákokat és az igazgatóhelyettesi posztban ücsörögtem és tevékenykedtem, a Roxfort falain belülre invitáltam a mugli származású diákokat. Egy fiú is elérte azt a bizonyos tizenegy éves kort egy árvaházban élte életét és én karoltam fel a Roxfort nevében. Tom Riddlenek hívták. Vele kezdődik az, ami most nyugtalanít engem és több száz más varázslót is.  Iskola évei alatt nyílt ki a Titkok kamrája és bezárás szélére került majd nem az iskola is. Ekkor rúgták ki Hagridot is az iskolából 1943 írtunk abban az évben. A mugli származásúak hullottak abban az évben. Igen, érdekes és tehetséges fú is volt, de meg kóstolta a hatalmat és a sötét mágiát. Fiatalként tizenévesen én is feszegettem ezeket a határokat, nekem is voltak magas röptű eszméim, nem tagadom, de mondjuk azt, hogy kinőttem belőlük.

Később, mikor Armando Dippet igazgatót leváltottam és a Roxfort új igazgatója lettem. Ez ’56-ba történt. Tom, munkát kért nálam. SVK kívánt tanítani, de elutasítottam, mivel tudtam hogy mivel foglalatoskodott már akkoriban is. Azóta egy SVK tanár se bírta egy évnél tovább betölteni ezt a pozíciót. Átok van azon az álláson és minden évben kereshetem az új tanárt.  Már huszonegy éve és huszonegy tanár jött és ment az iskolában.
Mint már említettem előző mondatomba huszonegy esztendeje már az iskola élén állok.  Sok embert megismertem az évek alatt, sok tehetséges diákot csábítottam vissza az iskola falain belülre.  Ilyen Minerva, Filius vagy éppen David Doley, aki egy évig Sötét Varázslatok Kivédés tanár volt. De nem hagytak cserben régi kollégáim sem, mint jó öreg barátom, Horatiusom.  Hagrid, pedig víg vadőri pozícióban nyugodtan éli életét, vagyis élné életét, ha engedném, de feladatokkal látom el. Milyenekkel? Az óriásokhoz küldöm tárgyalni.  Miért?  Mert kellenek a szövetségesek, mindenki re szükség van, és ha egy félóriás ismerősöm van, aki már évek óta barátomnak vallhatok, fel kell használnom őt is.
Sok minden történik az ország területén nem csak Voldemortnak vannak csatlósai, hanem nekem is vannak szövetségeseim, barátaim.  Nem sokan tudják, de ez egy folyamat, ha szűk időintervallumot akarok mondani a hetvenes évek elején kezdődtek, de ha nagyobbat, akkor a hatvanas évek közepétől számítsuk az egészet.  Már rég óta gyilkolnak, régebben kevesebben voltak és nem voltak ennyire nyitottak zártabban körben egy-egy magas képzettségű aurort vagy Voldemort terveibe bele kontárkodó veszélyes személyt hárítottak el az útból.  Sok kedves embert veszettem el így. Sok tanítványom veszette életét.  Legtöbb mugli származású volt, de akadt köztük arany vérűek senkit nem kímélnek, ha útjukba állnak.  Akárhányszor láttam Alastort, láttam a dühét és közben valami elkeseredettséget, hogy egyre többen és többen vannak Voldemort csatlósai.  Italba folytja bánatát.
Jöttek az ifjak és mentek az ifjak. Sokakat meg kedveltem, és mindig is a szívem csücskei a mugliszármazású varázstanoncok, mint Celia Benett vagy ép Lily Evans, aki most végzős. Bennük van a legtöbb lelkesedés a varázs világ felé.

Nézzük csak meg a diákjaim nagyon különbözőek mégis mindben van valami szeretni való. Egyik ilyen másik olyan.  Különbözőek és ez alatt a pár évtized alatt sokan megfordultak már az irodámba különböző ügyek, események miatt. Ott van például Fabian és Benjy a két nagyszerű diák egyszerre végeztek és olyan iskolai élet volt körülöttük, hogy csoda volt nézni.  Még mindig tartom velük a kapcsolatot. Aztán megjelent Alastor unokaöccse is, aki abban a faluban élt, ahova sok emlék fűződik számomra.  Felismertem őt, hisz benne is csörgedezik az anyja és apja vérre. Már az első éjszaka után Filius keresett fel vele kapcsolatban, hogy más a fiú.  Azóta folyamatosan kapom az üzeneteit.
Aztán itt vannak a mostani végzős diákjaim. Fabian és Gideon húguk Molly, a kis tűzről pattan boszorkány, Arthur Weasley, a mugli fanatikus. Marlene Mckinnon, a Bones testvérek, mind egyéniségek a maguk módján. James Potter, a bajkeverő barátaival Sirius Black, Peter Pettigrew és Remus Lupinnal, aki miatt a Fúria fűzet telepítettük. A négyes fogat megszínesíti az iskola napjait ezekben az időkben.  Az elmúlt időkben már kezd a fejük lágya benőni, mert hisz a jövőjük a cél… Mindig színes évfolyamok hagyják el az iskolát, de megint eltértem a témától, ami most az életem. Mivel foglalkozom éppen? Veled beszélgetek, pontosabban neked magyarázok valamit az iskoláról és egy Sötét úrról, akiről sokat tudok, de még mindig nagyon keveset…

