1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Kor: 17 Ház: Mardekár Évfolyam: hetedik Oldal: semleges
Jellem:
Úgy tűnik nem akadt jobb családi vonás apám ágáról, amit örökölhetnék, mint a keserűség és a maró gúny. Tudok udvarias lenni, sőt, kedves is - de ez alighanem mindenkiről elmondható, így felesleges fényeznem magam. A legkevésbé sem érdekel, mit gondolnak rólam mások... talán csak egy embert leszámítva, de úgy tűnik, ez nem számít. Már megszoktam, hogy én vagyok a jelentéktelen kis részlet mások életében, az árnyék a saját társaságomban. Lényegtelen. Nincs szükségem se barátokra, se szövetségesekre. Mindig is szerettem magam elintézni a dolgaimat, és ha eddig is működött, hát ezentúl is így lesz, nekem tökéletesen megfelel. Szerencsére megvan az eszem és a ravaszságom ahhoz, hogy boldoguljak, ezt pedig minden egyes adandó alkalommal ki is használom. Konkrétan ez jelenti a szabadidőmet: csiszolni a tudásomat és távol tartani magamtól az idiótákat.
Küllem:
Sajnálatos módon a külsőm többet elárul a családi hátteremről, mint szeretném. Rongyos talár, örökké kócosnak tűnő haj, a nemesi- és a mugli vonások keveredése... Nos, mindez nem alkot túl szép összképet, de mit lehet tenni? Talán jobb is, ha nem figyelnek fel rám túlzottan. Észrevette például bárki is, hogy kék szemeim vannak? Vagy, hogy az igénytelen ruhák alatt felsejlik némi izom is? Amit, egyébként, sajnálatos módon nem igazán tudok kamatoztatni. Szeretem a kvidicset, mégsem az erősségem. Pedig az alkatom meglenne hozzá. Magas vagyok, kissé vékonyabb a kelleténél, és sokakat megleptem már a gyorsaságommal. Csakhogy ez még mindig nem elég. De eltértünk a tárgytól. A már említett hajam fekete, hozzá a sápadt bőr nem a legelőnyösebb párosítás. Dehát ez vagyok én.
Történetem:
Már a nappaliból hallani lehetett a kiáltozásukat. Abban a pillanatban tudtam, hogy a szomszéd át fog csattogni a sörhasával és a mutatóujját rázva fenyeget majd engem, hogy ha nem teszek valamit, feljelent minket csendháborításért az állandó ordítozás miatt. Megfenyeget, hogy csődbe visz minket. A szerencsétlen, vén bolond nem látja, hogy ezzel már elkésett, de a muglik már csak ilyenek. Az anyám a legaljasabb alkoholista, akit valaha láttam, kezdve azzal hogy bűbájjal csavarta apámat az ujjai köré, végződve a folyamatos ivásával, ami még nagyobb nyomorba taszítja az életünket. Ha dolgozik, akkor is csak a bájitalaival, ha józan, akkor is csak a sötét mágia rejtelmeibe avat be. Ilyen egy igazi példakép. Apám is mugli, alighanem innen származik a megvetésem feléjük. Mondhatja bárki hogy nem mindegyik ilyen, esetleg csak én fogtam ki a világ legrosszabb szüleit, engem ez nem győz meg. Túl sok mocskot láttam közöttük. Ajkaim keserű félmosolyra húzódnak, amint felkapok egy (igencsak gyanús foltokkal teli) almát a dohányzóasztalról és feszült léptekkel kirontok a házból. Az utolsó amit hallok, az az ajtó csapódása - utána ugyanis minden eltűnik. Egy dolgot leszámítva. Dolgot? Egy személyt leszámítva. Immár komoly arccal megtorpanok a lépcső közepén, az alma megáll a kezemben. Csillogó szemekkel bámulom az elém táruló látványt. Sok rossz tulajdonsággal rendelkezem, de hogy gyáva lennék, azt senki sem állíthatja rólam. Napok kérdése volt, hogy észrevegyem Lily Evans képességeit, majd hogy odamenjek hozzá. Fogalmam sincs hogyan, de beszélgetni kezdtünk és ő volt az első, akit a bizalmamba fogadtam. Bár hozzászoktam a magányhoz, megnyugtató volt a tudat, hogy nem vagyok egyedül, és hogy épp Lily az, akinek ezt köszönhetem. Csakhogy amint a Roxfortba kerültünk, a dolgok kissé bonyolulttá váltak. - Miért vagy velük ilyen? - A hangja egyszerre korholó és értetlen. Persze, ő nem hallotta azt, amit én. Nem őt alázták meg az egész évfolyam előtt, és bármit is mond, tudom hogy kedveli Jamest. A barátaival pedig elfogult. Elfogultabb, mint velem... pedig eddig úgy hittem, mi is valami olyasfélék volnánk. Nem is értem, mit keres itt, ha így állunk. Miért védett meg? Nekem kéne őt távol tartanom attól az arrogáns seggfejtől, ehelyett magamtól lököm el. Fáradtan lehunyom a szemeimet pár pillanatra. Mikor újra rápillantok, már nyoma sincs rajtam sértettségnek. Persze, hisz mindig is tudtam, hogyan rejtsem el az érzelmeimet. - Ha ennyire kíváncsi vagy, kérdezd a barátaidat - szúrom oda gúnyosan. Amint megláttam, hogy velük ül egy kabinban, tudtam hogy elveszítem. Könnyen cserélhető vagyok, várható fordulat volt... mégis ütött, néha szó szerint. Mindennek ellenére sose mondanék le róla. Nincs elég bájitallal és sötét mágiával kapcsolatos teendő ahhoz, hogy elfelejtsem. Érzem, ahogy egyre lejjebb süllyedek.
Patrónus: őzsuta Vér: félvér Pb: Louis Garrel Csoport: diák
Lily Evans „Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
Származás : Mugli Lojalitás : Jó Családi állapot : Se vele, se nélküle... Lakhely : Hogwarts Foglalkozás : Diák Prefektus Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll Keresem a... : ...legrégibb barátomat. Idézet :
Üdvözöllek az oldalon, már nagyon vártunk! A lap úgy jó ahogy van, szépen megfogalmazott, és minden fontos dolgot tartalmaz! Nagyon várom, hogy a kapcsolatunk hova fog haladni! Pár játékra biztosan elfoglak rabolni Már csak játékostárs vadászat vár rád! Irány foglalózni! Plyby Foglalás || Évfolyamok ||Patrónus lista
by 
Már csak játékostárs vadászat vár rád!