Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Gwenog & Montgomery prof

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Oliver Montgomery
Professzor vagyok, a tudás hatalom...
Professzor vagyok, a tudás hatalom...
avatar

Származás : félvér
Lojalitás : Főnix Rendje
Családi állapot : ...
Lakhely : többnyire a Roxfort
Foglalkozás : Repüléstan tanár
Pálca : Somfa, főnixtoll, 12 és fél hüvelyk
Keresem a... : lányomat és egy diákomat
Karakterlap : Itt
Karakterzene : But you always knew
that you'd be the one
that work while they all play

Playby : Thomas Kretschmann

TémanyitásTárgy: Gwenog & Montgomery prof   Csüt. 19 Nov. 2015 - 12:10



Gwenog  & Oliver


Véget ért az órám az elsősökkel, ilyenkor mindig tarthattam egy egyórás szünetet az edzések kezdete előtt. A hugrabugosokkal kezdtem, mint ilyenkor mindig. Nem szerettem különbséget tenni a négy csapat között, de őket határozottan kedveltem. Olykor nehéz volt velük, elvégre csak lányokból állt a csapat, de az esetek többségében könnyen elbírtam velük. Könnyen lehetett őket motiválni (sőt, talán nem is igazán kellett), csak ritkán akadt konfliktus a csapaton belül és tulajdonképpen külön-külön is mind remek gyerekek voltak. Élükön Gwenoggal, nem kellett ahhoz nagyon érteni a sporthoz, hogy valaki megállapíthassa: nagy karriert fog befutni. Mint régi kviddicsjátékos pedig végképp láttam, hogy fényes jövő áll előtte, amennyiben így folytatja majd. A pályán kívül is kedveltem őt, értelmes, szórakoztató lánynak tartottam. Bárki bármit mond, a versenysportban igenis nagy szerepe van az észnek. Lehet valaki jó erőben, lehet tehetséges is, de ha nincs kellő sütnivalója, hamar el fog bukni. Ez az ő esetében szerencsére nem állt fent.
A pályán maradtam a lányommal, leültünk a lelátó egyik alsóbb fokára. Lelkesen újságolta el éppen, hogy mi történt vele aznap. Érdeklődve hallgattam a legapróbb eseményt is, a hihetetlenebb részeknél pedig jót mosolyogtam. Olykor nagyon meg tudott lepni, hogy mire nem képesek az elsősök, néha találékonyabbak tudtak lenni, mint a felsőbb évesek. Faith pedig mindent megosztott velem, még úgy is, hogy tanítottam az évfolyamtársait. Persze nem éltem vissza ezekkel az információkkal, valójában még jót is nevettem rajtuk. Összességében idén egy jó évfolyam érkezett az iskolába, egy-két gyerektől eltekintve szinte mind normálisak voltak. A sznob aranyvérűek, az elhanyagolt gyerekek és a notórius bajkeverők pedig mindenhol ott vannak, elkerülhetetlenek minden közösségben. Őket sem kell azonnal leírni, elvégre még csak gyerekek, akár változhatnak is.
Miután Faith mindent elmesélt, egy hosszú öleléssel elbúcsúzott tőlem és elindult a kastély felé. Örültem, hogy nem kell noszogatnom és magától is megy tanulni. Kötelességtudó gyerek volt mindig is, de amióta a Roxfortba került, ez csak felerősödött nála. Mindenből jól teljesített, volt, amiből kiemelkedően jól. Mit ne mondjak, elégedettséggel töltött el, mikor azt hallottam a kollégáktól, mennyire aranyos és ügyes a gyerekem. De melyik szülő ne örülne ennek?
Épp nekikezdtem volna az edzéstervek gyors átfutásának, mikor felbukkant Gwenog. Még legalább fél óra volt hátra az edzés kezdetéig, nem értettem, miért épp most bukkant fel. Sőt, ki tudja mióta várt rá valamivel messzebb, hogy befejezzük a beszélgetést a lányommal... Leraktam az olvashatatlan betűimmel teleírt lapokat és teljes figyelemmel Gwenog felé fordultam.
- Elég korán van még - jegyeztem meg. - Mit szeretnél?
A diákjaim elég gyakran kerestek meg az órákon és edzéseken kívül is különféle apró-cseprő problémákkal, elsősorban nyilván a kviddiccsel kapcsolatban. A leggyakoribb ok az volt, hogy valahogy szerezzem meg nekik a pályát a hivatalos edzéseken kívül is - semelyik gyerek sem járt szívesen az igazgató irodába, nem igaz? A második helyen pedig a panaszáradat állt. Hol a csapattársaikra haragudtak, hol a másik három csapat tagjaira. És az a helyzet, hogy nem volt egyszerű kibékíteni a vitázó feleket...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gwenog Jones
„A Hugrabugnak népe, Békés, igazságos. Oda mész, ha türelmes vagy."
„A Hugrabugnak népe, Békés, igazságos. Oda mész, ha türelmes vagy.
avatar

Származás : félvér
Lojalitás : semleges
Családi állapot : egyedülálló
Lakhely : Roxfort
Foglalkozás : roxforti tanuló
Pálca : 10 hüvelyk, diófa, sárkányszívizommal
Keresem a... : Ellenségem és csapattársaim
Idézet : A te táncodat senki más nem táncolhatja, a te dalodat senki más nem énekelheti, és a te történetedet senki más nem írhatja meg. Hogy mi vagy és mit csinálsz, az most, ebben a pillanatban dől el!
Karakterlap : Natural born leader
Karakterzene : I'm just a little bossy
Playby : Shay Mitchell
Kép : Some are born to be a leader

TémanyitásTárgy: Re: Gwenog & Montgomery prof   Szomb. 19 Dec. 2015 - 1:12

Montgomery prof & Gwenog

Igazán nem kenyerem a panaszkodás, tényleg nem. Aki csak kicsit is ismer, az tudhatja. Jobb szeretem magam megoldani a problémáimat. Ha nézeteltérésem van valakivel, inkább magam rendezem le. Viszont ami a napokban történt, az egyszerűen tarthatatlan és úgy érzem, túlmutat rajtam. Tulajdonképpen most sem magamról van szó, hanem az egyik lányról a csapatomból. Én magamat meg tudom védeni. A lányok azonban már kevésbé. Ők afféle tipikus hugrabugosokként könnyebb céltáblái a gúnyolódásoknak. Különösen, ami a mardekárosokat illeti. Természetesen most is velük van a probléma. A jövő heti meccsünk pedig úgy tűnik, még inkább kiélezte az ellentéteket. Egyre sűrűbben érnek atrocitások minket és én ugyan jól kezelem az ilyesmit, de nincs ezzel a csapatban mindenki így. A hajtóink is panaszkodtak már rá, hogy nem tudnak úgy végigmenni a folyosón, hogy ne kapjanak valami beszólást, ha meglátja őket egy mardekáros csoport, pláne a kviddicscsapatuk tagjai. A legrosszabb a helyzet azonban és ami arra késztetett, hogy idejöjjek, az a fogónkat érő már-már zaklatásba, bántalmazásba illő esetek. Az a lány egyébként is kisebb, gyámoltalanabb látszatot is kelt, egy harmadéves, akit idén válogattam be a csapatba, mivel igencsak tehetséges, viszont nincs hozzászokva az ilyesmihez és nem tudok vele állandóan ott lenni. A mardekárosok pedig mind felsőbb évesek és az, hogy közrefognak és szekálni kezdenek egy ilyen kicsi lányt, szerintem több, mint felháborító. Szegény sírógörcsökkel, pánikrohamokkal küzd és már azt fontolgatja, hogy kilép a csapatból miattuk. Én ezt pedig nem hagyhatom. Megpróbáltam odaállni a „kedves” mardekárosok elé, magukkal a bántalmazókkal próbáltam először beszélni, de természetesen csak kiröhögtek és nekem is mindenféle undorító beszólogatás és pocskondiázás lett csak a „jutalmam” érte. Jeleztem a csapatkapitányuknak, Damonnak is, akivel értelmesen is lehet kommunikálni, annak ellenére, hogy mardekáros, de úgy tűnik, ha nincs ott, ő sem tud hatni erre a három hatodévesre. Egyetlen lehetőségem maradt hát. Beszélni Montgomery professzorral, a kviddicsedzővel. Már csak benne bízom, hogy oda tud hatni a srácokra.
Hogy beszélhessek vele, jóval az edzésünk előtt érkezem a pályához, de Montgomery professzor nincs egyedül. Épp a kislányával beszélget, aki most kezdte a Roxfortot. Kedves lánynak tűnik és ha az apjára ütött, biztosan nagy tehetség lesz kviddicsben ő is. Kár, hogy nem idősebb valamivel, biztosan méltó ellenfél lenne. Mindenesetre félrehúzódva, türelmesen várok, hogy megbeszéljék, amit szeretnének, nem zavarom meg őket. Nyílt titok a Roxfort falai között, hogy Montgomery professzor felesége meghalt és egyedül neveli a kislányát. Biztos nagy öröm neki, hogy most már ő is a Roxfortba jár, így többet lehetnek együtt. Nem érzem hát helyénvalónak megzavarni a családi idillt.
Csak mikor látom, hogy búcsúzkodnak, indulok meg a fák közül, most már célirányosan Montgomery professzor felé. Útközben a kislánya, Faith elsiet mellettem, köszönését kedves mosollyal fogadom. Montgomery professzor láthatóan épp nekikezdett volna valamit olvasni (talán az edzésterveinket), mikor észrevesz engem és rögtön le is teszi azt.
- Jó napot, Professzor úr! Elnézést a zavarásért, igen, tudom, hogy még korán érkeztem az edzéshez, de mindenképpen szerettem volna beszélni a professzor úrral, négyszemközt. Elég kényes témáról lenne szó, amiben segítséget szeretnék kérni - kezdek bele a mondandómba. Megvárom, hogy reagáljon rá valamit és csak akkor térek a tárgyra.
- Nem szeretek panaszkodni, meg tisztában vagyok vele, hogy nehéz lehet ezt kezelni, de már csak a professzor úrban bízom. A mardekárosokról lenne szó. Konkrétan a két terelőjükről és az őrzőjükről. Az a helyzet, hogy mostanában, valószínűleg a közelgő meccs miatt is eléggé rászálltak a fogónkra, akit gyakorlatilag annyira megfélemlítettek, hogy már a folyosón alig mer végigmenni, rosszul alszik éjszakánként, állandóan retteg és már a kilépést fontolgatja. Én pedig úgy érzem, hogy az, hogy három megtermett hatodéves fiú egy kicsi, védtelen harmadéves lányt, kihasználva fizikai és mentális erőfölényüket, rettegésben tart, egyáltalán nem az elfogadható szekálás kategóriája. Próbáltam beszélni velük, de nem vettek komolyan. A csapatkapitányuknak, Damon Baronnak is szóltam, de sajnos ő is tehetetlen. Szóval már a professzor úr az egyetlen reményem. Kérem, próbáljon meg tenni valamit! Mert én tényleg féltem a fogónkat! Mint csapatkapitány és mint barát is. Olyan tehetséges és kedves kislány, és teljesen megkeserítik ezek a… fiúk az életét - mondókám végére egészen belelovallom magam a dologba, ezért inkább elhallgatok gyorsan, mielőtt valami oda nem illőt mondanék a mardekáros srácokról. Montgomery professzor igazán megértő és lelkiismeretes, de azét mégiscsak egy tanár. Mindenestre bízom benne, hogy komolyan veszi a panaszomat és ő talán tud is valamit tenni az ügy érdekében. Mert ez így nem mehet tovább!


✻ Bocsi a késésért! ✻ 712 ✻ This time won’t you save me?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Gwenog & Montgomery prof
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lucy Montgomery

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Birtok-
Ugrás: