1977 novembere. Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videóFigyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Takarodó után vagyunk, nem is ismerek magamra, hisz ebben a félévben több szabályt szegek meg, mint összesen hat évem alatt. Na jó ez így nem igaz, hisz eddig egy szabályt se szegtem meg, és így lettem az álszent Evans. Viszont a párbajszakkörünket mindennél fontosabbnak tartok. Remus beavatott a nagy titkába, és felajánlotta a rejtekhelyét a Szellemszállást, ahol tarthatnánk a titkos szakkörünket. James épp büntető munkát tölti, egy régebbi csínyje miatt. Az év elején még annyi csínt elkövettek Siriussal és Peterrel, hogy elcsúsztatva kell végezniük a büntető munkát. Hiába komolyodott meg James, és már nem szórakozik senkivel, még mindig ennek következményeit szenvedi el. Hát, hogy őszinte legyek nem sajnálom. Peterrel épp egy termet takarítanak ki. Remus nagy lecke lemaradásban szenved, így ő meg tanul a klubbhelyiségben. Viszont Sirius lelkesen felajánlotta a segítségét, hogy kitakarítjuk, és párbajszakkör képessé tesszük a szellemszállást. Bármit megtenne egy kis balhéért, neki felüdülés takarodó után kiosonni. Most kivételesen ezért hálás vagyok neki. Mikor oda érünk a fúriafűzhöz, én megtartom a tisztességes távolságot. Nem éppen szívlelem ezt a fát. Egyszer lekellet jönnöm megnézni, mert Severus odáig van ezért az agresszív növényért. Sirius megmutatja, hogy hogyan kell lenyugtatni a fát. - Hűha, szóval így lesz kedvesebb? - nézek rá kis mosoly kíséretében. - Szerintem ezt ne mutassuk meg a többi szakkörösnek. Nem akarom, hogy a szakkörön kívül is itt legyenek, kalandot keresve. Nagyobb lesz a lebukás lehetősége. Arról nem is beszélve, hogy veszélyes. - remélem Sirius osztozik a véleményemen. Izgatottan várom, hogy oda érjünk a szállásra, kíváncsi vagyok, hogy hogyan is nézhet ki belülről. De ehhez a fa aljában be kell csusszanni egy lyukon, és egy icipici alagúton kell végig menni. Én kitudok egyenesedni, Sirius kevésbé. Majd végre véget ér az alagút, és felmászunk a szálláshoz. Ugyan az a dohos, ázott fa szag van, mint az alagútba, amitől örültem volna ha megszabadulok. Csavarja az orromat, amit megvakarok. - Ezzel a szaggal nem lehet valamit kezdeni? Ti hogy bírjátok? - nem vagyok a legfinnyásabb lány, de ez tényleg szó szerint orrfacsaró. Hát körülnézek. Komolyan nem vártam nagy dologra, de azért valamiért egy legénylakásra számítottam, majd gyorsan el is terelem ezt a a gondolatot, hisz Remus itt változik át. Hiába rendeznék be, minden egyes átváltozásnál szét szedné az egészet. Nagy a por, a romli a romok. Azt hiszem, nem lesz elég egy este a helyrehozásban. - Mondhattátok volna hogy ekkora a baj. - nézek rá kissé tréfásan. - Lesz ebbe munka. Hol kezdjünk? - közbe előveszem a pálcámat, és felhúzom a dzsekim ujját, nagy munkának nézünk elébe.
