Roxfort, 1977
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Figyelem! Az oldal elköltözött! The Order of The Phoenix
1977 novembere.
Jelenleg Lily titkos párbajszakkört szervez. Kezdenek kiderülni, hogy kik is a kémek az iskolában, így még fontosabb hogy a diákok megtudják védeni magukat. A halálfalók kezdenek mindenhova beszivárogni, egyre több ember tűnik el, vagy viselkedik furcsán.Tovább...

Jelenleg nincs kaland.
Eddigi legjobb The Marauder's videó. Vajon a mi folytatásunk is lesz... Második legjobb videó Figyelem:Itt minden anyag a mi kezünk munkája! A történetszálat, a karakterek leírását mi fejlesztettük ki. A KÉPEK, KÓDOK amik az oldalon találhatóak mind sajátok (amik esetleg nem azoknál fel van tüntetve a készítő!). Ezeket felhasználni más oldalon TILOS, ÉS LOPÁSNAK SZÁMÍT!
Latest topics
» Lily & Severus
by Lily Evans Csüt. 28 Ápr. 2016 - 21:33

» Violette & Louis
by Louis A. Deveroux Szomb. 16 Ápr. 2016 - 19:10

» Mark & Ivory
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:52

» Híreink!
by Mark Cavelier Szer. 13 Ápr. 2016 - 20:13

» Evans & Black
by Lily Evans Vas. 10 Ápr. 2016 - 12:27

» Lauren & Gwenog
by Gwenog Jones Csüt. 7 Ápr. 2016 - 18:09

» Kate & Gwenog
by Gwenog Jones Kedd. 5 Ápr. 2016 - 22:08

» Kate and Ariana
by Kate Denver Kedd. 22 Márc. 2016 - 23:28

» Szent Johanna Gimi - Élj a Mának!
by Ariana Amberson Vas. 20 Márc. 2016 - 13:25

» Kate keresi...
by Kate Denver Pént. 18 Márc. 2016 - 17:10

» Marlene & Rita
by Rita Skeeter Hétf. 7 Márc. 2016 - 15:32

» KÉSZ VAGYOK!
by Vendég Vas. 6 Márc. 2016 - 14:40

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (18 fő) Hétf. 1 Szept. 2014 - 21:09-kor volt itt.

Share | 
 

 Poppy és Remus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Poppy Pomfrey
Boszorkányság az életem...
Boszorkányság az életem...


Lojalitás : Dumbledore
Családi állapot : Hajadon
Lakhely : Roxfort
Foglalkozás : Javasasszony segéd
Pálca : 10 hüvelyk, akácfa, főnixtoll, enyhén lila
Keresem a... : legjobb barátnőmet.
Idézet : "The greatest you'll ever learn is just to love, and be loved in return."
Karakterlap : Yeah, it's me!
Playby : Lindsy Fonseca

TémanyitásTéma: Poppy és Remus   Pént. 23 Jan. 2015 - 13:14


Poppy és Remus




Ki gondolta volna, hogy a Roxfortban érem el a karrierem csúcsát? Úgy értem  mekkora volt az esélye, hogy egy iskolában ilyen esettel találkozom?
A Roxfort számomra mindig is az a hely volt, ahol bármi megtörténhet. Mindig is úgy tekintettem rá, mint ahol sötét titkok kísérik a diákok és a tanárok életét. De hogy ez megtörténhet, azt nem is sejtettem.

Ránézek a falon ketyegő órára. Már harminchat órája talpon vagyok. Ekkor ment el ugyanis a Madam és hagyott itt engem az akkor még nyugis kórteremmel. Nem lesz semmi baj - mondta, de azért aggódó pillantást vetett rám, amit nem magyarázott meg később.
Még sohasem láttam ekkora tolongást, jött két srác, akik összepárbajoztak a folyósón, és az egyiküknek gennyes kelések nőttek az arcán, a másikról csak le kellett szednem a gumilábrontást. Egyszerű feladat. De aztán őket követték a náthások, egy fiú, aki allergiás volt valamelyik gyógynövényre az óráról, és egy lány, akinek a fejére ragadt a wc pompa. Merlin tudja csak hogy.
Enni is alig volt időm, de az est leszálltával megint minden elcsendesedett, és én éppen kifele indultam a gyengélkedőbl, ami teljesen kiürült, amikor Dumbledore professzorral találtam szembe magam.
A vállamnál fogva, finoman, de sietősen irányított vissza az asztalomhoz, behúzta a függönyt, és olyan halkan beszélt, hogy közelebb kellett hajolnom hozzá.  
Teljesen letaglóztak a szavai. Éreztem, ahogy a testemből kifut a vér, és csak álltam, és bámultam bambán, amíg elment majd visszatért a fiúval. Nem láttam közelről az arcát, de vércseppeket hagyott a földön maga után. Hogy a sajátját-e vagy valaki másét, az még rejtély volt számomra.

A lemenő nap utolsó sugarai  éppen az ő fakó arcát világítják meg. A fiú, Remus Lupin, járt már bent nálunk korábban, de mindig a javasasszonnyal volt hajlandó csak tárgyalni. Most már értem, miért.
Álmában nyöszörgött, és láza is volt. Hidegborogatáson kívül nem tudtam semmit sem adni neki. A rongy pillanatok alatt átmelegedett. De most már legalább lehet látni az arcát, miután letisztítottam a vértől. Egy szemhunyásnyit sem aludtam, de már átjutottam a holtponton. Minden egyes rezdülésére felkaptam a fejem, mint most, és odarohantam, megfogtam a kezét, mint most. Általában nem ébredt fel.
- Csss, pihenj csak – suttogom, és kisimítom a homlokára tapadt nedves hajszálakat. A homloka már nem olyan forró. Vagy már az én kezem is átvette a hőjét. Meg kéne mérni, de a pálcámat otthagytam az asztalon, és ő öntudatlanul is megszorítja a kezem.
Szegény fiú, biztos nem ez volt a legszebb éjszaka az életében. De egyáltalán, mlyen élete lehet? És vajon Dumbledore miért engedi, hogy itt tanuljon? És hogyhogy eddig még senkinek sem esett baja?
A kérdések egymást kergetik a fejemben, de a válaszra még várnom kell, ki tudja mennyit.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Remus Lupin
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél."
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, Házad Griffendél.


Származás : ► Fél (vérfarkas)
Lojalitás : ► Dumbledore
Családi állapot : ► Reménytelen
Lakhely : ► Roxfort kastély
Foglalkozás : ► Hetedéves diák/Tekergő
Pálca : Rugalmas fűzfa egyszarvúszőr maggal, 13 hüvelyk
Idézet :
"What you fear most of all is-fear.”
Karakterlap : Ha nem lenne jobb dolgod...
Karakterzene : Rain
Playby : ► Andrew Garfield
Kép :

TémanyitásTéma: Re: Poppy és Remus   Pént. 30 Jan. 2015 - 14:43


Poppy & Remus


Telihold előtt voltunk egy nappal.
Normál esetben ilyenkor még semminek nem kellett volna történnie a hiperaktivitáson kívül, de néha, ha nem volt szerencsém, elkezdődött egyfajta elő-átváltozás, amikor lázam volt, vágások keletkeztek rajtam bármilyen ok nélkül, és eltört egy-egy csontom, hogy aztán ugyanúgy, deformálódás nélkül össze is forrjon.
Most épp nem volt szerencsém.
Mikor Dumbledore bevezetett, már szörnyű állapotban voltam. Igazából rettegtem attól, hogy az új javasasszonynak meg kell tudnia, mi a helyzet velem, de nem tudtam sokáig ilyen dolgokról gondolkozni, lévén ebben a pillanatban szakadt fel egy mély seb a gerincem mentén, én pedig alig bírtam visszafojtani az üvöltést.
Fogalmam sem volt, hogy jutottam el az egyik ágyig, és hogy kerültem fekvő helyzetbe. Órák estek ki folyamatosan, lévén gyakran elaludtam... vagy elájultam? Én sem tudtam volna megmondani.
Éjfél után tértem magamhoz. Még mindig rettenetesen éreztem magam és úgy éreztem, lángol a testem, de talán szép lassan javulni kezdett a helyzet.
Éreztem, ahogy a nő megfogja a kezemet, és hallottam, ahogy suttog nekem. Pár másodperc múlva fogtam csak fel, mit mondott, és halkan felsóhajtottam.
Fáradt voltam, de ez is jobb volt, mint a fájdalomtól elájulni. A sípcsontom eltört nagyjából egy órával ezelőtt, de azóta semmi ilyen tünet nem jelentkezett. Talán lassan elmúlik.
Hálás voltam Miss Pomfreynek; gyűlöltem, ha ilyen helyzetben lát bárki is, de a jelenléte és ahogy beszélt hozzám megnyugtatott. Lehet, hogy megszorítottam a kezét, nem voltam benne biztos. A szememet nem nyitottam ki.
Ismét felsóhajtottam, és megrebbent a szemem. Tényleg kezdtem magamhoz térni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Poppy és Remus
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Marauders - A Tekergők :: Kastély :: 1. emelet-
Ugrás: