Kviddics

A kviddics nagyon fontos a Roxfort mindennapjaiban. Minden tanévben megrendezik a házak közötti kviddicsbajnokságot, melynek mérkőzései nagyon izgalmas események a tanévben.
Évente minden ház megmérkőzik a többivel, így ez évi hat mérkőzést jelent:
Griffendél vs. Mardekár: a szezon első meccse, melyet november elején tartanak.
Hugrabug vs. Hollóhát: november végén játsszák le.
Hollóhát vs. Mardekár: januárban mérkőznek meg.
Griffendél vs. Hugrabug: általában Valentin-nap után tartják.
Hugrabug vs. Mardekár: május elején, a tavaszi szünet után játsszák.
Griffendél vs. Hollóhát: a szezon utolsó meccse, május végén, a vizsgák előtt tartják, ekkor adja át az az iskola igazgatója a győztesnek járó Kviddicskupát.

A kviddicsstadion a kastély parkjában található többszáz fős lelátókkal, amik szinte mindig megtelnek szurkolókkal, nézőkkel. Van mikor vendégek is érkeznek, hogy megtekintsék az iskolai mérkőzéseket. Kommentátor szerepére lehet jelentkezni.

Minden háznak van egy 7 tagból álló csapata (3 hajtó, 2 terelő, 1 őrző és 1 fogó). A csapatkapitányok függetlenek posztjuktól. Minden háznak van a tanév második hetében egy válogatása, melyben a házak csapatkapitányai kiválasztják egy csapatagokat, melyek évfolyamtól függetlenül kerülnek be a csapatba (bár az elsőévesek még nem használhatnak saját seprűt). Ugyanakkor a kapitány vezeti az edzéseket (melyek idejét ő szabja ki), tervezi a stratégiát is. A Roxfortban a kviddicsért felelős tanár Madam Hooch, általában ő a játékvezető is.
A mérkőzések közben szerzett pontok (egy gól 10 pontot, a cikesz elkapása 150 pontot ér), befolyásolják a házak közti pontversenyt is.
A mérkőzések alatt sokszor történik sérülés, de ezt a kockázatot a játékosoknak vállalniuk kell.

(WIKIPÉDIA)

PÁLYA
A kviddicspálya füvesített, hosszú és ellipszis alaprajzú, átmérői 180 láb (55 méter) és 500 láb (152 méter). A pálya két végében levő pontszerző zónában három-három, 15 méteres oszlopokon álló gólkarika áll. A pálya közepén egy 60 centiméteres kör található, innen indulnak a csapatkapitányok a játék kezdetén. A játékosok és a labdák függőleges mozgása elvileg korlátlan, horizontálisan azonban kénytelenek a pályán belül maradni. (Ez utóbbi szabályt eddig minden filmben figyelmen kívül hagyták.)

LABDÁK
A kviddicset négy labdával játsszák. Ezek közül a kvaff ma egy közönséges, körülbelül 30 centiméteres átmérőjű élénkpiros labda – egyetlen varázstulajdonsága, hogy lassan zuhan, és könnyű megfogni –, amelyet a hajtóknak kell bedobniuk az ellenfél őrzője által védett gólkarikáinak egyikébe. A többi játékos nem nyúlhat a kvaffhoz. Egy gól 10 pontot ér, függetlenül attól, hogy melyik karikába dobták.
A játékban két gurkó is szerepel. Ezek 25 centiméteres átmérőjű, kemény vasgolyók, amelyeket szándékosan az ellenfél megzavarására terveztek: a gurkóknak ugyanis megvan az a rossz tulajdonsága, hogy ha elütik valamerre, az ütés pontatlansága ellenére egy játékost céloznak meg, és komoly sérüléseket tudnak okozni. A két terelő feladata a többi játékostárs védelme és az ellenfél támadása a gurkók segítségével – a feladathoz métához hasonló, mágikus módon megerősített ütőket használnak.
A kviddics legkisebb – diónyi méretű – és leggyorsabb labdája az ezüstszárnyakkal ellátott aranycikesz. Ez a labda a játékosoktól teljesen függetlenül cikázik a pályán. Elfogása nem egyszerű, mivel nagyon gyors, hirtelen manőverekre képes, amellett megpillantani is nehéz apró mérete miatt. A cikesz elkapása a fogó feladata. Ha ez sikerül, az 150 pontot eredményez a szerencsés fogó csapatának, és ezzel zárul le a mérkőzés. A cikesz elfogása nem feltétlenül jelent győzelmet is egyúttal, mivel azt a pontszámok döntik el.

JÁTÉKOSOK
A csapatok hét-hét játékosból állnak: egy őrzőből, két terelőből, három hajtóból és egy fogóból. A kviddics mind a férfiak, mind a nők számára nyitott. Cserejátékosok nincsenek.
Az őrző feladata a három pózna őrzése. Meg kell akadályoznia, hogy az ellenfél csapatának hajtói bedobják a kvaffot rajtuk.
A két terelő feladata, hogy a játékosokra vadászó gurkót az ellenfél csapata felé irányítsák. A kviddicscsapatban egyedül ők kaptak segédeszközt, két ütő formájában.
A három hajtó feladata a kvaff átjuttatása az ellenfél valamelyik póznáján. A hajtók egymásnak passzolgatják a labdát miközben kerülgetik a gurkót és egyre közelebb érnek az ellenfél póznáihoz. Ha bedobják 10 pontot szereznek a csapatuknak.
A fogó feladata a játék legkisebb labdájának, az Aranycikesznek elkapása. Egy kviddicsmeccs akkor ér véget valamely csapat fogója elkapja a cikeszt. Ezen tettével 150 pontot szerez a csapatának, és szinte biztosan nyer. Azonban volt már rá példa, hogy nem a cikeszt elkapó csapat nyerte meg a mérkőzést.

SZABÁLYOK, SZABÁLYTALANSÁGOK
A mérkőzések tisztaságára szakképzett, szintén seprűn ülő bírók ügyelnek, akik büntetődobásokat ítélhetnek meg az ellenfélnek szabálytalanság esetén. A kviddicsben eredetileg 700 módon lehetett szabálytalankodni – az 1473-as világkupamérkőzésen mindet el is követték. Azóta ezek 90%-át már lehetetlenség elkövetni, ugyanis egy ideje már a kviddicsmérkőzéseken tilos a varázspálca használata. A játékosok csak seprűikben és saját ügyességükben bízhatnak.

(WIKIPÉDIA)