Megszomjaztam vagyis, most egy pillanatra megszakítom a beszédet. Hmm, Merlinre, nagyon kedvelem ezt az italt…

Ez az évtized tele van vérengzéssel. Naponta néha tíz levelet is kapok Alastortól és még a többi informátoromtól csak a halálesetekről és néha semmit nem tudok tenni.  Mert az iskola az első, amit védenem kell a diákokat, a gyereket.  Ez egy utolsó ments vár nekik az előtt, hogy kilépnének a nagyvilágba. Nekem kell őket felkészítenem, de a minisztérium akadályoz ebben.  Bármennyiszer próbáltam az új törvény határozatott megváltozatni mind annyiszor falakba ütköztem. Nem csak az ébredező végzős évfolyamot érinti kellemetlenül, hanem engem is, mivel a legtöbbjük nagyon is tudja mi vár rájuk kint. A fenyegetettség, a sötétség.  A minisztérium tele van korrupt emberekkel. Hiába vagyok, olyan varázsló amilyen.  Egyedül nem győzhetem le az ellenséget.  Elphias is látja azt, hogy küzdök és állandóan felelősség teljesen próbálok viselkedni, mert már egyszer nagyot hibáztam és elvesztettem húgomat. Aztán most diákjaimat veszíthetem el, meg kell védenem a mugli származásúakat és a muglikat. A terv egyszerű, aki mer, az nyer. Fel kell venni a harcot velük, minden téren.  Jobbnak kell lennie a mellettem állóknak, mint az vérengző „fajtisztáknak” mintha a mugli náci eszmékbe torkollana az egész fajtisztaság kérdése. Leszáll hatnának a magas pegazusokról ezek az emberek.

Már évek alatt a hosszú görbe orrom nagyon ért kiszimatolni, azokat az embereket, akik értékrendileg vagy eszmeileg velem egy követ görgetnek akadályként az ellenség orra alá és persze azok a személyek általában mind Griffendélesek számszerűen, persze, mint mindig a kivételek erősítik a szabályt. Csak rá nézzek a listára, amit összeállítottam, Alastor és Elphias segítségével. Csodálkozom az eredményen. Mennyi ember? Még nem tudják, azt hogy ők, fogják megállítani az a folyamatosan erősödő sötétséget. A feladatom az, hogy összegyűjtsem a maradék fényt és megerősítsem őket, majd elküldöm őket,  hogy bevilágítsák a világot fényükkel.

Mindent tudónak tartanak, de nem vagyok mégsem az. Nem tudom, mennyien szolgálják Voldemortot, hányan állnak varázsa alatt.

Tudod, sok futó kutatásom van még fiatal koromról, mint a halál ereklyéinek felkutatása, vagy éppen az alapítók utódai felkeresése.  Ez is már történelembe illik, mert nem ezek a családok eltűntek az évszázadok alatt. Sokan nem is tudják Már meg találtam Mardekár élő sarjait és halottjait. Hugrabuggal is végeztem már a Hollóhát könnyű volt végig vezetni.  Sokan nem tudják, de nehéz egy Griffendél Godrick leszármazottait találni pedig ők is köztünk, ha már nem is mind aranyvérű. A vér nem válik vízzé. Talán ennyit a kutatásaimról. Nem is kell több dologról tudnod.


Patrónus: Főnix   Vér: Félvér  Pb: Michael Gambon Csoport: Professzor


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
avatar

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet :
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"

Playby : Karen Gillan

TémanyitásTárgy: Re: Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore   Hétf. 9 Feb. 2015 - 19:48


Elfogadva!


Szépen megírt, tartalmas, karakterhű. Ennél többet nem is tudok mondani, mint hogy elfogadva! Irány a játéktér! Smile


_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Információk :: Karakterek :: Tanulóink :: Tanárok-
Ugrás: