Roxfort, 1977
 
KezdőlapLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Lily & Levin 04_www.kepfeltoltes.hu_
Lily & Levin 776087850kal01_www.kepfeltoltes.hu_
Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Legutóbbi témák
» Lily & Severus
Lily & Levin Icon_minitimeby Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
Lily & Levin Icon_minitimeby Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
Lily & Levin Icon_minitimeby Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
Lily & Levin Icon_minitimeby Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
Lily & Levin Icon_minitimeby Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
Lily & Levin Icon_minitimeby Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
Lily & Levin Icon_minitimeby Gwenog Jones Kedd 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
Lily & Levin Icon_minitimeby Kate Denver Kedd 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
Lily & Levin Icon_minitimeby Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
Lily & Levin Icon_minitimeby Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
Lily & Levin Icon_minitimeby Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
Lily & Levin Icon_minitimeby Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (29 fő) Vas. 19 Márc. 2023 - 14:56-kor volt itt.

Megosztás
 

 Lily & Levin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Levin Dolohov
A Sötét Jegy már rajtam van...
A Sötét Jegy már rajtam van...
Levin Dolohov

Származás : aranyvérű
Lojalitás : A mágia hatalom.
Családi állapot : Vőlegény, másodszor
Lakhely : Moszkva
Foglalkozás : Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya vezetője, politikus
Pálca : Almafa, sárkányszívizomhúr, 13 hüvelyk
Idézet : "Az idő pénz. Én pedig nem szeretem szórni a pénzemet."
Karakterlap : Itt
Karakterzene : Would you be scared?

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeKedd 7 Ápr. 2015 - 13:16


Lily és Levin


Evans már régóta útban volt. Nem csupán szúrta a szemünket, hogy mugliivadék létére ilyen sokra vitte aurorként, de emellett még volt képe nyíltan szembe is helyezkedni velünk. A helyében én nagyon meghúztam volna magam, nehogy bajom essen vagy esetleg a családomat érje baj. De úgy néz ki, az elvei győztek a személyes érdekeivel szemben. Sebaj. Majd most megtanulja, hogy mit szabad és mit nem…
Otthon vártam rá, már két hete figyeltem őket és tudtam, mikor van egyedül. Tökéletesen memorizáltam a napirendjüket, tisztában voltam vele, Potter mikor megy dolgozni, mikor viszik sétálni a kölyküket, mindent tudtam, még azt is, ami a legkevésbé sem érdekelt. Bár meg kell jegyeznem, olykor határozottan jó érzéssel töltött el, ha figyeltem őket. Szép család voltak, olyanok, amilyenre én mindig is vágytam. Mosolygós kisgyerek, dúlt a szerelem kettejük között, imádták egymást, a munkájukat, az életüket… Kinek kell ennél több?
Senkinek, azt hiszem.
Megvártam, amíg James Potter végre elmegy otthonról és utána fél órával lecsaptam a feleségére. Egyedül volt otthon, pálca nélkül, így nem okozott problémát, hogy ártalmatlanná tegyem. Persze nem hagyta magát, épp ahogy sejtettem, de puszta kézzel semmi esélye sem volt ellenem. Egyedül azt sajnáltam, hogy a gyerek is ott volt, igazán nem kellett volna ezt látnia.
Nem bocsátkoztam hosszadalmas magyarázatokba, mikor elfogtam Lilyt, leszorítottam a karjait és hoppanáltam vele. Nem éreztem szükségét annak, hogy megosszam vele, miért viszem el, hova és mi fog történni vele. Feltehetően a nagyját enélkül is sejtette.
Moszkvába vittem, abba a kúriába, amit néhány éve örököltem meg, mikor apám meghalt. Hatalmas ház volt, pontosabban inkább kastély, körülötte vadregényes fenyvesekkel és rengeteg hóval. Akkor is fehér pelyhek szállingóztak, mikor megérkeztünk a kúria elé, de ez errefelé cseppet sem számított meglepőnek. Oroszországban az a furcsa, ha nincs hideg és nem lepi be fehérség a tájat.
Természetesen nem verhettem nagydobra, hogy Lily itt van, ugyanis nem akartam magunkra szabadítani egy felmentő sereget. Ugyan csak a feleségem és a gyerekünk volt itthon, de velük sem óhajtottam megosztani ezt a bizalmas információt. Ami azt illeti, a Nagyúr sem értékelte volna, minden belső ügyet szigorúan bizalmasan kellett kezelnünk. Így a ház egyetlen olyan zugába vittem Lilyt, ahol egész biztosan nem találkozhatott vele senki, még a házimanók és a kutyáim sem. A pincébe. Nem egy apró, gyérül megvilágított, koszos kis lyukat kell elképzelni, ha a Dolohov kúria pincéjét emlegetem. Tágas, magas mennyezetű helyiség volt, több szobát kitett a mérete, azonban a berendezést csupán rengeteg régi berendezési tárgy, képek, bútorok, poros polcok és több rekesznyi alkohol tették ki. Másra nem igen használtam az alagsort, ellenben most határozottan kapóra jött.
Becsuktam magunk után a súlyos faajtót, ezzel is jelezve, hogy innen nincs kiút. Egyetlen lusta pálcaintéssel némi fényt varázsoltam a terembe, mert ugyan a sötét hatásosabb lett volna Lilyvel szemben, de én nem akartam vakoskodni.
Lelöktem az érdes padlóra.
- Elnézést az udvariatlanságért, Mrs. Potter, de sajnos nem tehettem mást. Mindkettőnknek egyszerűbb lett volna, ha nem kéreted magad a szívélyes invitálásomra. – Fölé magasodva, kíváncsian vártam mit fog reagálni. Hallgat? Vagy talán újból nekem esik? Esetleg könyörögni kezd? Ki tudja. Még nem ismertem túl jól.

Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
Lily Evans

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet : Lily & Levin Kiss2
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"
Lily & Levin Tumblr_n3qhdwflZo1qige40o3_r1_250
Playby : Karen Gillan

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeKedd 7 Ápr. 2015 - 22:33



MRS. Potter
and
Dolohov


Az anyaság sose volt a terveim között, nem gondolkodtam arról, hogy családot alapítsak, főleg nem fiatalon. És nem is mondom így magam kiköpött anya típusnak is, de Merlinre... igyekszem!
- Harry kérlek.. aludj már... - sóhajtok miközben az apró babát, aki a fiam ringatom a karjaimba. Imádom a fiamat szó se legyen róla. Sóhajtok, épp Marlene-t várom, James napokra elutazott, és megígérte, hogy átjön segíteni. Sajnos a gyerek nevelés egyedül nem a legegyszerűbb. Ragadnak le a szemeim fáradt vagyok, de fél óra járkálás a házban megteszi a hatását, és fiam végre álomba szenderül. Már hogy békésen alszik, csak mosolyogva tekintve rá, majd beteszem a kiságyba. Halkan, szinte lábujjhegyen kiosonok a gyerek szobából.
- Itt az ideje, hogy mami pihenjen. - mély levegőt veszek, ránézek az órára. Körülbelül fél óra, és Marl is megérkezik. Esküszöm agyon fogom szorongatni. Éhes vagyok, fáradt vagyok, és James csak ma reggel ment el, de szörnyen hiányzik. Ez van, kapcsolat függő lettem. Mióta Jamesel összejöttünk alig voltunk külön. De a háború az, ami minden családot szétszed. Nehéz egy auror feleségének lenni, hisz ha mondhatom mugli nyelven: katona. Idegesen várhatom mikor ér haza, és utálom, gyűlölöm hogy tehetetlenül vagyok itthon. Imádom Harryt és egy percre se bántam meg, hogy itt van velünk, viszont az tény: rossz az időzítés. Segíteni akarok, és ha Jamesnek valami baja esik....  Nem ebbe nem fogok belegondolni. Csak beletúrok a hajamba, és mély levegőt veszek. Erősnek kell lennem, Harryért muszáj lesz. Lemegyek a lépcsőn a nappaliba, muszáj valamit ennem. Megtorpanok a lépcső aljába, mert úgy hallottam hogy a nappali felől megreccsen a parketta. Valaki van itt. A gyomrom összerándul, a pálcámat ott hagytam a nappaliba... Pálca nélkül viszont nem vagyok a legjobb. Tanítottak természetesen kis közelharcot is, mikor aurornak tanultunk, de például Grayback ellen semmi esélyem még úgy se. Viszont mielőtt bármit is tehetnék az illető nekem iramodik, megragadja a bokámat, miközben rohannék fel, hátha sikerül felkapnom harry-t és elhopponálni innen, de elesek és a lépcső egy fokába a fejemet is beütöm. Nem látom az illetőt, csak rúgok egy hatalmasat, amire az illető megtántorodik. Viszont úgy csúszok meg hogy ő kerül az emelet felé, én alulra. Harryt jobban megtudom védeni pálcával, így rohanni kezdek a nappali felé, mikor az ujjammal megérintem a pálcát, már máshol is találom magamat. Kapkodva a levegőt nézek körbe. Sötét van nem látok semmit. Egy biztos, már nem a házunkban vagyunk. A támadom biztos bolondnak néz, hisz megkönnyebbülten felsóhajtok. Legalábbis remélem, hogy Harryért nem mennek oda, csak én kellettem. Viszont a fiam egyedül van otthon.. a gondolatra összeszorítom az öklömet. Marl remélem hamarabb elmegy hozzánk, még szerencse hogy neki van kulcsa. Az el rablóm kivilágítja a helyiséget, majd elsőnek meglepődöm...
- Téged ismerlek... láttalak már. - csak fáradt mosolyt ejtek meg.
- Ha csöngetett volna, szívesen behívtam volna előbb egy teára. Pont azt készültem készíteni. - erőtlen vagyok, fáradt vagyok. Egyszóval kimerült. Cseppet se vagyok felkészülve, arra hogy elrabolnak.
- Még is mit akarsz? Ha megakarnál ölni, már megtetted volna... - nézek rá fáradtan, szinte könyörgő tekintettel. Semmi esélyem, de mindent megpróbálok hogy kijussak ebből a kellemetlen helyzetből.. közbe fél szemmel körbe nézek körülöttem, hozzáértem a pálcához ha kis szerencsém van talán velem jött.


Vissza az elejére Go down
Levin Dolohov
A Sötét Jegy már rajtam van...
A Sötét Jegy már rajtam van...
Levin Dolohov

Származás : aranyvérű
Lojalitás : A mágia hatalom.
Családi állapot : Vőlegény, másodszor
Lakhely : Moszkva
Foglalkozás : Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya vezetője, politikus
Pálca : Almafa, sárkányszívizomhúr, 13 hüvelyk
Idézet : "Az idő pénz. Én pedig nem szeretem szórni a pénzemet."
Karakterlap : Itt
Karakterzene : Would you be scared?

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeSzomb. 11 Ápr. 2015 - 23:38


Lily és Levin


Meglep a higgadtság, amit a hangja és az egész lénye sugároz. Sejtettem, hogy nem fog az életéért rimánkodni, de ez a nyugalom felülmúlta minden elképzelésemet és nem is igazán tudtam mit kezdeni vele.
- Igen, Lily, ismerjük egymást. Volt szerencsénk találkozni Roxmortsban. Nem gondoltam volna, hogy így futunk majd össze legközelebb. – Tisztán emlékeztem arra a napra, mikor a Szellemszállásnál fel akart tartani ő és a kis lovagja, James Potter. Könnyedén elintéztem őket, majd nagy kegyesen egérutat hagytam mindkettőnek, amit úgy fest, nem becsültek meg eléggé. - Ami azt illeti, nem rajongom túlzottan a teáért. De egy kávét talán elfogadtam volna.
Lilyhez léptem, hogy leellenőrizzem, van-e nála bármi, ami alkalmas lenne harca vagy a szabadulásra. Átkutattam a zsebeit, de semmi olyanra nem bukkantam, aminek hasznát vehette volna. Helyes, probléma mentesebben zajlott az akció, mint azt álmodni mertem volna.
- Nem foglak bántani, amíg nem adsz rá okot. Nem azért hoztalak ide, hogy megöljelek, nem vagyok holmi pitiáner bérgyilkos. Beszélgetni szeretnék, Lily. Vagy szólítsalak inkább Mrs. Potternek? – Megeresztettem felé egy sokatmondó mosolyt. - Igazán kár, hogy most a férjed nincs itt. Elutazott, igaz? Ha tudná, mekkora bajban vagy…
Kíváncsi voltam, mit reagált volna Lily, ha közöltem volna vele, mióta figyelem őt és a kis családját információk reményében. Nem épp a legegészségesebb szabadidős tevékenység, de ő nem is érthette a fontosságát és a varázsát. Se halálfaló nem volt, sem pedig olyan magányos, mint én.
Megfogtam a karját és a varázspálcámat a mellkasának szegezve eltereltem egy régi szék felé. Erőszakosan leültettem rá, majd néhány gyors pálcaintéssel kötelet varázsoltam a kezeire és a bokájára, hogy eszébe se juthasson menekülőre fogni. Nem mintha lett volna bármi esélye. Ha innen esetleg ki is jutott volna, a házban vagy a birtokon elengedett agaraim hamar széttépték volna. Gyönyörű kutyák voltak, de más erényüket nem tudtam volna megemlíteni. Nem az eszükért és nem is a kedves természetükért tartottam őket. Remek vadászkutyák és házőrzők voltak, nem utolsó sorban pedig apám is ilyen dögöket tartott, ez afféle családi hagyománnyá nőtte ki magát nálunk.
Mikor végeztem a megkötözésével, magamnak is odahúztam egy öreg széket, nem volt kedvem ácsorogni. Lilyvel szemben telepedtem le, a térdemre támaszkodva. Hosszú percekig némán bámultam az arcába, csupán a gondolataim cikáztak ezerfelé. Mit kezdjek vele? Persze, tudtam mit kell kérdeznem és hogyan bírhatom szóra. De abban semmi érdekes nem lett volna, ha addig kínoztam volna, míg szóra nem bírom. Különben sem ez volt a célom, az erőszaknak ez az értelmetlen és számomra nem is túl kielégítő fajtája cseppet sem volt csábító. Megtettem, ha meg kellett, de nem leltem örömömet a kihallgatások alatti kínzásokban. Máshogy akartam megoldani a feladatot.
- Lesz, aki vigyázzon a gyerekedre? – Valójában cseppet sem érdekelt a taknyos kölyke, felőlem napokig is bömbölhetett volna a kiságyában az anyja után, az is hidegen hagyott volna. Inkább csak Lilyre akartam hatni a szavaimmal.

Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
Lily Evans

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet : Lily & Levin Kiss2
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"
Lily & Levin Tumblr_n3qhdwflZo1qige40o3_r1_250
Playby : Karen Gillan

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeSzer. 15 Ápr. 2015 - 12:17



MRS. Potter
and
Dolohov


Egy valamit remekül megtanultam az évek folyamán. Azt, hogy hogyan őrizzem meg a hidegvérem, még pánik helyzetben is. Már pedig a jelenlegi helyzetem cseppet sem kecsegtető. Ami azt illeti, félek. Gondoltam hogy találkoztam az illetővel, ő volt az aki megkínozta a 17 éves James Roxmortsba, engem meg összekaszabolt. Ha belegondolok mondhatok neki köszönetet, mert az ő támadása volt az a pont, amiért Jamesel összefogtunk és "egymásra találtunk".
- Igen kellemes ismeretség volt, de köszönetet is mondanék érte. - megeresztek egy barátságosnak nem éppen mondható mosolyt. Uralkodom a vonásaimon, és eléggé nyugodtan mutatom magam, miközben kapkodva rohangálnék a helyiségbe reménykedve, hogy a pálcám is velem hopponált. Ám nyugodtan állok, a tekintetét tartom, közben ha nem figyel körbe tekintek, velem kellett jönnie annak a pálcának!
- Hát kávét is tudtam volna készíteni, sebaj majd legközelebb. - közelebb lép hozzám, amire megfeszülnek az izmaim. Némi közelharcot is tanítottak, de még nem kellett alkalmaznom, igy nem tudom mennyire lennék sikeres benne. Pár éve is eléggé erős halálfaló volt, nem hiszem hogy gyengébb lett, de erősödhetett. Viszont mellettem szóljon az érv, én rengeteget tanultam a Roxfort óta, és nem ijedek már meg egykönnyen. De természetesen a szabadulás reményében, bármit megpróbálnék. Miközben ellenőrzi nincs nálam semmi, ismét körbe nézek, és látom a pálcámat pár méterre tőlem megvillanni. Hogy a fenébe jutott el olyan messzire? Biztos elpattogott, remélem nem repedt meg, vagy tört el. Sóhajtok ez nem lesz könnyű menet, de van némi reményem. Visszatértek a kijelentésére miszerint nem fog bántani. Erre csak felemelem a fél szemöldökömet.
- Oh nem? Ezt eléggé nehéz elhinni egy törzsgyökeres halálfalótól. - az agyam folyamatosan kattog, tervezi a szökést. Valamilyen pincében vagyunk, ez tény. Biztos varázslatokkal van védve, meg kell próbálnom ahogy forróvá válik a helyzet hopponálni. Bár nem hiszem hogy túl sok sikerrel fog menni. De túl csábító a helyzet, végre tehetek valamit  Főnix Rendjéért, és lehet kiderítek valamit. Addig is erősnek kell lennem. És persze okosnak.
- Hm a Mrs. Potter remekül hangzik, olyan tekintély parancsoló,nem? És téged hogy nevezzelek Mr. Dolohov? - ilyenkor imádom a memóriámat. A következő mondatára ökölbe szorul a kezem. Nem szeretem ha Jamest vagy Harryt veszik a szájukra.
- Az lehet, de bármelyik pillanatba haza jöhet. Tudod szerintem már, eléggé nagy a híre, hogy remek nyomkövetésben. Még a hopponálást is vissza tudja követni. Nem telik neki sok időbe mire megtalál, szóval nem kell aggódnod, fogsz vele találkozni. - egy nyugodt mosolyt megengedek magamnak. Remekül megy a hazudozás, nem hiszem hogy bármi jelét adtam volna annak, hogy nem mondok éppen igazat. James két hétre utazott el, ha Marlene oda is ér Harryhez, és látja hogy eltűntem, nem hiszem hogy idejébe fogja tudni értesíteni. Most magam vagyok, teljesen egyedül kell megoldanom ezt a helyzetet. Majd agyilag visszatérek ahhoz, hogy nem fog bántani, csak beszélgetni akar velem. Ezt nem tudom elhinni. Voldemortnak dolgozik, és minket, a családomat konkrétan üldözik. Miért akarna csak beszélni velem, miért nem ölt meg engem és Harryt azonnal? Ennek most nagyon semmi értelme, de remélem minden kérdésemre hamarosan választ kapok.
- Még is miről akarsz beszélgetni? - kérdezem már igen fogy a türelmem, nem szeretem ha játszadoznak velem, főleg ha egy halálfaló, aki nem hiszem hogy elfog engedni csak úgy. A fiam pedig egyedül van otthon... mire erre gondolok meg is kérdezi, hogy hogy lesz aki vigyázzon rá. Meglepődve tekintek rá, ez a kérdés eléggé bizarr tőle.
- Épp vendégeket vártam, hamarosan több varázsló, és auror lesz nálunk, aki vigyázhat Harryire és észre veszik az eltűnésem. - már megint hazudok, egy egy ilyen mocsoknak milyen könnyű dolog, mondhatni szemrebbenés nélkül. Annyi minden jár a fejembe, és a következő kérdésem is kissé későn kerül sorra.
- Ti megfigyeltetek minket? - már a gondolatra is kirázz a hideg, hogy tudják hol lakunk...


Vissza az elejére Go down
Levin Dolohov
A Sötét Jegy már rajtam van...
A Sötét Jegy már rajtam van...
Levin Dolohov

Származás : aranyvérű
Lojalitás : A mágia hatalom.
Családi állapot : Vőlegény, másodszor
Lakhely : Moszkva
Foglalkozás : Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya vezetője, politikus
Pálca : Almafa, sárkányszívizomhúr, 13 hüvelyk
Idézet : "Az idő pénz. Én pedig nem szeretem szórni a pénzemet."
Karakterlap : Itt
Karakterzene : Would you be scared?

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeSzomb. 25 Ápr. 2015 - 15:34


Lily és Levin


Tehát még ő is emlékezett a kis találkozásunkra Roxmortsban. Azóta sem értettem, hogy miért nem nyomtak fel Dumbledore-nál. Persze nem lett volna semmi értelme, de az ő részükről esetleg egy próbát megért volna…
- Már ha lesz legközelebb – tettem hozzá egy fagyos mosoly kíséretében. Talán nem véletlenül mondják azt rólam, hogy barátságosabban festek, ha nem mosolygok. Még szerencse, hogy ez nem is esik meg túl gyakran.
Láttam, hogy eszeveszetten nézelődik jobbra-balra, de ennek nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget. A helyében bárki ezt tette volna, valljuk be, nem volt túl kellemes ez az ősöreg pince. Akárcsak maga a kúria, ez is elég régen épült, így mindamellett, hogy volt valami lenyűgöző benne, már nem volt a legszebb állapotban és nem is festett túl bizalom gerjesztően. Nem úgy, mint a kastély kívülről, amelyre még az aranyvérűek is elismerően bólogattak, különösen, ha látták téli hóesésben. Azonban Lilynek erre nem nyílt lehetősége, és feltételezem, hogy nem is fog. Mert hogy én nem engedem ki innen csak úgy, különösen nem egy vidám kis sétára, az egészen biztos.
- Fogalmam sincs, hogy mit gondolsz rólam és nem is érdekel. De nem az a hobbim, hogy ártatlan nőket cibálok a pincémbe és addig kínzom őket, amíg meg nem unom. Úgyhogy amennyiben jól fogsz viselkedni, nagyon jól elleszünk mi ketten, te pedig nem szenvedsz el semmilyen felesleges fájdalmat. Szerintem ez elég méltányos alku. – Félrebillentett fejjel néztem rá, már-már derűsen, minden gyilkos indulat nélkül. Semmi okom nem volt rá, hogy ideges legyek, különben is, a düh elvakítja az embert. - Az én világomban a nők viselhetnek bármilyen nevet, az nem lesz tekintélyt parancsoló. Az én világomban a nőknek nincs beleszólásuk semmibe és a férjüknek élnek. De ez egy elavult világ, nem igaz? Ha te ezt szeretnéd, akkor leszel Mrs. Potter. Ez esetben nekem is tökéletesen megfelel a Mr. Dolohov.
Tegezett, így ilyen alapon akár a keresztnevemen is szólíthatott volna, de azt eszem ágában sem volt felajánlani és megengedni. Jobban szerettem a formális megszólítást, a felesleges tegeződés csak egyfajta személyeskedést szült. Annak pedig az esetek kilencven százalékában semmi helye.
- Aranyos próbálkozás, de nem fog beválni. A férjed nincs otthon és még egy jó darabig nem is lesz. De ha otthon lenne, azzal sem mennél semmire, ide nem találna el egyhamar. Fogalmazzunk úgy, hogy igencsak messze vagyunk a otthonodtól. – Nem állt szándékomban megmondani neki, hova hoztam. Persze akár ki is találhatta volna, ha tudja, melyik aranyvérű családnak hol van a „székhelye”.
Figyeltem az arcán átsuhanó érzelmeket. Sosem voltam jó az emberi érzések beazonosításában, pont annyira esetlenül mozogtam ebben a témában, mint a saját érzéseim kimutatásában. De a félelmet bármikor felismertem, a legkisebb rezdülésből is. Arra próbáltam rájönni, mennyire fél. Vajon majd kiugrik a helyéről a szíve? Az adrenalin elnyomja a rettegését? Legszívesebben sírna tehetetlenségében? Hamarosan úgyis megtudom.
- Rólad, a családodról, a barátaidról, a Rendről… Csak csevegjünk. – Minden kiejtett szóval bajba keverhette a barátait. Ha csak egy név, amiről eddig nem tudtunk, kicsúszik a száján, talán az a barátja holnapra már felkoncolva hever majd valahol. De ő cserébe élhet… - Marlene McKinnont vártad mára, tudtommal ez egyetlen ember. Remélem, gondját viseli majd a kicsi Harrynek. Mert ha ennyire nem vagy készséges, egyhamar nem fogod újra látni a kisfiadat. Én is apa vagyok, tudom, milyen rossz érzés.
Sosem törődtem valami sokat a gyerekemmel, úgy éreztem, jobb, ha távol tartom magam tőle. Az elején néhányszor a karomba vettem azt a kis bömbölő csomagot, de nem bírtam elviselni a sírást és a tudatot, hogy felelősséggel tartozom ezért a kisgyerekért. Nem akartam, hogy ő is olyan legyen, mint én, így inkább kihátráltam ebből a feladatból. Jobb lesz neki nélkülem.
- Csak én, két hete figyellek titeket. Igazán bájos család vagytok, már akkor tudtam, hogy ilyen idilli kis életetek lesz, mikor Roxmortsban találkoztunk. Igazán kár lenne, ha esetleg nem mennél haza és a fiadnak anya nélkül kéne élnie… Mindegy kisgyerek megérdemel egy szerető anyát, nem gondolod? – Én is megérdemeltem volna. Akkor most nem ültünk volna itt. Nem, akkor most más vallatta volna Lilyt. Ki tudja, talán jól járt velem, talán nem. Majd elválik.

Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
Lily Evans

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet : Lily & Levin Kiss2
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"
Lily & Levin Tumblr_n3qhdwflZo1qige40o3_r1_250
Playby : Karen Gillan

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeVas. 26 Ápr. 2015 - 10:31



MRS. Potter
and
Dolohov


Nem hazudok saját magamnak, félek. Minden izmom görcsbe rándult. Nem is igazából a haláltól félek, talán a kínzást is kibírom a szülési fájdalmak után. A következményeitől félek. James eléggé bosszúálló típus, félek hogy bosszút akarna állni, saját magát is veszélybe sodorva. És ott van Harry, aki anya nélkül maradna, és ne adja merlin James-el is történne valami, a fiam árva maradna. Ezt nem fogom hagyni. Próbálok erőt meriteni, ökölbe szorul a kezem, és a körmöm belemélyed a tenyerembe. Mire ez az egész átsuhan a fejemen, mintha gondolat olvasó lenne, bejelenti, hogy nem fog bántani ha együtt működök. Ez nem nyugtat meg, hisz eszem ágában sincs bármilyen infót kiadni, ami segítené a "nagyurat". Erre csak egy fáradt mosolyt ejtek meg.
- Méltányosnak méltányos, és értékelem. Viszont ha ismernél tudnád, hogy ez nálam nem fog működni.   - Hűséges vagyok a végsőkig, és ha ezzel is csak akadályozom voldemort bukását, akkor legyen, egy ember megér annyit. A női elnyomásra meg csak akaratlanul is kitör belőlem, egy egyáltalán nem jókedvű nevetés.
- Még jó hogy nem a te világodban élek, eléggé őskori módszereket alkalmazol, lehet haladnod kéne a korral. És akkor talán az asszony is értékelne valamire...   - nem tudom miért ások magam alá, de ha ezzel is csak idegesíteni tudom... Közbe végig a szemem sarkából figyelem a pálcát, mikor a tekintetét elveszi rólam. Pontosan látnom kell hol van, hogy ha baj lesz oda tudjak ugorni. Mivel eszem ágában sincs együttműködni, nyilván szükségem is lesz rá.
Mikor magabiztosan bejelenti, hogy James nem fog egy ideig haza érni, és biztos nem fog megtalálni megfeszülök. Fenébe ez tényleg jól utánunk járt, nem tudom megijeszteni. Az idegességem így tovább nő. Messze vagyunk? Csak most nézek még jobban körül, és veszem észre hogy nagyon fázom, de az adrenalin löket eddig felmelegített. Most hogy kicsit fellazultam veszem észre a fagyott, ami körülvesz a pincében, még a leheletem is lehet látni.
- Tekintve hogy Angliában nincs tél, gondolom északon vagyunk... Dolohov ugyebár, enyhe akcentus, gondolom Oroszországban.   - jegyzem meg diadalittasan, ne csak ő érezze magát marha okosnak. Amúgy se szeretem ha valaki a szobába okosabb nálam, nem nagyon szokott ilyen előfordulni, de ha igen is bizonyítanom kell. Nem lehetett volna, legalább a bahamákon ejtsen foglyul? Feszülten dőlök egyik lábamról a másikra, és várom, hogy minél előbb essünk túl rajta. Majd végre kinyögi mire kíváncsi, én csak erre elmosolyodom.
- Komolyan azt hiszed bármit mondani fogok? Főleg a családomról? Remélem viccelsz.   - mire kimondja ki vigyázna Harry-re olyan dühös leszek, hogy egy óvatlan mozdulatot teszek a pálca felé, de csak az egyik lábam mozdul el, vigyáznom kell. Ez a szemét tényleg figyelt minket, kirázz a hideg a fagy ellenére is. Most már kezdek kétségbe esni James és Harry miatt.
- Ti komolyan egy szánalmas rohadékok vagytok...    - jelentem ki teli gúnnyal,és megvetéssel a hangomban. - Nem fogok semmit mondani, csupán az idődet fecséreled ezzel az egésszel. Nem hogy inkább élnéd az életedet, komolyan minket figyelsz ? És ezzel mit nyersz ?  Kapsz egy pacsis elismerést a nagyúrtól? Hát nem érted ? NEM fogtok nyerni! Inkább menj fel a családodhoz és védd meg őket, és ne az enyémet éld ki magad! Ez eléggé szánalmas, és beteges! Nem csak nektek vannak titkos fegyvereitek ennyit elmondok... nem kéne félvállról venni. Arról nem is beszélve, szerinted ha a rend egyik oszlopos tagját, elrabolod jó vége lesz ? Ezt James megtudja vadászni fog rád, pláne ha egy hajam szála is meggörbül!   - fenyegetőzni én is tudok. Úgy elöntött a harag, hogy ez mind egy szusszra kitört belőlem.  Szeretném vele éreztetni, hogy nem csak nála van ütőkártya azzal, hogy engem elkapott. Nekem is van...



Vissza az elejére Go down
Levin Dolohov
A Sötét Jegy már rajtam van...
A Sötét Jegy már rajtam van...
Levin Dolohov

Származás : aranyvérű
Lojalitás : A mágia hatalom.
Családi állapot : Vőlegény, másodszor
Lakhely : Moszkva
Foglalkozás : Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya vezetője, politikus
Pálca : Almafa, sárkányszívizomhúr, 13 hüvelyk
Idézet : "Az idő pénz. Én pedig nem szeretem szórni a pénzemet."
Karakterlap : Itt
Karakterzene : Would you be scared?

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeVas. 10 Május 2015 - 22:57


Lily és Levin


Pontosan ilyen válaszra számítottam. Bizonyára azt gondolja, hogy ki tud hozni a sodromból, de talán nem is sejti, hogy nála már ezerszer dacosabb és nehezebb esetekkel is volt dolgom. Nem is említve, hogy így, fegyvertelenül aligha jelenthetne rám veszélyt, így a szavai legfeljebb csak szánalmas próbálkozásokként hatottak.
- Nem, valóban nem ismerlek. De itt a remek alkalom, hogy megismerjük egymást. – Halvány mosollyal figyeltem az arcát. - És ne aggódj, az „asszony” nagyon is elégedett velem. De nem azért vagyunk itt, hogy az én házaséletemről beszélgessünk, bár kétségkívül nagyon izgalmas. Ellenben a te férjed és a barátaid már sokkal jobban izgatnak. A Főnix Rendje, milyen egyszerű és mégis drámai név… Feltámad hamvaiból… Igazán szellemes. Kár, hogy egyikőjük sem támadt fel, mikor legutóbb rágyújtottunk egy házat a kis bajtársaidra.
Volt némi halovány emlékem egy ilyen akcióról, amit Bellával, Roddal és néhány halálfalóval követtünk el, de az a nagy igazság, hogy olyan részeg voltam, hogy csak nyomokban emlékeztem arra az estére. Egyedül arról maradtak egészen élénk képeim, mikor minden áron le akartuk itatni Barty Kuport, aki nos… enélkül sem volt túl beszámítható. Így van egy olyan érzésem, hogy a tűz piromán kis barátunktól származott… De nem is ez a lényeg.
Gyorsan kikövetkeztette, hogy hova hoztam, tehát tényleg helyén van az esze. Mást talán dühített volna ez a tény, ellenben én csak kihívást láttam benne, és talán még kicsit meg is könnyebbültem. Utáltam az ostoba embereket, de olyan elmondhatatlanul, hogy szinte remegtem az idegességtől, mikor egy-egy különösen ostoba jószággal sodort össze a sors.
- Még mindig ennyire érződik az akcentusom? Merlinre… pedig azt hittem, már teljesen eltűnt. Sebaj, egy-két év és nyoma sem lesz. – Alapvetően nem zavart az enyhe orosz akcentusom, ugyanis ezt a lényegében elkerülhetetlen tényt leszámítva tökéletesen beszéltem az angolt. És ugyan a kiejtésemen sem érződött teljesen a származásom, hiszen anyanyelvi környezetben tanultam nagyrészt a nyelvet, azért a hangzásvilágbeli különbséget még nekem sem sikerült teljesen áthidalnom, hiszen az anyanyelvem minden létező dologban különbözött az angoltól.
- Nem szokásom viccelődni. Azt mondják, nincs humorérzékem. – Nem kerülte el a figyelmemet a hirtelen mozdulat, majd ahogy végigfutott rajta a hideg. - Mivel ilyen szánalmas rohadék vagyok, így inkább nem is érdeklődöm afelől, hogy fázol-e.
Türelmesen hallgattam a kis monológját, ami összesen egyetlen gondolatot ébresztett bennem, mégpedig azt, hogy vajon mit akar ezzel elérni. Mert azt bizonyára ő is tudja, hogy ezzel nem megy semmire. Pacsis elismerés… Ó, ha tudná mi megy nálunk… Elismerés csak nagyon ritkán járt, minden azért próbált hibátlanul teljesíteni, hogy mentse a nyomorult, sötét kis életét és a családját, már ha volt neki. Elismerés? A halálfalók nagyja már rég nem azért hajtott, csupán a túlélésért. Én pedig… nos… talán tényleg vágytam egy kis diadalra, nem is mások, inkább a saját szememben. És arra, hogy tartozzak valahova. Igen, azt is nagyon szerettem volna. De ehhez neki egyrészt semmi köze, másrészt nem is értheti.
- Nem szorulok mások elismerésére, még a Nagyúréra sem. Teljesítem a feladatot, amit kaptam, a legjobb képességeim szerint. Ugyanazt teszem, amit te, csak éppen nem egy oldalon állunk. Én ebben hiszek, te abban. – Nem óhajtottam vitatkozni vele, értelme sem lett volna. Nem akartam meggyőzni az eszméim helyességéről vagy az övéi helytelenségéről. Én csak annyit akartam, hogy végre abbahagyja ezt a felesleges hisztit, minden tortúra nélkül elmondja, amit hallani szeretnék, majd végre felmehessek az emeleti könyvtárba a kutyáim mellé és kicsit pihentethessem az idegeimet egy pohár vodka mellett. - Nekem nincs családom, amit megvédhetnék. És nem érdekelnek a titkos fegyvereid és James Potter sem. Senki sem fog megtalálni itt, ebbe jobb, ha beletörődsz. És hiába fenyegetsz, ezzel nem mész semmire. Nem tudsz olyat mondani nekem, amivel megijeszthetnél. Úgyhogy maradj nyugton és akkor nem nézem meg, hogy tényleg sáros-e a véred.
Az olyan embereket, mint én, nehéz megfogni. Nekünk nincs mit veszítenünk. Ugyan volt feleségem és gyerekem, de nem éreztem úgy, hogy lenne családom, sosem éreztem ezt. A család számomra egy megfoghatatlan, képzeletbeli dolog volt, olyan, ami a magamfajtáknak nem adatik meg. Az olyanoknak, mint Lily vagy James Potter igen, és ahogy ő is fogalmazott, én ezt betegesen kilestem. Igen, kétségkívül ez történt. De most már legalább tudtam, mi az, ami nekem sosem lesz. Ha megszakadnék sem tudnék olyan családot fenntartani, mint ők. Persze ez már valahol ott elromlott, hogy a nevem Dolohov. Talán ha én valami Evans nevű mugli kölyke lennék, most vígan élném az életem és nem lennék ilyen… üres. De én Dolohov voltam és nekem ennyi járt. Sok pénz, rengeteg kúria, kastély, nyaraló, magas rang és drága öltönyök, mögötte meg egy sivár semmi. Na, ezért nem ért semmit a szánalmas fenyegetőzése.

Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
Lily Evans

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet : Lily & Levin Kiss2
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"
Lily & Levin Tumblr_n3qhdwflZo1qige40o3_r1_250
Playby : Karen Gillan

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeKedd 12 Május 2015 - 23:29



MRS. Potter
and
Dolohov


Csak reménykedni tudok, hogy Marlene oda ért hozzánk, és Harry vele van. Kissé dühös vagyok még magamra is, hisz fel kellett volna vennem a harcot, és nem szabadott volna a fiamat cserben hagyni. A gondolatra még idegesebb leszek... és ha nem tudtam volna megvédeni a fiam, ha érte jöttek volna? Vagy ha engem ide elhurcoltak, de még is valaki más is dolgozik Dolohovval, és az ott van a fiammal ? James az életbe nem bocsájtana meg, és én se magamnak... Nem nem el kell kergetnem ezeket a gondolatokat. Remélhetőleg, tényleg csak engem akart Dolohov, és a gyerekemnek semmi baja, játszik Marlene-al. Erre kell gondolnom. Majd belekezd a szónoklatába, és ideges leszek... igen tudom kire gyújtották rá a házat. James nagyon dühös lett, mert ismerte őket, és én is találkoztam a kis családdal egyszer kétszer. Ökölbe szorul kezem, egyszerűen fel vagyok háborodva és baromi dühös vagyok. Akár ránk is gyújthatnák a házunkat...
- Gondolom a kedves feleséged nagyon díjazza, hogy családokat gyilkoltok. Vagy ez nálatok valami furcsa, beteges játék? Ettől indultok be? - egyszerűen puszta kézzel ütnék az arcába, és nézném végig ahogy megkapja a dementor csókot. Mindig eltudok képedni, hogy egyes emberek hogy tudnak ennyire kegyetlenek lenni... hányinger keltő. Hogy hova hozott, kézen fekvő volt azokból amiket megtudtam, na meg persze a fagyos pince. Ha nem lennék ideges, és dúlna bennem az adrenalin érezném, hogy majd szétfagyok. Azért látom rajta, hogy megleptem a következtetésemmel. Ennek kicsit örülök, hisz legalább tudja, hogy nem egy ostoba libával van dolga. Remélem ez számít valamelyest a faggatás során.
- Eléggé, és hidd el hiába akarsz beolvadni angolnak, nem fog menni. Lelír rólad a véred... - próbáltam a hangomba minél több megvetést belepasszírozni. Rühellem ezt az embert, és szeretném ha ezzel tisztában lenne, hiába nem ér semmit. Nem is tudom igazán mit akarok ezzel elérni, inkább magamnak jobb, hogy erősnek mutatom magam.
-Pedig elég jó, mert vicces hogy azt hiszed bármit is mondani fogok. Nagyon rossz embert kaptál el, ha el akarsz érni valamit. Illetve a rend összes tagjára igaz ez. Inkább meghalunk. - olyan nemes egyszerűséggel jelentem mind ezt ki, mintha kézenfekvő dolog lenne. Ami azt illeti, nálunk egy egyértelmű. Voldemort ellen küzdünk, és a halálfalói ellen, akik embereket ölnek... ártatlan embereket, csak azért mert nem tiszta vérűek. Ez beteges, és mindent megteszünk azért, hogy ezt megakadályozzuk, és minél kevesebb legyen az áldozatok száma. Szóval nem túloztam, mikor azt mondtam hogy ezért bárki az életét adná.
Kicsit meglepődök, hisz nem hittem volna hogy vissza fog vágni a kirohanásomra. De úgy tűnik még is sikerrel jártam, és sikerült valamelyest felbőszítenem.
- És akkor miben hiszel? Ez igazán érdekelne, ugyan is akiket eddig elkaptunk, nem tudta elmondani. Vagy félelemből csatlakozott a nagyúrhoz, vagy egyszerűen bolondok voltak. Te melyik vagy? Mert cseppet se nézel ki bolondnak. Félsz? - kérdezem tőle, miközben fürkészem az arcát. Nem tudom eldönteni. Nem hiszem hogy félne, egyszerűen olyannak tűnik,akinek természetes a "sötét " oldal. - Elkeserítő, és szánalmas, hogy ez az élet célod csupán, hogy embereket ölj. - tartom továbbra is a tekintetét, és tovább próbálom figyelni a szemem sarkából a pálcámat. Van egy érzésem hogy használnom kell. Nem fogom engedni, hogy bántson, és vissza kell mennem a fiamhoz és a férjemhez, mert szükségük van rám. Csak ez tartja bennem a lelket, és hogy józanul gondolkodjam. Nem tehetek róla, egyszerűen idegesít, mikor Jamest veszi a szájára. Mintha egy magatehetetlen emberről beszélne, egy senkiről... ha összetalálkoznának ismételten lenne egy sejtésem, hogy ki húzná a rövidebbet. Komolyan sosem gondoltam még erre, mindig is olyan voltam aki szereti megvédeni magát. Viszont kicsit reménykedem benne, hogy mint egy hős megjelenik hirtelen, és ennek a szemétnek ellátja a baját.
- Az lehet, hogy most nem fog megtalálni, de arra mérget vehetsz, hogy téged meg fog. Bárhogy is végződik. És már nem egy kölyök... - nem fenyegetem, csupán a tényt közlöm vele. Mióta a háború oszlopos tagjai lettünk, főleg James eléggé indulatos lett, és mindent megtesz a védelmünkbe. Ezt se fogja szó nélkül hagyni. nem is gondolnék ilyenekre, hisz egy percig se akarnám hogy miattam kerüljön veszélybe... viszont úgy érzem tartozik a kínzásért ennyivel Dolohovnak.
- Csak rajta, nem ellenkezem, nincs semmi amivel tudnék harcolni. Mond mire vagy kíváncsi, én úgy se válaszolok, és legyen ennek vége... - kicsit oldalra lépek amerre a pálcám van.



Vissza az elejére Go down
Levin Dolohov
A Sötét Jegy már rajtam van...
A Sötét Jegy már rajtam van...
Levin Dolohov

Származás : aranyvérű
Lojalitás : A mágia hatalom.
Családi állapot : Vőlegény, másodszor
Lakhely : Moszkva
Foglalkozás : Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya vezetője, politikus
Pálca : Almafa, sárkányszívizomhúr, 13 hüvelyk
Idézet : "Az idő pénz. Én pedig nem szeretem szórni a pénzemet."
Karakterlap : Itt
Karakterzene : Would you be scared?

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeHétf. 25 Május 2015 - 19:39


Lily és Levin


Furcsa, beteges játék? Ha tudnád milyen remek játék, Lily… Még akkor is, ha a feleségemnek köze sem volt hozzá. Hogy erre indulok-e be? Nos… az hadd maradjon meg személyes információnak.
- Természetesen nem szokásom megosztani a családommal a hobbim minden kis percét. A legtöbb ember nem merné megtenni azt, amit mi igen. Minden emberben ott lapul az agresszió. Benned is, ha látnád, hogyan nézel rám… Ha tehetnéd, te is élvezettel néznéd végig a halálomat és nem éreznél utána bűntudatot. Én is így vagyok ezzel, csak engem nem a düh vezérel. Ezért ülsz most te az én pincémben és nem fordítva. – A harag nem jó tanácsadó, ezt már volt időm megtanulni az évek során. Volt idő, amikor engem is elragadtak az indulataim és egyszerűen nem bírtam kontrollálni magam. Ostobaságokat tettem. De mostanra már megtanultam kezelni ezeket az érzéseket. - Ha ezt most sértésnek szántad, akkor elég gyengére sikeredett. Nincs mit szégyellnem a származásomon. Veled ellentétben… Felkapaszkodott kis sárvérű. De legalább az értelmesebb fajtából…
Nem reagáltam semmit arra, hogy nem fog beszélni. Bizonygassam neki, hogy márpedig fog? Dehogyis. Közhelyes, de hatalmas igazság: van, aki beszél róla és van, aki csinálja. Én sem fogok üres szavakkal fenyegetőzni. Beszélni fog, mert megvannak rá a módszereim, hogy szóra bírjam.
A félelem említésére egy pillanatra tényleg sikerült felidegesítenie. Nem, én cseppet sem féltem. Mégis mitől féltem volna? Nem volt mit veszítenem, soha nem is volt. Rólam ne merjen ilyet feltételezni…
- Hiszek az aranyvérűek privilégiumaiban. Hiszek abban, hogy a mágia hatalom és nem szabad rejtegetnünk ezt a hatalmat. Bujkálunk a muglik elől, akiket egyszerűen csak eltaposhatnánk, mint a férgeket. A halál végérvényességében is hiszek. És ha ezt a két meggyőződést összekapcsolod, akkor megkapod a halálfalók eszméjét, drága Lily. Én ebben hiszek. Teljesen hidegen hagynak az olyan kis mugliivadékok, mint te. Felőlem éld vígan az életedet, csak ne keresztezze az enyémet. Nem érdekel a fajtád. Nem becsülöm, de nem is érdekel. Nem azért vagy itt, mert sárvérű vagy, most még nem. Azért vagy itt, mert olyan dolgokba ütöd az orrod, amihez az égadta világon semmi közöd. – Hidegen mosolyogtam. – Nem az az életcélom, hogy embereket öljek. Sokkal nagyobb szabású terveim-terveink vannak, ez csupán a velejárója. És a megérdemelt pihenés. Öltél már embert, Lily?
Oldalra billentett fejjel, érdeklődve vártam a válaszát. Szándékosan nem szólítottam Mrs. Potternek, ezúttal nem éreztem szükségét, hogy megtartsuk a távolságot. Ha személyes téma felé terelte a beszélgetést, akkor megkapja. De nehogy azt higgye, hogy bármire is választ fog kapni vagy bármit is meg fog érteni. Mégis hogyan érthetné meg egy sárvérű a mi világunkat? Sehogy.
- A férjed sem érdekel. Megkereshet, megpróbálhat bosszút állni, nem számít. Soha nem lesz jobb a bosszútól. Még ha tegyük fel, sikerülne is megölnie, amit erősen kétlek, akkor sem nyerne feloldozást. Pár évet keseregne utánad, aztán elfelejtene. Keresne másik nőt, a fiad pedig szép lassan már az arcodat sem tudnák felidézni. Ezt szeretnéd, Lily? Azt akarod, hogy a gyerekednek anya nélkül kelljen felnőnie? Tudod te, mennyire fájdalmas egy kisgyereknek, ha nincs ott neki az anyja? Elképzelésed sincs, nem igaz? Akkor elárulom. Borzasztóan nehéz. Nem akarhatod, hogy ez történjen Harryvel. És ha még James-el is történne valami… Mi lenne a fiaddal, hova vinnék? A nővéredhez vagy állami gondozásba? Nem tudom eldönteni, melyik lenne rosszabb. Na látod, ezt te sem akarhatod. Legyél jó anyja a fiadnak és beszélj. – Egyelőre nem terveztem fizikai fájdalmat okozni neki. Tapasztalatból tudtam, hogy a lelki sebek sokkal jobban fájnak, márpedig ezen muszáj lesz elgondolkodnia. Nyilvánvalóan manipulálni akartam, de attól még a szavaim egytől egyig igazak voltak. Én tudtam, milyen az, amikor az ember egyetlen szülőjére sem számíthat, hiába nem halt meg idő előtt sem az apám, sem az anyám. Nagyon is jól tudtam, milyen kiskorban szembesülni a halál megmásíthatatlanságával. Nem éppen felemelő érzés.
Egyszóval nem üres fecsegés volt az előbb elhangzott monológom.
Nem tetszett, hogy arrébb ment, még akkor sem, ha csak egy lépésnyit araszolt arrébb. Nem mintha menekülni tudott volna. Az ajtót bezártam, hoppanálni nem lehetett, odakint pedig a kutyák őrizték a birtokot.
- Ülj le. Most. – mutattam az egyik szék felé. - Beszélgetni fogunk. Én is beszélek és te is. De most leülsz és nyugton maradsz, mielőtt egészen véletlenül csúnya dolgok jutnának eszembe.
Valamit tervezett, csak azt nem tudtam, hogy mit. Egyelőre nem akartam legilimenciát és ehhez hasonlókat segítségül hívni. Megvoltak a magam módszerei.

Vissza az elejére Go down
Lily Evans
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.
Lily Evans

Származás : Mugli
Lojalitás :
Családi állapot : Se vele, se nélküle...
Lakhely : Hogwarts
Foglalkozás : Diák Prefektus
Pálca : 10¼ hüvelyk, Fűzfa, Főnixtoll
Keresem a... : ...legrégibb barátomat.
Idézet : Lily & Levin Kiss2
" She hated him.
Nah, she didn't."

