1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Mindössze fél napja kerültem ki a gyengélkedőről, mégis majd kicsattanok az energiától. Aki azt mondja, felesleges verekedni vagy párbajozni, hatalmasat téved: jól jön néha egy kis adrenalin, egy kis dicsőség... akkor is, ha utána varázslattal kell eltűntetnem a szivárványt az arcomról és egyéb területekről, hogy a húgom ne akadjon ki (annyira). Különben mindenki hallott a történtekről, elvégre a Roxfortban hamarabb terjednek a pletykák, mint egy kisvárosban. Ha tudnátok, hány vállveregetést kaptam már az utóbbi pár órában! Le merném fogadni, hogy híztam legalább öt kilót: csak úgy dagadok a büszkeségtől, de ez még mindig nem elég. Nincsenek tisztában a balhé okával, így egyáltalán nem az igazi. Engem hidegen hagynak a mardekárosok - az már kevésbé, hogy előttem sértegetik a barátomat, ilyeneket nem vagyok hajlandó szó nélkül eltűrni, és jobb, ha átérzik ennek a súlyát. Még segítek is benne, mint a nagylelkűség mintaszobra. Fogalmam sincs, Cailin konkrétan miért ment bele a szívatásba. Valószínűleg nem az elveim támogatása végett, viszont jelen esetben lényegtelen, a fő, hogy a célunk ugyanaz és a szórakozás garantált. Persze, utóbbinak köze sincs ahhoz, milyen dögös... Eszembe se jut... Csak percenként körülbelül kétszer. Egyenlőre úgy is a képekkel kell foglalkoznunk, mielőtt kicsöngetnek az utolsó óráról és a többiek is elindulnak a csarnok felé. Jelenleg luxus lenne mindenki előtt felvállalni, hogy újabb csínyt követtem el, ráadásul őt sem akarom bajba keverni. Hogy mi van a fotókon? A mardekárosok feléről csodás pillanatképek, amin többek közt sztármosollyal néznek valamerre. Kezdetnek megteszi, mert igen, több tervünk is akad a mai napra. Egynél mégsem lehet leállni. - Szóval, hogy legyen? Lebegtető bűbáj és ragasztó?
Az este érdekes beszélgetés folytattam Markkal a klubház nappalijában. Hogy is mondjam, fél füllel meghallottam, hogy megint készül valamire, és ezúttal a Maderkárosok a célcsoportja. Nekem meg egyből az ugrott be, ha az egész banda orra alá borsot törünk, akkor annak a bizonyosnak is kerül bors az orra alá. Így lelkesen jelentkeztem is, persze titokban, hogy szívesen segítek neki, avasson be, hogy mire készül. Amikor elmesélte, hogy mi lesz kicsit meglepődtem, de aztán megmutatta a képeket. Egyik jobb, mint a másik, de leginkább egy béna kép tetszett meg. Nem tudom, hogy lehet ilyen fejet vágni. Kíváncsi lennék, hogy készültek ezek a lesi fotók, de tényleg. Ilyeneket még szívesen készítetnék Ralphról. Bár, egy idő után unalmas lenne ez a fajta bosszantása. Ő a nagy menő, a közkedvelt figura most kap egy kis égető érzést, mert ezzel az arckifejezéssel csak az lehet. Ezt nem is lehet grimasznak nevezni. Markkal megbeszéltük, hol és mikor fogunk találkozni és készítjük el az együttes művet. Szépen fognak kinézni ezek a képek a csarnokba. Főleg a vőlegényemé. Ha már nem élhetek szabadon, és bele lettem ebbe kényszerítve, akkor legalább érezzem már jól magamat. ÉS úgy is érzem, főleg, hogy ha tudom, hogy valami bosszantó dolog készül ellene, vagy ezt épp én magam teszem meg. Nem ismerem őt, nagyon még nem is találkoztunk, de fogok vele eleget hála a kötelező találkáknak, de hogy minek ez az egész nagyon nem értem. Óráról sikerült kijönnöm azzal, hogy nem érzem túl ól magamat. Nem mondhattam azt, hogy viszont látásra mennem kell, mert épp rosszat akarok tenni a tűzre, ami nem szokásom. Sosem lázadóm látványosan, és közönséggel. - Kezdjük ragasztani, lebegtetni, aztán meglátjuk meddig jutunk – vigyorogtam Markra, majd előhúztam a pálcámat. Bekentem az egyik képet ragasztóval. Pálcámat ráirányítottam, majd : - Vingardium leviosa – és már repült is felfelé az első kép. - Ugye pluszba még feldobjuk valamivel a helyet? Mintha buliznának itt ezek a képek – kuncogtam, és szépen a helyére irányítottam az első képet, ami szépen lebegve elhelyezkedett, és felragadt az ajtó felé a falra.
Mark Cavelier „Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
Származás : ➳ Félvér Lojalitás : ➳ Jó Családi állapot : ➳ Bonyolult Lakhely : ➳ Roxfort Foglalkozás : ➳ Megmentjük a Kilincseket klub elnöke Pálca : ➳ 12 hüvelyk, kőris, sárkányszívizomhúr Idézet :
Cailin válaszára színpadiasan meghajolok, a mosolyom pedig egyre szélesedik. Valószínűleg egyszerűbben is meglehetne oldani ezt az egészet, de hát hova sietnék, ha kellemes a társaság? Nem baj, ha nem kerül fel az összes kép, elvégre ezekből sosem lenne kevés, és a maradékot szimplán itt is hagyhatjuk. Mindenképp ugyanaz lesz a hatás. - Először a legjobbakat - teszem hozzá, miközben odasétálok a földre pakolt fotókhoz. Újból végigmustrálva három részre válogatom őket: az ütősekre, az azonnali pofaégést okozókra és a kevésbé viccesekre. - Ha meghagynák őket épségben, még egy kiállítást is kereshetnénk - kacsintok a tettestársnőmre. Mielőtt munkához látnék, elővigyázatosságból (mert néha ilyet is tudok) feltűröm a talárom ujjait, nehogy épp a ragasztó miatt bukjak le. Bár tulajdonképpen hozzá se kell majd érnem, azon se lepődnék meg, ha még a fülem is olyan lenne. Csak a profizmus. Egyébként tényleg, mert a pálcámnak hála fél perc alatt legalább két képet felteszek, ilyen tempóval már biztosan befejezzük az egészet. - Naná! Mire gondoltál, mivel? - fordulok felé kíváncsian, mert hiába vagyok találékony, nekem hirtelen semmi se jut eszembe. Mikor tegnap megbeszéltünk, azt hiszem wc papírt említett, viszont olyan bejáratott trükk... Valami új és viccesebb kéne, ami ennek ellenére kellően kicsapja a biztosítékot a tanároknál.