1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Származás : aranyvérű Lojalitás : na találd ki... Családi állapot : egyedülálló Lakhely : Kirkcaldy, Skócia Foglalkozás : mondjuk úgy, magánvállalkozó Pálca : kökény, sárkányszívizomhúr, 12 hüvelyk Keresem a... : őket Karakterlap : Itt Karakterzene : Emperor's New Clothes Playby : Jonathan Groff Kép :
Tárgy: Dominic Linwood Vas. 15 Nov. 2015 - 14:00
Dominic H. Linwood
-
Kor: 28 Volt ház: Mardekár Munka: magánvállalkozó Oldal: sötét
Jellem:
Aki ismer, az tudja, milyen vagyok. A legtöbb dolog nem vált ki belőlem semmi többet közönynél, még azok sem, amik esetlegesen érdekelnek, vagy amikor a kedvenc elfoglaltságaimról van szó. Képtelen vagyok az izgatottságra, a félelemre, az idegességre, minden ilyen szélsőséges érzelemre. A harag talán, nagyon ritkán előhozható belőlem, de az is annyira ritka, hogy egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor fordult elő, hogy felhúztam magam valamin. Mindent objektíven és racionálisan szemlélek, ami nem is okoz nehézséget így, hogy nem befolyásolnak ostoba emberi érzelmek. Aprólékos vagyok és precíz, olyan, aki mindig minden módszert egyre feljebb fejleszt. Számomra nincsen olyan, hogy tökéletes, mert minden lehet még jobb és még jobb. Ez a munkámon is meglátszik, a vágások tisztábbak, pontosabbak, pont annyira veszélyesek és fájdalmasak, mint amilyennek én akarom őket, hogy legyenek. Otthon sokat szoktam főzni, sütni, érdekel a gasztronómia, az amolyan kikapcsolódás, hobbi nekem. Ott is a lehető legjobbat próbálom meg kihozni magamból, a tányérok tartalma akár kiállításra is mehetne. A ruhám szintén mindig élére vasalt, teljesen gyűrődésmentes. Ez talán már betudható egy OCD-nek. Cigarettázom és iszom, csak hogy teljes legyen a kép. Utóbbinál semmi más nem jöhet szóba, csakis a Johnnie Walker whiskey, esetleg nagy ritkán a sör. Berúgni nem igazán szoktam, tudom, merre vannak a határaim. Viszont ha eleget iszom, elkezdenek érdekelni a nők, ami egyébként nem esik meg túl gyakran. Nem, nem vagyok meleg. Egyszerűen csak nem foglalkoztat a szexualitás, ugyanolyan közönyös vagyok ezzel szemben is mint minden mással. Ezeken kívül már csak az apróságok vannak, amiket nem szívesen sorolnék fel, mert túl sok van, ahogy mindenki másnál is. Ha annyira érdekel, ismerj meg jobban.
Ó, ami még fontos: nagyon cinikus és szarkasztikus vagyok. Ha megbántottalak, így jártál. Ne vedd magadra, nem kizárólag rád irányul.
Küllem:
Egy átlagos ember vagyok, aki mellett úgy elmész az utcán, ahogyan egy üres szemetes konténerrel tennéd. Átlagos magasságú vagyok, átlagos testalkattal, átlagos arcvonásokkal. Egyszerűen csak átlagos. A hajam barna és göndör, közepesen rövidre vágatom, mindig tökéletesen áll, másképpen nem is bírnám elviselni. A szemeim szürkék, talán ez az egyetlen olyan dolog rajtam, ami nem egészen mindennapi. A legtöbben nem bírják azt az indolenciát és hidegséget, ami látszik benne. Nem sokan tartják velem a szemkontaktust. Többnyire mindig öltöny van rajtam, lazább napokon ing és farmernadrág, az elengedhetetlen kellékkel, a nyakkendővel. Másképpen nem érzem jól magam, és noha a munkám elvégzéséhez könnyebb lenne valami kényelmesebb ruhát felvenni, nem változtatok ezen a stílusomon. Kiállásom magabiztos és önbizalommal teli, de a kisugárzásomtól sokakat a hideg ráz. Ennyi.
Történetem:
Négy testvér közül a másodikként születtem, aranyvérű arisztokrata családba, Skócia keleti partján. Apám üzletemberként dolgozott, alig láttam otthon, de akkor is csak percekre legfeljebb. A munkába ölte minden erejét, talán ezzel próbálta elfojtani magában azt a bűntudatot, hogy nem képes sajátjaként szeretni a saját feleségét és gyermekeit. Anyám otthon volt velünk, minket nevelgetett, vagyis próbált nevelgetni. Én voltam a kedvence, nem tudom, miért, de mindig megvédett, bármiről is szólt a vita. Pedig én már akkor is furcsa gyerek voltam, és mégis ott állt mellettem. Furcsák az emberek. A bátyám, Steven hat évvel volt idősebb nálam és mindenkinél jobban gyűlölt engem, ez az érzés pedig kölcsönös volt. Minden egyes alkalmat megragadott, hogy keresztbe tegyen nekem, ha azt anyánk éppen nem látta. Olykor fizikailag, de többnyire inkább szellemileg próbált bántani, amit persze fel sem vettem. Talán ez bosszantotta a legjobban. A nagyobbik húgom, Alexandra három évvel fiatalabb nálam, nem igazán vagyunk jó kapcsolatban. Valamiért nem kedvel azóta, amióta kisgyerekként folyton tönkretettem a játékait. A kisebbik húgom, Jennifer áll hozzám a legközelebb a családomból, vele a mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolok és közel áll hozzám. Ugyan nem igazán vagyok képes a szeretetre, de ha meg kéne neveznem egy embert, aki ehhez közel áll, az Jenny lenne. Ő mindent tud. Jelenleg huszonhárom éves, van valakije, de többnyire nálam lakik. És most jöjjön a lényeg. Ötödikes voltam, amikor Steven megölte a szüleinket. Nagyon vágyott arra, hogy ő irányítson mindent a családon belül, bár azóta sem tudom igazán, hogy miért. Semmi jó nincsen benne. Lényeg a lényeg, anyám halála, azaz meggyilkolása mérhetetlenül felbosszantott. De természetesen nem volt nyilvános, hogy a haláluk nem természetes volt, én azonban tisztában voltam vele, hogy Steven tette. Ezután két év tervezés következett. Két év alatt mindent tökéletesre fejlesztettem és nem mellékesen a kúria pincesorát is a saját igényeim szerint alakítottam át. Aztán végeztem a Roxfortban, a hetedik év végén hazamentem és még aznap megöltem a bátyámat. A hosszas tervezésnek hála minden tökéletesen ment - volna. Egyedül a testvéreimmel nem számoltam. Alexandra nem volt a közelben, de Jennyt apánk egykori dolgozószobájának küszöbén találtam, ahogy elfordultam Steven holttestétől. Tudtam, hogy akkor valamit nagyon elrontottam a húgomban, ami annyira nem is látszik meg rajta kívülről. De tartotta a száját és a mai napig tartja is. Nem sokkal később csatlakoztam Voldemorthoz. Nem azért, mert számomra annyira fontos lenne a vér, hanem mert abban a helyzetben mindent, amit szeretek csinálni, sokkal könnyebben tehetek. Eddig csak szórakozásból vittem le embereket a pincémbe, anatómiát tanulgatni, de innentől kezdve munkaként gondoltam rá. Nem csak a Sötét Nagyúrnak, de másoknak is szívesen tettem el embereket láb alól, esetleg vallattam ki előtte, természetesen busás összeg fejében. És most itt tartunk. A történet pedig megy tovább...
Patrónus: vörös róka Vér: aranyvérű Pb: Jonathan Groff Csoport: halálfaló
A hozzászólást Dominic Linwood összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 15 Nov. 2015 - 18:48-kor.
Lily Evans „Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
Származás : Mugli Lojalitás : Jó Családi állapot : Se vele, se nélküle... Lakhely : Hogwarts Foglalkozás : Diák Prefektus Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll Keresem a... : ...legrégibb barátomat. Idézet :
Először is üdv köztünk! Örülök, hogy végre egy halálfalót is kapunk, de gondolom nem sokáig Tetszik az egyediség a karakteredben, és a stílus is ahogy írsz. Tartalmas, és nem nagyon tudok kötekedni, de nem is akarok! Már csak az emberek zaklatása maradt játékért! Irány foglalózni! Plyby Foglalás || Évfolyamok ||Patrónus lista