Karakterlap : behind green eyes
Karakterzene :
I can't live, I can't breathe
&
"Cause I don't need this life
I just need…
Somebody to die for
Somebody to cry for
When I'm lonely"
Lily & Levin Tumblr_n3qhdwflZo1qige40o3_r1_250
Playby : Karen Gillan

Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitimeSzer. 27 Május 2015 - 11:50



MRS. Potter
and
Dolohov


Nem tudom mi lesz ennek az egésznek a végkifejlete, még csak sejtésem sincs, hogy hogyan fog végződni ez a kis kellemetlen cseverészés. Az biztos, hogy bármit is tervez nekem haza kell jutnom, bármilyen állapotban is leszek. Harrynek szüksége lesz rám, és bármi történik velem biztos meggyógyítanak. Csak ki kell tartanom és meg kell várnom a megfelelő pillanatot. Mikor felhozom, hogy a családja végülis mit szól az ő kis munkájához, vagy hobbijához meglepődve hallom, hogy válaszol. Majd az agresszióról beszél, hogy bennem is bennem van. Erre csak elmosolyodom.  
- Valóban van bennem agresszió, mióta folyamatos támadásoknak vagyunk kitéve tőletek. Csak a különbség az, hogy én ezt az agressziót a családom védelmére halmozom fel, és nem a hobbim miatt. Engem sem vezérel a düh, csupán gyűjtögetem a megfelelő alkalomra.  - csak minden sejtően mosolygok. Ezt a háború alatt valóban megtanultam. Nem vagyok az az ember aki csak dühből támad, felesleges energia. Inkább elnyomom, raktározom, és a nagyobb csatákban ennek nagy hasznát veszem. - Ez a felkapaszkodott kis sárvérű bizonyított szerintem a varázsvilágban, hogy több esze van mint az aranyvérűek ... úúúgy 90 %-ának. Szóval ezzel engem abszolúte nem tudsz megsérteni. Oh köszönöm, ezt bóknak veszem.  - nem szeretek ezzel dicsekedni, nekem nem nagy dolog, mert sosem azért voltam jó tanuló, hogy ezért babérokat arassak. Csupán akkor jegyzem meg, mint a mostani szituáció, mikor aranyvérű kezd el sértegetni, hogy mugli vagyok. Könyörgöm, mire fel ? Arra pedig mérget vehet, hogy belőlem semmilyen infót nem fog kiszedni. Az se érdekel, ha megöl vagy megkínoz.
Mikor megmerem gyanúsítani a félelemmel, látom rajta hogy ezzel teljesen felidegesítettem. Erre egy halvány mosoly fut át az arcomon. Majd ismét meglepődöm, hogy mennyire könnyedén reagál, és válaszol. De a válasza engem cseppet sem hat meg. Nem érdekel miben hisz, felőlem higgyen ezekben. Engem az érdekel, hogy hány ártatlan embert, családot irtanak ki, csak azért mert ők hisznek valamiben, ami sosem fog bekövetkezni.
- Tévedsz, mert a mágia nem hatalom. Ti csak a hatalom megszerzésére használjátok fel. A mágia több ennél, és minden egyes gyilkolásnál megsértitek,  minden egyes ilyen tettnél igazat adtok annak, akik bevezették, hogy titokban kell élnünk. Ti csak nyomatékosítjátok azt a tényt, hogy a mágia rossz, és nem szabad terjeszteni. Miattatok tartunk itt ahol, és nem oszthatjuk meg mindenkivel. Miért ne lenne közöm? Igen is nagy közöm van, már ne haragudj, de amit műveltek embertelen, és ha tudok, és segítek azzal, hogy szembeszállok veletek, illetve minél több magadfajtát küldök az Azkabanba akkor megteszem.   - az utolsó kérdésére csak teljesen nyugodt tekintettel nézek rá. Nagyon sok fájdalmat okoztak, de még sem öltem meg egyet se közülük. -Lehet neked nehéz elhinned, de valaki úgy is tud háborút vívni, hogy nem öl meg senkit. Úgy vélem egy életfogytiglan az Azkabanba sokkal hatásosabb, mint gyorsan véget vetni neki. - adtuk már le James-el olyat is, aki azonnal megkapta a dementor csókot. Egy sorozat gyilkos volt, és teljesen bolond. Nehéz dolgunk volt vele, épp egy halott gyerek felett guggolt, és kacagott... szemrebbenés nélkül adtuk át. De ez se egyenlő a gyilkolással. A következő kis monológja teljesen felidegesít, nem mintha eddig marhára nyugodt lettem volna. A témára csak ökölbe szorítom a kezemet, és nézek rá. Kicsit hihetetlennek találom, hogy ez az ember házas, és családapa. Nem nagyon irigylem a családját. Próbálom össze szedni magamat, és normális, értelmes választ adni neki. Tulajdonképpen nem is értem miért beszélgetek vele, egyszerűen oda rohanhatnék a pálcámért, és futhatnék, amíg nem tudok hopponálni. Valamiért viszont úgy érzem, hogy valamelyest hatást gyakorolok rá, azzal hogy beszélek vele. Hisz ő is tartalmasan válaszol, és még mindig talpon vagyok.
- Soha nem akarnám, hogy Harry csonka családban nőjön fel, borzalmas dolog. Viszont ha azzal is segítek neki, hogy feláldozom magam azért, hogy Ő békésebb szebb világban nőhessen fel, hát legyen. Tudom neked ezt nehéz elhinned. De nekem az a fontos, hogy ne egy háborús övezetben nőjön fel. És igen lehet James gyorsan elfelejt, és lehet a fiam se fog emlékezni rám, de mindannyian biztonságban lesznek. És ez a különbség köztünk, ezért vagyok én a jó, de pedig a gonosz.   - bekönnyezek nem tehetek róla. Borzalmas ez a téma, és hogy tényleg meddig fajulhat el ez az egész. - Úgy hogy komolyan gondolom, hogy nem fogok beszélni -
úgy vélem lassan véget fog vetni ennek a beszélgetésnek, nem fogja sokáig bírni a lázadásomat, így egy lépést teszek a pálca felé. Viszont ez se kerülte el a figyelmét, nem tetszik neki. Megparancsolja, hogy üljek le, én pedig egy perc töredékéig nem tudom, hogy mit tegyek. Végül mély levegőt veszek, és nyugodtan oda ballagok a székhez , leülök és keresztbe teszem a lábaimat.. - Hallgatlak Levin, miről szeretnél beszélgetni? Csupa fül vagyok. - kicsit félek, de persze ebből nem mutatok ki semmit. Csupán alig várom, hogy ennek az egésznek végre vége legyen. Haza akarok menni... mindig bennem van az a halvány reménysugár, ami lehetetlen, hogy James megjelenik.


Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Lily & Levin Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lily & Levin   Lily & Levin Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Lily & Levin
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Levin & Lily / Potter
» Levin Dolohov
» Dorcas & Levin
» Levin & Regulus
» Levin és David

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: A jövő-
Ugrás: