1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Lojalitás : Prewett család, Főnix rendje Családi állapot : magánügy Lakhely : Roxmorts Karakterlap : you don't know me Playby : Tom Hiddleston Kép :
Tárgy: Gideon Prewett Szer. 23 Dec. 2015 - 16:50
Gideon Prewett
Gideon
Kor: 20 Ház: Griffendél Munka: "üzletember" Oldal: jó
Jellem:
Büszke vagyok, ez nem tagadható. A Roxfortba kerülésem idején a nevemre, családomra és a történelmünkre voltam büszke, amióta viszont elhagytam az iskolát, már a saját magam által elért dolgok miatt gondolják, hogy fennhordom az orrom. Tény, hogy nem figyelek oda mindig mindenkire magam körül (gyakran el is merülök a gondolataimban), de igyekszem nem elhamarkodottan ítélkezni. Sokszor mondják, hogy magamnak való vagyok, főleg a sok gondolataim miatt, amik valóban csak rám tartoznak. Nem beszélek sokat, többnyire velősen fogalmazok, de igyekszem tekintettel lenni másokra. A kapcsolataim általában vagy nagyon jók vagy semmilyenek, pont ezért. Na meg, ott van az a talány… Valaki fentről biztosan azt gondolta, hogy túl unalmas az életem. Azt hallottam, néhányan naivnak hívnak a hátam mögött. Azt mondják: „bezzeg Fabian”, én pedig csak nevetek rajtuk. Nem jön be mindig minden számításom, de ha így is történik, mindenből képes vagyok a legjobbat kihozni. Nem hagyom magam veszíteni, a nyertese akarok lenni az életemnek. Azért, hogy túléljem a negatív kritikákat és még inkább elérhetetlennek tűnjek, humorral, iróniával és szarkazmussal igyekszem elrejteni a valódi gondolataimat. Természetesen ezalól kivételt képez a bátyám: előtte hiábavalóság volna ilyesmikkel próbálkoznom. A húgom folyton azzal jön, hogy bolhából csinálok elefántot… Lehet benne valami. Szeretek képben lenni, megelőzni a gondokat és azonnal megoldani őket, ha felmerülnek, mert nem szeretek idegeskedni. Természetesen, éppen ezért még többet idegeskedem, mint az szükséges volna.
Küllem:
Fabian mindig azt mondja, hogy kettőnk közül én vagyok a nőcsábász. Számomra ez kevéssé egyértelmű, habár a tapasztalatok szerint lehet valami igazság benne. A szemem kék, a hajam szőkés, göndör, mintha a testvéreimmel egymás ellentétei lennénk: véletlenül sem lehetne minket összekeverni. Habár sosem voltam kviddicses (sosem vonzott), de a seprűvel nincs bajom, a fizikumom is rendben van. Azon kevesek közé tartozom, akik örömet lelnek a sportban. Főleg, mert egyedül is lehet művelni. Kikapcsol és megnyugtat, miközben hatással van a testemre is, így nem vagyok satnya vagy bizonytalan. Addig-addig hasonlítgattak oroszlánhoz, míg a patrónusom fel nem vette az alakját. Én magam igyekszem nem az első benyomás alapján ítélni, de a többség ezt teszi, ezért figyelek rá, hogy rólam jó legyen. Képes vagyok kiöltözni bármilyen helyre is kell mennem, jól áll az öltöny, a dísztalár. A hétköznapokban természetesen ennél lezserebb vagyok, de eközben is adok a megjelenésemre. A borosta és én örök viszályban állunk. Egyszer megtartom, mert akkor éppen az tetszik, másszor nem bírom elviselni sem.
Történetem:
Bemutatná magát pár szóban? Ha valaki meghallja a Prewett nevet, holtbiztos, hogy nem én jutok először eszébe. Gideon Prewett vagyok. A bátyám, Fabian, a jelenben nagyon sokat elért. Mindenki tudja, milyen csodálatos kviddicskapitány és prefektus volt, az idősebbek pedig a felmenőimről hallottak már ezt-azt. A családunk híres. Én annyira nem vagyok az. Mégsem érzek magamban féltékenységet a hírnév iránt, sőt, élvezem, hogy a nevem mindig csak másodlagos és az emberek könnyebben átnéznek felettem. Fejlődésre sarkall. Persze, ez nyomást is jelent, de ezzel sosem volt gondom.
Milyen volt a gyerekkora? Jó. Lehet, hogy ez így túl egyszerű, de valóban jó volt. Két testvérem van, ugyebár, így sosem voltam egyedül, mindig kitaláltunk együtt valamit. Fontosnak tartom, hogy sokat voltunk együtt. A bátyámmal persze valamivel szorosabb a kapcsolatunk, de Mollyt ez egyáltalán nem zavarja. Wales-ben éltünk, és bár nem voltunk gazdagok, mindenünk megvolt. A szüleink a saját munkánk értékére tanítottak, a felmenőink nagy többsége mind sikeresen végzett a Roxfortban, legtöbbjük Griffendéles is volt. Így hát nem meglepő az sem, hogy tudtuk, megkapjuk a levelet. Nem esett le senki álla, mikor alig ért a fejemhez a kalap, azonnal Griffendélt kiáltott. Oda voltam való, és még ma is úgy érzem, hogy ott mindig otthon lehetek.
Milyen a kapcsolata a bátyjával? Ahhoz képest, hogy a bátyámmal ikrek vagyunk, sosem voltunk összenőve. Szükségünk van egymásra, beszélnünk kell, vagy csak együtt megnéznünk egy kviddicsmeccset, de nem jártunk soha szükségszerűen mindenhová együtt. Sokan meg sem mondták volna, hogy testvérek (nemhogy ikrek) vagyunk, és ez így volt jó. Mindketten a saját útjainkon járhattunk és megbeszélhettünk a tapasztalatainkat. Mindig számíthattunk egymásra, és mindig egyesül erővel álltunk ki Molly mellett, ezt muszáj megemlítenem. Most, hogy földrajzilag még jobban eltávolodtunk egymástól, baglyokon keresztül tartjuk a kapcsolatot. Nagyon sokat segít, hogy van kire számítanom.
Milyen a kapcsolata a húgával? A húgom… (Sóhajt.) Maradjunk annyiban, hogy mindenkinek az a legjobb, hogy én Roxmortsban maradok, közel hozzá. Lehet, hogy Fabian az ikrem, de mégsem féltem annyira, mint a húgunkat. (Nevet.) Molly figyeleméhes, és titkon biztosan örül, hogy még mindig közel van hozzá legalább az egyik testvére.
Sokan támadják a roxforti házak közötti rendszert, mondván, elszigeteli egymástól a diákokat. Mi a véleménye erről? Én nem érzem ezt hibának, bár ez nem az én érdemem. Elfogadónak neveltek, ebben sosem valltam szégyent. A házak közötti válogatás nélkül szereztem barátokat (már azok közül, akik szintén így álltak az ismerkedéshez), és a számomra legfontosabb emberek nem is griffendélesek. Szerintem ha valaki nyitott, akkor észre sem veszi, mikor egy „ellenséges” ház tagjával merül el egy beszélgetésben. (Nevet.)
Hallottunk pár anekdotát a nevével kapcsolatban. Ön milyennek látta a roxforti éveit? Anekdotákat? (Nevet.) Kíváncsi lennék rájuk. Fabiannal karöltve én is mindent megtettem a jó jegyekért, a tudásért, hogy eredménye legyen a munkámnak – de vele ellentétben nem csak erről szólt az életem. Miután prefektusnak nevezték ki, sokszor ő maga kapott csínyen. A szüleim azt gondolják, a felelősségteljes viselkedés nem az én posztom, és ki tudja, talán igazuk van. Meg kell, mondjam, a Roxfortos lét szép volt és jó volt, de nem tettem le túl sok említésre méltó dolgot az asztalra azon hét év alatt. Sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan tovább (főleg miután az F.B.I. mindhárom tagja prefektus lett, én pedig akaratlanul is még inkább a háttérbe szorultam), amíg meg nem lett a tökéletes terv.
Mi volt ez a terv? Sikerült megvalósítani? Az életem, a munkám, továbbra is úgy intézem, mintha csak „a másik Prewett” lennék. Roxmortsban maradtam, amíg Molly végez, Fabian pedig tovább tanul. Itt egyengetem a saját kis titkos ügyleteim. Erről nem szeretnék többet mondani.
Az előbb az F.B.I. is szóba került. Mi volt a véleménye róluk? Szerintem az F.B.I. örök. Nem titok, hogy Benjaminnal és Ivanhoe-val már az első utunkon ide találkoztunk és barátok lettünk. A fiúk hármasa később jobban összekovácsolódott, de én ezt nem bántam, ugyanúgy jóban vagyunk a mai napig. Az is igaz, hogy Ivanhoe halála mindannyiunknak nagyon nehéz volt.
Még egy utolsó kérdés. Úgy tudjuk, ön egyedülálló. Hogy lehetséges ez? (Nevet.) „Hogyan lehetséges?” Miért ilyen fontos kérdés ez? Egyébként egyszerű: először a munka, azután a szórakozás.
***
A cikket olvasva néhol átkozom magam a szavaim miatt, néhol átkozom a szerzőt a kérdései miatt. A fene sem gondolta volna, hogyha interjút adok, azt majd a suliújság véndiákjai közé szúrják majd be. Nem is lett volna szabad elvállalnom. Annak viszont örülök, hogy a Főnix rendjéről semmit sem ír. Tudom, hogy megfenyegettem, hogy említeni se merje, de ezek a firkászok teljesen megbízhatatlanok. Lehet, hogy küldök neki egy köszönő lapot vagy valamit. Bármilyen meglepő is, így is van kérdés, ami bosszant. Az utolsó. Mintha húsz évesen az ember nem lehetne egyedülálló. Mintha az egész világnak tudnia kéne mindenről.
Gideon Prewett vagyok és szeretek az árnyékban élni.
Patrónus: oroszlán Vér: arany Pb: Tom Hiddleston Csoport: varázslók
Lily Evans „Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
Származás : Mugli Lojalitás : Jó Családi állapot : Se vele, se nélküle... Lakhely : Hogwarts Foglalkozás : Diák Prefektus Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll Keresem a... : ...legrégibb barátomat. Idézet :
Először is üdvözlünk az oldalon! A lapod mindent tartalmazott, amit kell. Könnyen olvasható volt, és nem untam egy sorát sem. Tetszik az is ahogy írsz, szóval nem is ragoznám tovább ^^. Menj keress magadnak játszótársat :p Irány foglalózni! Plyby Foglalás || Évfolyamok ||Patrónus lista
by 
