1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Regulus Black „Hogyha agyafúrt s ravasz vagy, Ne tekints másra: Mardekár való neked."
Származás : The Noble and Most Ancient House of Black Lakhely : London, Grimmauld tér Foglalkozás : diák Pálca : Mogyoró, 12 hüvelyk, egyszarvúszőr mag Karakterlap : Én vagyok Karakterzene : Ez Playby : Wade Poezyn
Az embernek csak egyszer van tizenhetedik születésnapja. Csak egyszer válik nagykorúvá. Csak egy lehetősége van, hogy átélje, amint gyermekből fellnőttbe fordul. Ez az a pont, az a pillanat, amitől kezdve annyi minden újat megtehetsz, ám tetteid minden következményét egymagad viseled a többi ember és a törvény színe előtt. A tizenhatodik születésnap még nem ekkora horderejű, nem jár ilyen következményekkel, és nem tulajdonítanak neki ekkora jelentőséget, de mily meglepő, tizenhat évessé is csak egyszer válik az ember. Az én életemben is menthetetlenül eljött ez a fordulat, hirtelen tűnve fel egy hosszú egyenes végén. Bevettem a kanyart, és már látom, milyen félelmetesen meredek, sziklás emelkedő magasodik elém. Egy darabig belátom a terepet, de távolabb már köd van, sűrű köd, amibe menthetetlenül belevész az utam. Hogy milyen érzés tizenhat évesnek lenni? Ugyanolyan, mint tizenötnek. Semmi nem változott sem bennem, sem körülöttem. Ugyanúgy kel fel a Nap, ugyanolyan színűnek látom a füvet, ugyanúgy vélekedem az emberekről, ugyanúgy tartok a jövőmtől. A szükség szobájában gyűltünk össze a születésnapom alkalmából - nem voltunk sokan, és tulajdonképpen nem is a barátaim ültek körbe. Tulajdonképpen nem is én döntöttem el, kik vegyenek részt az összejövetelen. A kezembe adták a nyúlfarknyi listát, és idehívtam azt a pár embert. De ez nem olyan nagyon meglepő. A születésnapom nem a találkozó oka volt, csak az indoka. Azok jelentek most itt meg, akikre a Sötét Nagyúr számít, mint következő generációs halálfaló. Gondolom apám libbentette fel előtte azt a nagyszerű lehetőséget, hogy az én születésnapomon szerveződjön meg az első ilyen találkozó - természetesen csak a feltűnés elkerülése végett. Na persze. Apám minden követ megmozgat, csak hogy engem fentebb tornásszon a rangsorban. Itt van ez az összejövetel, az állítólagos születésnapom, ahol mindenről szó lesz, csak éppen az én születésnapomról fog mindenki megfeledkezni. Szinte biztos voltam benne, hogy senkinek nem jut majd eszébe. De sebaj. Túl fogom élni. A helyiségben körbe voltak rendezve a székek. Nem voltunk sokan: Bellatrix és Lucius, mint "hittérítők", Ralph és én, mint leendő hasznos szolgák, Narcissa, mint szimpatizáns, valamint négy újonc, akik még csak pár fontosabb információt tudnak, de lelkesen vallják az elveket. Úgy véltem, ebben a társaságban feltűnésmentesen háttérbe húzódhatok, senkinek nem fog feltűnni a szótlanságom. Pár szóban üdvözöltem a társaságot, majd rögtön átadtam a szót Malfoynak és Bellatrixnek. Viszonylag kényelmesen elhelyezkedtem a széken, és hátradőltem, hogy minél inkább kívül essek a kör ívén. Igyekeztem kicsinek és jelentéktelennek tűnni, mintha nem is lennék itt. Boldog születésnapot, Regulus!
by 