Nem tudom hogy volt képes James felajánlani Lilynek, hogy nyugodtan tartsa a fúriafűz alatti tanyánkon a párbajszakköreit. Látszik, hogy a szerelem teljes mértékben elvette az eszét. Alapjáraton se lenne szabad megmutatni a többieknek a mi kis titkos helyünket, de a veszély, hogy esetleg valamikor, bármikor Remus is megtalálható lesz itt állapotban, na abból tényleg veszélyes helyzet áll majd elő. Mondjuk persze tény, fura érzés mikor én vagyok az egyetlen aki ezt veszélynek fogja fel, talán nem is véletlenül döntöttem úgy, hogy elkísérem Lilyt, ha már megkért arra, hogy segítsünk neki kipakolni, rendet rakni. Hátha talán útközben le tudom beszélni erről az őrültségről, annyival jobb lenne ha máshol próbálná megrendezni a kis baráti önvédelmi haknikörét. Nem igazán szólalok meg, míg végig nem haladunk a birtokon, ügyelve arra, hogy senki ne vegyen észre bennünket. Egyszerűen most jobb így, miközben mutatom az utat, nem mintha a mögöttem haladó vöröske nem tudná, hogy pontosan hol is van a fa. mikor magunk között vagyunk, akkor Peter átváltozik, és patkány alakjában érinti meg a gyökeret, amitől megszelidül a mi bikánk, most azonban olyasvalaki van velem, aki nem tudja, hogy animágus vagyok, ezért egy ágat használok arra, hogy a fúriafüzet engedelmes szolgámmá tegyem. - Igen így lesz a gonosz némberből, egy aranyos kis fűzike- Válaszolok a kijelentésére. - Igazad van szerintem se túl jó ötlet. Már az is baj, hogy James neked elárulta. Ez veszélyes, és ha kitudódik, akkor mindannyiunkat kicsapnak, sőt talán még az Azkabanba is bezárnak. - Ezeket a szavakat azonban nem közvetlenül Lilynek célzom, csak halkan morgok, miközben mutatom az utat befelé a szűk kis folyosón. Nem is emlékszem mikor voltam ember alakjában utoljára itt, hiszen általában mindig kutyaként szoktam bemászni, s most teljesen kellemetlen, ahogy görnyedten szenvednem kell. Végül azonban, bár később mint vártam megszabadulok a kínszenvedéstől, és beérünk a házba. Körülnézek a szobában, mely az elmúlt időszakban tanyánk volt, és számos kaland kiindulópontjaként szolgált, és csak vállat vonok a kérdésre. - Hozzászoktunk már, egyáltalán nem zavar minket.- Felállítok egy széket, majd rádobom a kabátom, és előkapva pálcám megforgatom ujjaim között. - Én szóltam a többi marhának, és továbbra se tartom jó ötletnek, hogy itt szeretnéd megtartani ezt a kis szakkört. Túl sokan jönnének rá, túl sok száj, amelyből kitudódhat a titok, és akkor a tudod mi is kiderül.- Utalok Remus kis betegségére- Azt pedig úgy gondolom, hogy te se szeretnéd tönkretenni Lupin életét.- Biztos vagyok benne, hogy igazam van, és ő se szeretné, hogy katasztrófa legyen a dologból, ezért remélem, hogy meggondolja magát. Annyi jó helyet tudok még az iskolán belül, ahol ellehetünk anélkül, hogy bárki felfedezne minket. De addig is - Invito seprű - lengetem meg a pálcám, mire azon nyomban egy seprű jelenik meg, melyet rögtön Lily kezébe nyomok.- Kezdd azzal, hogy kisepregetsz az egész házban.
Eddig azt hittem, hogy magamba beszéltem de már kezd nyilvánvalóvá válni, hogy Siriusnak baja van velem. Egész úton nem szólt hozzám, ami nem nagyon szokott jellemző lenni. Én szeretek beszélgetni, utálom a kínos csendeket, de amilyen kedve van, nem mertem én se megszólalni. Mielőtt viszont bemegyünk a szűk alagúton, megszólal, és igazat ad a gyanúmnak. Csak összeráncolom a szemöldökömet a beszólására, és jelenleg a szűk alagútra koncentrálok, mert van egy enyhe klausztrofóbiám. Mély levegőt veszek, és átsietünk az alagúton. A szag rögtön csavarja az orromat. Majd végre kibújik a szög a zsákból, és elmondja végre mi baja van. Dühös leszek, mert ilyet feltételez rólam, rosszul esik. Hogy mondhat ilyet persze hogy nem akarom tönkre tenni Remus életét. Próbálok lehiggadni, ahhoz szoktam hogy Jamessel veszekszem, nem pedig Siriussal. - Ami azt illeti, nem James ötlete volt, hanem Remusé. Ő ajánlotta fel, mikor elmondta hogy farkas. Azt mondta, mikor nincs telihold használhatjuk a helyet, mivel más veszélytelen helyett nem tudunk a kastélyba. Jamesnek is elmondtam, és ő se tudott jobbat. Ha te tudsz jobbat a kastélyba, olyan helyett ahol többen is elférünk, és hóborc is magasról elkerüli, akkor hallgatlak. - dühösen nézek rá közbe, majd a haragomat csak fokozza, a következők. Egy seprűt irányít hozzám, és szinte parancsba adja, hogy seperjem ki a házat. Erre hangosan felnevetek. Komolyan nem ismer engem? Vagy most ennyire haragszik rám, tényleg az egész miatt? - Na ide figyelj Black... - fenyegetően közelítek felé a seprűvel. - ... én ezzel az egésszel jót akarok. Ez a hely nem az én ötletem volt, nem én ajánlottam fel! Ne velem viselkedj úgy mint egy 10 éves hisztis kisgyerek, szerintem nem ezt érdemlem! Ezzel segíteni próbálok, hogy mindenki megtudja védeni magát, neked kéne a legjobban tudnod, hogy mi közelít! Ne verd a seggedet a földhöz, hanem inkább vedd ki a részedet és segíts te is! - hozzá nyomom a seprűt, én meg inkább előveszem a pálcámat, azzal szerintem többet érek. Jamesen és Pitonon kívül még nem ordítottam senkivel, most Sirius is felkerült a listára. Én megértem, és tetszik, hogy ennyire félti a barátját, de én is féltem. Csak nem szeretem ha normális beszélgetés helyett rögtön támadnak, és átharapják a torkomat. _____________________________________________________________
♣ Words: nem számolok ♣ Music:KRWLNG ♣ Note: vicces lesz ♣
A jelen pillanatban velem szemben csípősen csípkelődő, és szúrós tekintettel bámuló vörös hölgy azt állítja, hogy Holdsáp ötlete volt ez az egész. Na ha ez igaz, akkor annak a szerencsétlen flótásnak nem csak a bőre sápadt meg a hold hatására, hanem az agya is meglágyult, mert ő aki mindig elővigyázatos próbál lenni mindennel, nem követne el ekkora marhaságot.- Na pont Remusból nem nézné ki az ember, hogy ilyen idiótán viselkedik. Máskor ott fegyelmez minket mindenért, most meg így odaadja a privát lakását. Arra pedig nem gondoltál, hogy ha ennyi ember az éjszaka közepén kilopózik a parkba, az előbb utóbb fel fog tűnni valakinek? Még akkor is, ha változtatod az időpontot. Onnan pedig elég lekövetni ide minket, és ha az illető véletlenül teliholdkor teszi meg, akkor készen is van a baj. Kivéve ha Piton teszi meg, mert akkor az jó. - Egyre jobban tetszik az ötlet, hogy Pitont leküldjem a fúriafűzhöz azzal ,hogy ha tudni akarja a titkunkat, akkor teliholdkor érintse meg a gyökeret, majd másszon végig az alagúton. Mindezek mellett pedig tényleg igazam van, mert Lilyt ismerve nem csak négy-öt emberről van szó, annál többen pedig nem férünk el James láthatatlanná tevő köpenye alatt, na meg nem is lenne jó ha kitudódna, hogy ilyen van a birtokában. Mert szerintem még Lilynek se mondta el, mint ahogy azt sem, hogy nem szólt semmit a titkos kis társaságunkról, melynek éjszakai portyái során felfedeztük, hogy az iskola rengeteg titkos hellyel rendelkezik. Ott van például a terem a bibircsókos banya szobra mellett, ahova úgy lehet bejutni, hogy háromszor megcsavarod napnyugta irányába a bibircsókot, ott például simán meg lehetne tartani, és még nem is lenne nagy veszteség. Szóval ezért még biztos, hogy jól lelököm Jamest a seprűjéről, mikor legközelebb repülni fogunk. Az viszont vicces, hogy a következő kijelentésem hatására a vörös egyszerűen átalakul tüzes vörössé, és kikel magából, mint részegből a róka. Aranyos kicsit, bár azért nem biztos, hogy jó ötlet velem kekeckednie, de most az egyszer megkímélem és nem küldök rá semmiféle trutyi átkot. - Én figyelek- sandítok rá, ahogy felém közeledik a seprűvel a fenyegetőség látszatát próbálva fenntartani. - Az ötleted cuki, bár az igazán komoly veszélyhelyzetben nem sokra megyünk azzal, hogy rontólábátkot tudunk küldeni a másikra, miközben az imperiussal, vagy akár az adava kedavraval nézünk farkasszemet? Hidd el Lily én ismerem az ilyen népeket, hiszen köztük nőttem fel. Pontosan tudom, hogy mit akarnak tenni velünk. A seggem pedig oda verem ahova akarom, és a részem már azzal is kivettem, hogy egyáltalán elhoztalak ide. - Elengedem a seprűt, amit a kezembe nyom, és hagyom, hogy hangos koppanással a földre hulljon. Majd fogom magam és a kedvenc fotelembe huppanva bontok magamnak eggyel a Remusbiztos helyen tartott vajsörünkből. Szeretettel nézek körbe e helyen, én pontosan így szeretem, és nem is akarom, hogy megváltozzon. - Ami azt illeti van jobb ötletem miss robbanunkderögtön kisasszony. Csak azon csodálkozok, hogy James nem bízott benned eléggé. Biztos Remust is valami bűbájjal idézted meg.- Kortyolok egyet, és kihívóan vigyorgok. Be kell vallanom magamnak, hogy hihetetlenül imádom az ilyen helyzeteket.
Nem hinném, hogy mióta ismerjük egymást Blackkal felhúzott volna ennyire , és veszekedtem volna vele. Próbálom kerülni a konfliktusokat de vannak olyan pontok, ahol már nem lehet, és ez is egy olyan. Nem szeretem ha igazságtalanul bánnak velem, pláne ha kioktatnak. Minden erőmre szükség lesz, hogy nyugodt maradjak és ne legyek olyan mint egy hisztis kislány. Nem sokára kilépünk a való és torz életbe, muszáj egy pont ahol felnövünk. - Remus csak segíteni akar, én is megkérdőjeleztem, de azt mondta biztos meg lehet oldani. Azt mondta James, hogy majd kitalálja, én ezt a részt átadtam neki, hogy a többiek hogy jutnak el. - jegyzem meg már félelmetes nyugodalommal.Nem mondom, hogy a vonásaimon is tudok végig uralkodni, egyszer megremeg a szám széle, az előbb mintha az egyik szemem kicsit tikkelt is volna. Nem szeretek mérges lenni. Majd végig hallgatom a mondókáját, de komolyan nem hiszem el azt amit hallok. Sirius mióta ilyen? Komolyan játssza most a hülyét. - Sirius idén csak könyveket olvasunk a védekezésről, egyszer sem varázsoltunk, nem tűnt fel? Lehet ha nem folyton a hülyeségeiteken járna a fejed észre vetted volna, hogy nem Mágia Történelmen ülsz, hanem Sötét Varázslatok Kivédésén. Nagyon sokan félnek az iskolán kívül, és ők szeretné megtanulni a védekezést, és különböző átkok elleni védelmet, és ellentámadást. Ha mástól nem tanuljuk meg, akkor nekünk kell cselekedni. James és Remus remek tanár lenne hisz ti nagyon jól elsajátítottátok. És én is jobban érezném magam, ha idén úgy hagyom itt véglegesen a kastélyt, hogy megtudom védeni magam. Ha meg valaki halálos átkot küld rám, akkor már tök mindegy. - Itt mély levegőt veszek, hisz egy szuszra hadartam el az egészet, mostanában szokásommá vállt. Majd ránézek komolyan, és aggódva. - Miért vagy ellene igazából ? - Bunkó módjára elejti a seprűt, ami hangos vízhang közepette neki vágódik a padlónak, és hatalmas nagy pórfelhő keletkezik belőle, amitől próbálok nem megfulladni. Kikerekedett szemekkel figyelem, ahogy helyett foglal, és leül, majd felbont egy vajsört. - Komolyan, neked egy nőnek rendben kéne hoznia, Marlene szerintem megfelelne a célra... - bököm oda a szúrást, ne csak én legyek itt kiakadva. Igen bunkó, mondjuk mindig ez volt, ezt mindig is tudtam kezelni, de hogy még ilyenkor is. A következő megjegyzése annyira felidegesít, hogy előkapom a pálcámat.- Wingardium Leviosa - ezzel a vajsőrére céloztam és a feje fölött lebeg. Jameses megjegyzése fáj nagyon, nagyon betalált ezzel a beszólással. Építem éppen James felé a bizalmamat, és a beszólás csak olaj a tűzre. Ha a legjobb barátja ilyet mond, hogy nem bízik bennem... remeg a kezem így feje felett az üveg is, most legyek még gyerek, vagy legyen ez az a pont mikor felnövök... james nem bízik bennem... _____________________________________________________________
♣ Words: nem számolok ♣ Music:KRWLNG ♣ Note: vicces lesz ♣
by 
♣ 
Nem tudom hogy volt képes James felajánlani Lilynek, hogy nyugodtan tartsa a fúriafűz alatti tanyánkon a párbajszakköreit. Látszik, hogy a szerelem teljes mértékben elvette az eszét. Alapjáraton se lenne szabad megmutatni a többieknek a mi kis titkos helyünket, de a veszély, hogy esetleg valamikor, bármikor Remus is megtalálható lesz itt állapotban, na abból tényleg veszélyes helyzet áll majd elő. Mondjuk persze tény, fura érzés mikor én vagyok az egyetlen aki ezt veszélynek fogja fel, talán nem is véletlenül döntöttem úgy, hogy elkísérem Lilyt, ha már megkért arra, hogy segítsünk neki kipakolni, rendet rakni. Hátha talán útközben le tudom beszélni erről az őrültségről, annyival jobb lenne ha máshol próbálná megrendezni a kis baráti önvédelmi haknikörét. Nem igazán szólalok meg, míg végig nem haladunk a birtokon, ügyelve arra, hogy senki ne vegyen észre bennünket. Egyszerűen most jobb így, miközben mutatom az utat, nem mintha a mögöttem haladó vöröske nem tudná, hogy pontosan hol is van a fa. mikor magunk között vagyunk, akkor Peter átváltozik, és patkány alakjában érinti meg a gyökeret, amitől megszelidül a mi bikánk, most azonban olyasvalaki van velem, aki nem tudja, hogy animágus vagyok, ezért egy ágat használok arra, hogy a fúriafüzet engedelmes szolgámmá tegyem. - Igen így lesz a gonosz némberből, egy aranyos kis fűzike- Válaszolok a kijelentésére. - Igazad van szerintem se túl jó ötlet. Már az is baj, hogy James neked elárulta. Ez veszélyes, és ha kitudódik, akkor mindannyiunkat kicsapnak, sőt talán még az Azkabanba is bezárnak. - Ezeket a szavakat azonban nem közvetlenül Lilynek célzom, csak halkan morgok, miközben mutatom az utat befelé a szűk kis folyosón. Nem is emlékszem mikor voltam ember alakjában utoljára itt, hiszen általában mindig kutyaként szoktam bemászni, s most teljesen kellemetlen, ahogy görnyedten szenvednem kell. Végül azonban, bár később mint vártam megszabadulok a kínszenvedéstől, és beérünk a házba. Körülnézek a szobában, mely az elmúlt időszakban tanyánk volt, és számos kaland kiindulópontjaként szolgált, és csak vállat vonok a kérdésre. - Hozzászoktunk már, egyáltalán nem zavar minket.- Felállítok egy széket, majd rádobom a kabátom, és előkapva pálcám megforgatom ujjaim között. - Én szóltam a többi marhának, és továbbra se tartom jó ötletnek, hogy itt szeretnéd megtartani ezt a kis szakkört. Túl sokan jönnének rá, túl sok száj, amelyből kitudódhat a titok, és akkor a tudod mi is kiderül.- Utalok Remus kis betegségére- Azt pedig úgy gondolom, hogy te se szeretnéd tönkretenni Lupin életét.- Biztos vagyok benne, hogy igazam van, és ő se szeretné, hogy katasztrófa legyen a dologból, ezért remélem, hogy meggondolja magát. Annyi jó helyet tudok még az iskolán belül, ahol ellehetünk anélkül, hogy bárki felfedezne minket. De addig is - Invito seprű - lengetem meg a pálcám, mire azon nyomban egy seprű jelenik meg, melyet rögtön Lily kezébe nyomok.- Kezdd azzal, hogy kisepregetsz az egész házban.